Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Gerő János

    író, szerkesztő


    Született: 1927. január 5. Berettyóújfalu, Bihar vármegye
    Meghalt: 2004. szeptember 29. Budapest

    Család

    Református családból származott. Sz: Gerő János (1898–1976) asztalos, Nagy Róza (1898–1990). Testvérei: Gerő Éva (1923–) tisztviselő, Gerő Klára (1925–) vasúti tiszt, Gerő István (1928–) asztalos és Gerő Katalin (1930–). F: 1949-től Kecskés Terézia (1926–). Leánya: Gerő Teréz (1950–) népművelő, könyvkereskedő; fia: Gerő János (1953–) gépkocsivezető.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte (1933–1941), majd géplakatos mesterséget tanult. A debreceni ún. Társulati Kereskedelmi Iskolában éretts. (1946), a Debreceni Tudományegyetemen és az ELTE BTK-n tanult, tanulmányait nem fejezte be.

    Életút

    A Népi Ifjúsági Szövetség (1947–1948), az Egységes Parasztifjúsági Szövetség Bihar vármegyei (1948–1949), a Nemzeti Parasztpárt Veszprém megyei titkára (1949–1951). A Mokép Pest megyei kirendeltségének vezetője (1951–1952), a Kulturális Kapcsolatok Intézetének előadója, irodalmi referense (1952–1954). A Szabad Ifjúság (1954–1956), az Ország-Világ (1957–1958), a Falusi Vasárnap munkatársa (1958), az Ifjúkommunista (1959–1966), az Ifjúsági Magazin főszerkesztője (1966–1968), a Népszava kulturális rovatvezetője (1968–1986).

    Az FKgP (1944–1945), a Nemzeti Parasztpárt (1945–1951), az MDP (1951–1957), az MSZMP tagja (1957-től).

    Első regényei a kornak megfelelő, szocialista realista művek voltak, később több ifjúsági regényt és kalandregényt is írt. A Duna foglyai (1968) a budapesti árvíz leírása és a bajbajutottakért kész társadalmi összefogás realista ábrázolása. Kisregényeiben, elbeszéléseiben – elsősorban az eseményeket felszabadulásként megélő fiatalok szemszögéből – foglalkozott a II. világháború utáni évek újrakezdésének problémáival. Az útnak nincs vége (1972) c. kisregénye az 1950-es évek népi értelmiségének harcát mutatja be a mindennapok küzdelmein keresztül. Igazi műfaja azonban a tényfeltáró riport volt; már a Fekete föld (1962) c. elbeszéléskötetében próbálkozott ilyen írásokkal. Az 1960-as években néhány hónapra falura költözött, s rendszeresen tudósította a falvak „szocialista átalakulásáról” az Élet és Irodalmat (az erről szóló Tiltott utakon [1968] c. műve nagy feltűnést keltett.) Életművének legfontosabb munkája a Derecskéről szóló, vallomásos jellegű irodalmi szociográfiája (Vallomás a szülőföldről, 1978; csak 1982-ben jelenhetett meg).

    Emlékezet

    Budapesten, Óbudán (III. kerület Matróz utca 5.) élt és alkotott. A bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeumban Maróti István és Tóbiás Áron készített vele életútinterjút (1992-ben, a kétrészes kazettafelvételt a PIM őrzi).

    Elismertség

    A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja, irodalmi alelnöke (1992-től).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (arany, 1981), Szocialista Magyarországért (1986). Rózsa Ferenc-díj (1967), József Attila-díj (1971), SZOT Díj (1973), Pro Literatúra Díj (1999).

    Főbb művei

    F. m.: Egy – hetven ellen. Elb. (Hősök voltak. Bp., 1954)
    Viharban született. Elb.-ek. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1954)
    A partizán. Ihász-Kovács Sándor. Életrajzi regény. (Bp., 1957)
    Szerencse nélkül. Elb.-ek. (Bp., 1958)
    A Kék Sirályok. Ifj. reg. Réber László rajzaival. (Bp., 1960; 2. átd. kiad. 1977)
    Borisz. Elb. (Hét találkozás. Elb.-ek. Vál. is. Bp., 1961)
    Fekete föld. Elb.-ek. (Bp., 1962)
    Útlevél a másvilágra. Reg. Ill. Sebők Lajos. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1965)
    Tiltott utakon. Reg. Ill. Csohány Kálmán. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1968)
    A Duna foglyai. Reg. Ill. Kürthy Sándor. (Sirály Könyvek. Bp., 1968; 2. átd. kiad. 1982)
    A megtizedelt osztály. – Borisz. – Kicsi Biri királysága. Három kisregény. Ill. Kondor Lajos. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1970)
    Előre megfontolt szándékkal. (Körkép. 1971. Huszonöt mai magyar elbeszélés. Bp., 1971)
    Tévedni emberi dolog. – Téglaporos szerelem. Két kisregény. (Bp., 1972)
    Az útnak nincs vége. Reg. Ill. Feledy Gyula. (Bp., 1972)
    Kopog a tető. – Fekete föld. Két kisregény. Ill. Károlyi András. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1974)
    Emlékkönyv felszabadulásunk ünnepére. Szerk. Závodszky Gézával. (Bp., 1975)
    Előre megfontolt szándékkal. Kisregények. (Bp., 1976)
    Öt szomszéd és a többiek. Elb.-ek, kisregények. (Bp., 1979)
    Az előkerült falu és egy nyomozás története. Ifj. reg. Ill. Károlyi András. (Bp., 1979; Ill. Mészáros András. 2. kiad. 1986)
    Vallomás a szülőföldről. Reg. (Bp., 1982)
    Kopog a tető. Egy szerelem története. Kisregények. Ill. Dunai Imre. (Bp., 1985)
    Tankok és királyok. Három kisregény [Borisz. – Kicsi Biri királysága. – A megtizedelt osztály.] Ill. Károlyi András. (Népszava Könyvtár. Bp., 1985)
    Fecskefészek. Ifj. reg. Dolnik Miklós rajzaival. (Bp., 1986)
    Kicsi Biri királysága. Kisregény, elb.-ek. (Bp., 1987)
    Szőke nő fekete taxiban. Bűnügyi regény. (Expressz Könyvek. Bp., 1988)
    Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok? (Bp., 1994).

    Irodalom

    Irod.: Seres József: G. J.: A megtizedelt ország. (Jelenkor, 1970)
    Seres József: G. J.: Tévedni emberi dolog. (Jelenkor, 1972)
    Bessenyei György: G. J. két regényéről. (Forrás, 1972)
    Varga Lajos Márton: G. J.: Előre megfontolt szándékkal. (Alföld, 1977)
    Gyárfás Péter: Tanulságos történetek. (Élet és Irodalom, 1980. 19.)
    SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
    Funk Miklós: Író és szülőföldje. (Alföld, 1984)
    Ki kicsoda a magyar gyermekirodalomban? (Bp.—Debrecen, 1988; 2. jav. kiad. Debrecen, 1991)
    Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Bp., 1994)
    Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu