Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Zenthe Ferenc emlékezete

    Gelléri Mór

    közgazdász, ipartörténész, szerkesztő

    1881-ig Klein


    Született: 1854. január 14. Apátfalva, Csanád vármegye
    Meghalt: 1915. szeptember 1. Budapest

    Család

    Sz: József, Schön Rózsa. Testvére: Gelléri Miksa (1863–1898) újságíró, szerkesztő.

    Iskola

    Középiskoláit Szarvason, kereskedelmi iskoláit Szegeden végezte.

    Életút

    Az Országos Iparosegyesület írnoka és heti közlönyének, a Heti Postának szerkesztője (1872–1873), a Kézműiparosok Lapja szerkesztője (1873–1874). A szegedi Alföldi Iparlap alapító szerkesztője (1874–1876), a szegedi ipari kiállítások titkára (1876– 1879), a Magyar Ipar és Kereskedelmi Lap és a Magyar Iparosok Lapja szerkesztője (1879–1880), a Magyar Ipar főmunkatársa (1880–1890), szerkesztője (1890–1915). Iparhatósági biztos (1887–1891), az Országos Iparegyesület aligazgatója (1893–1897), igazgatója (1897–1915). A Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke (1906-tól). Az Országos Nőiparegylet (1881–1887) és az ezredéves országos kiállítás titkára (1896).

    A bp.-i Könyves Kálmán (1879–1889), majd a Demokrácia szabadkőműves páholyok tagjaként (1889-től) jelentős szerepet játszott a hazai szabadkőműves rituálé kialakításában. A Magyar Szabadkőműves Nagypáholy főtitkára, majd tb. főtitkára (1889–1915). A Világosság (1882–1885), majd a Hajnal és a német nyelvű Orient c. szabadkőműves lapok szerkesztője (1887–1888).

    Első írásai a Szegedi Híradóban és a Tiszavidéki Ujságban jelentek meg (1869–1872), Budapestre való felköltözése után elsősorban ipari lapokban közölt gazdasági, kereskedelmi és ipari szervezési dolgozatokat. Technika- és ipartörténettel foglalkozott, feldolgozta a magyarországi ipari mozgalmak és a hazai háziipar történetét, összeállította a magyar ipar legjelentősebb személyiségeinek életrajzi adatait. Különösen értékesek a nők munkakörével, ipari munkavállalási lehetőségeivel kapcsolatos írásai, az első országos nőiparkiállítás kezdeményezője és szervezője (1881). Népszerű fővárosi városkalauzokat, ipari kiállítási katalógusokat írt és szerkesztett, a 19. sz. végi világvárossá váló Budapest ipari, gazdasági és kereskedelmi életének egyik jelentős krónikása, emlékeinek megőrzője és gyűjtője volt. Javasolta egy kereskedelmi és ipartörténeti múzeum felállítását, kidolgozta szervezeti alapszabályzatát. Az 1870-es évektől az 1910-es évekig részt vett minden magyarországi ipari kiállítás előkészítésében, ill. a bíráló bizottság munkájában. Számos iparos ifjúsági egyesületet szervezett, elsők között foglalkozott a magyar iparos és tanonc ifjúság művelődésével. Néhány írása Kontra Győző álnéven jelent meg.

    Emlékezet

    Budapesten élt és alkotott, rendkívül termékeny szerző volt: publikációinak száma megközelíti az ezer tételt. A Rákoskeresztúri Kozma utcai Zsidó Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

    Szerkesztés

    A Nemzeti Hírlap, a Pesti Hírlap és az Egyetértés belmunkatársa, ipari rovatainak vezetője (1879-től). Az Iparosok Naptára szerkesztője (1886–1888). Írásai – a fentieken kívül még – elsősorban a Honban (1879-től), a Vasárnapi Ujságban (1879–1901), a Magyar Salonban (1885–1894),a Magyar Hírlapban (1891–1912), a Köztelekben (1892-től), Pester Lloydban (1898–1913), a Budapesti Naplóban (1899–1903), az Iparosok Olvasótárában (1901–1910), a Huszadik Században (1903), a Honi Iparban (1903– 1906), a Képes Családi Lapokban (1904), a Jövendőben (1904–1905), a Gazdasági Lapokban (1905), a Politikai Hetiszemlében (1905), Az Ujságban (1906), a Délben (1908–1912) és a Városok Lapjában (1913) jelentek meg.

    Főbb művei

    F. m.: A nők munkaköre. (Szeged, 1876; 2. kiad. 1879)
    Az iparügy napi kérdései. (Bp., 1880)
    A szabadkőművesség és az ipar. (Bp., 1880)
    Az országos nőiparkiállítás czélja és tendencziája. (Nemzeti Nőnevelés, 1881)
    Oroszország ipara. Vázlatok az 1882. évi orosz nemzeti kiállítás alkalmából. (Bp., 1883)
    A magyar háziipar jövő iránya. (Bp., 1883)
    A Fővárosi Iparosok Köre tíz évi működése. 1873–1883. Összeáll. (Bp., 1883)
    Az új ipartörvény. 1884. évi 17. törvényczikk. Magyarázatokkal és útbaigazító jegyzetekkel ellátta. (Bp., 1884)
    A brüsszeli kereskedelmi múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti kiviteli múzeumra. (Bp., 1884)
    A munkakiállítás katalógusa. Összeáll. (Bp., 1884; 2. helyesbített kiad. 1885; 3. bőv. kiad. 1885; németül: 1885)
    Budapest a kiállítás alatt. Fővárosi kalauz és tájékoztató. Összeáll. (Bp., 1885)
    Ipari és kereskedelmi növények termelése Magyarországon. (Bp., 1885)
    Olvasókönyv az elsőfokú ipariskolák 1. és 2. osztálya számára. Szerk. Emericzy Gézával, Péterffy Józseffel. (Bp., 1885; 2. átnézett és jav. kiad. 1886; 4. kiad. 1890)
    A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése. (Bp., 1885)
    A kivitel és a külkereskedelem rendszeres fejlesztése. A kereskedelmi múzeumok terjedésénél kapcsolatos legújabb mozgalmak. (Nemzetgazdasági Szemle, 1887)
    A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok. A magyaros iparos-ifjúság buzdítására írta G. M. (Bp., 1887)
    Szabadkőművesi reformok. A külföldi szabadkőművességben felmerült reformeszmék és javaslatok vázlatos ismertetése. (Bp., 1889)
    A szabadkőművesség gyakorlati eredményei. Jóakaratú oktatás az oly fiatal testvérek, kik rövid idő alatt sokat és nagy dolgokat akarnak látni. (Bp., 1890)
    Oktatás és káté. Tervezet az elsőfokú munka számára angol, franczia és német kútfők felhasználásával. Összeáll. (Bp., 1891)
    Ötven év a magyar ipar történetéből. 1842–1892. Az Országos Iparegyesület félszázados működése. Összeáll. (Bp., 1892)
    Mit jelent és milyen lesz az ezredéves kiállítás? Vázlatos kép a jövőből. (Iparosok olvasótára. Bp., 1894)
    A felvételi szertartás magyarázata. Fekete Ignáccal, Geguss Gusztávval. (Bp., 1895)
    Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. Összeáll. (Bp., 1896)
    Az ezredéves kiállítás kalauza. Szerk. (1–2. kiad. Bp., 1896; németül, angolul és franciául is)
    Harcz a munkanélküliség ellen. (Bp., 1900)
    Az iparos ünnepe. Dramatizált vezérczikk. (Bp., 1902)
    A szabadkőművesség célja és eszközei. Fekete Ignáccal, Katona Bélával. (Bp., 1903)
    Szociális napi kérdések. (Bp., 1903)
    A selyemtenyésztés huszonötéves eredményei. (Bp., 1904)
    Egy amerikai világkiállítás körül. (Bp., 1904)
    Az állástalan magántisztviselők rendszeres segítése. (Bp., 1904)
    Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés feladatai a honi iparpártolás terén. (Bp., 1904)
    A selyemtenyésztés közigazgatása. (Bp., 1905)
    Neuschloss Marcell. Életrajz. Soltész Adolffal. (Bp., 1905)
    Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában. G. M. szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes díszkiadása. 1880–1905. (Bp., 1906)
    Ipartörténeti vázlatok. Téglák és kavicsok. (Bp., 1906)
    Szociális napi kérdések. Munka nélkül. – Munkás-érdekképviselet. – Munkásjóléti intézmények. (Bp., 1906)
    Zsolnay Vilmos emlékezete. (Magyar Ipar, 1906)
    Matlekovits Sándor élete és működése. (Bp., 1908)
    Szociális problémák. (Bp., 1910)
    Régi írások és újak. (Bp., 1910)
    Újdonságok az ipar terén. (Bp., 1910)
    Újabb modern kiállítások. Feljegyzések, tanulmányok, javaslatok. (Bp., 1910)
    Újdonságok az ipar terén (Bp., 1910)
    A tavaszi vásár jövője és az állandó kiállítási csarnok. (Magyar Ipar, 1911)
    Az iparművészet modern fejlődésének irányai és eszközei. (Bp., 1912)
    Hetven év a magyar ipar történetéből. Az Országos Iparegyesület működése. 1842–1912. (Bp., 1912)
    Eine Skizze über die ungarische Freimaurerei. (Bp., 1913)
    Négy ország kiállításai. Tanulmányi jelentés az 1913. évi kiállításokról. (Magyar Ipar, 1913)
    Érdekes kiállítások 1914-ben. (Gyoma, 1914)
    Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből. Napi kérdések, községi ügyek, iparoktatás, speciális kérdések, régi és új úttörők. (Bp., 1914)
    Kisipar – műipar – iparfejlesztés. (Bp., 1915)
    Újabb kiállítások. (Gyoma, 1915).

    Irodalom

    Irod.: G. M. huszonötéves szabadkőművesi jubileuma. A Demokrácia páholy 1905. máj. 22-iki díszmunkája. (Bp., 1905)
    G. M. négy évtizedes közéleti jubileuma. (Bp., 1910)
    Simai Ottó: G. M., jubileumi könyveiben. (Nyugat, 1911. 21.)
    Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
    Lengyel András: „Közkatonái a tollnak…” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. (Szeged, 1999)
    Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. (Bp., 2005).

    Megjegyzések

    Gulyás a Gelléri testvéreket eltérő családnévvel jegyezte. Véleménye szerint Gelléri Miksának 1881-ig Glück, Gelléri Mórnak 1881-ig Klein volt az eredeti családneve. A Wikipédia a Glück nevet fogadta el, a többi lexikonok a Klein nevet szerepeltették!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu