Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Podmaniczky Frigyes, podmanini és aszódi br.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Gera György

    író, műfordító


    Született: 1922. február 23. Nagyvárad, v. Bihar vármegye
    Meghalt: 1977. december 11. Budapest

    Család

    Jómódú nagyváradi zsidó polgárcsaládból származott.

    Iskola

    A budapesti textilipari iskolában (1945), majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szociológia–filozófia–esztétika szakon tanult (1945–1947), a párizsi Sorbonne ösztöndíjas hallgatója (1947–1948); tanulmányait nem fejezte be.

    Életút

    A Népszava külső munkatársa (1941–1943), a II. vh. alatt munkaszolgálatos, majd a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták (1943–1945). A II. vh. után Budapesten telepedett le; a Madách Színház dramaturgja (1950–1952), a Színház és Mozi, ill. a Film, Színház, Muzsika újságírója (1952–1965). A Mafilm dramaturgja (1965–1968), a Bücher aus Ungarn c. német nyelvű folyóirat szerkesztője (1968–1977).

    Első írásai szürrealisztikus hangvételűek, az 1950-es években készült művei sematikus termelési beszámolók, azonban igen rövid időn belül szakít a kommunista irodalompolitikával, és írásai is megszabadulnak annak hatásától. Kisebb elbeszélései után jelent meg Pokoltánc (1956) c. regénye, amely a világháború borzalmait jelenítette meg családi élményei alapján. A történet központjában egy gazdag zsidó kereskedőcsalád sorsa áll, ennek a családnak a közelében jelennek meg a korszak jellegzetes alakjai, a zsidó üzletbe névlegesen betársuló, harácsoló katonatiszt, a nyilas kereskedősegéd, aki a hirtelen meggazdagodás vágyától hajtva feljelenti gazdáját. A regény egy pusztító történelmi válság következményeit ábrázolja, amikor a rendkívüli politikai események végső próbának vetik alá az emberek jellemét, s alig akadnak olyanok, akik ezt a próbatételt emberi összeomlás vagy erkölcsi megsemmisülés nélkül kiállnák. A Pokoltánc a nagyrealista regény társadalomábrázolását követi, a korábbi évek külsődleges és felületes ábrázolásmódját azonban igényes jellemfestő realizmussal váltja fel, ilyen módon a regény, noha megjelenése idején teljességgel visszhang nélkül maradt, az irodalmi sematizmus elleni művészi küzdelemben vállalt szerepet. Gera György későbbi írásai is gyakran foglalkoztak a magyarországi zsidóság sorskérdéseivel. A Terelőút (1972) hőse egy magyar zsidó fiatalember, aki megjárta a náci megsemmisítő tábor poklát, családját kiirtották, s végül egyedül neki sikerül túlélnie a borzalmakat. Túléli őket, ám nem szabadulhat tőlük: a szenvedés és megaláztatás az idegsejtjeibe ivódott, meghatározta további életét. Véleményei szerint a börtön, akár igazságos, akár igazságtalan: büntetés. A láger: sors. A nem titkoltan önéletrajzi elemeket felvonultató főhős végül Ausztriába utazik, hogy felkeresi Luban falut, ahol valamikor a láger állt. Gera a múltjával akar számot vetni, emlékeivel akar szembenézni, hogy megszabaduljon nyomasztó terheitől. A szabadulás azonban nem egyszerű: a múltba utazó már nem találja meg szenvedései egykori színterét; a barakkok leomlottak, a tábort visszahódította az erdő, a szembenézésnek hiányoznak a tárgyi feltételei. Jóllehet egykori szenvedéseinek környezete elenyészett a múló évtizedek során, az emberi lelkekben hagyott nyomok azonban változatlanok, s valójában ezek a nyomok akadályozzák a főhős gyógyulását. A Terelőút főhősét ugyanis a láger, a háború és a fasizmus emberi lelkekben hagyott pusztító nyomai fogadják. Részben olyan emberekkel találkozik, akik úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, vagy legalább is úgy, mintha nekik – hallgatásukkal, belenyugvásukkal – nem lett volna közük a borzalmakhoz. Részben viszont olyan emberekre figyel fel, akik a megtorlásnak szentelik életüket, s bosszútól fűtve kutatják a megtörtént szörnyűségeket. Gera elutasítja mindkét attitűdöt, szerinte mindkét magatartás egyfajta terelőút, de egyik sem járható! Elbeszélései – amelyek többsége szintén a II. vh. borzalmait vagy az 1950-es évek nyomasztó és embertelen jelenségeit elemezte – folyóiratokban, kötetekben közölte. Halála után jelent meg Megtorlás (1979) c. gyűjteményes kötete, amely ezeket az időnként abszurd, néha groteszk vagy szürrealista elbeszéléseit tartalmazta. Tudományos–fantasztikus regényében (Az endogén expedíció, 1980) egy képzeletbeli földalatti utazásról számol be, a regény egyúttal a sci-fi paródiája is. Különösen értékes műfordítói tevékenysége, elsősorban kortárs és modern francia és német elbeszélő irodalmat (pl. Louis Aragon, Charles-Ferdinand Ramuz, Guillaume Apollinaire, Eugène Ionesco, Robert Merle; Thomas Mann, Lion Feuchtwanger, Friedrich Dürrenmatt stb.) tolmácsolt. Az ő fordításában vált Magyarországon ismertté Robert Merle két klasszikus műve: a Mesterségem a halál (1955) és a Két nap az élet (1961).

    Emlékezet

    Budapesten élt és alkotott, XI. kerületi (Városmajor utca 78.) házát emléktábla jelöli.

    Főbb művei

    F. m.: Tisztuló világ. Elb.-ek. (Bp., 1950)
    Holland partokon. Elb.-ek. Ill. Máday Gréte. (Új magyar elbeszélések. Bp., 1953)
    Pokoltánc. Reg. (Bp., 1956)
    Korszerű regény – „új regény.” (Kortárs, 1965)
    Mítosz és film. Jegyzetek Ingmar Bergmannról. (Filmkultúra, 1968)
    Beszélgetések Párizsban az op-artról, Victor Vasarelyvel. (Korunk, 1968)
    Baudelaire. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 37. Bp., 1968)
    Mire alkalmas a scifi? 451° Fahrenheit. (Filmkultúra, 1969)
    Arthur Rimbaud: Poison perdu. (Helikon 1969)
    Terelőút. Reg. (Bp., 1972)
    Megtorlás. Összegyűjtött elbeszélések. (Bp., 1979)
    Az endogén expedíció. Tudományos–fantasztikus regény. Az életrajzot Hernádi Gyula, a lexikoncikket Kuczka Péter írta. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1980)
    szerk.: Erős bástya. Fiatal képzőművészek a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 2. kongresszusáért. Szerk. A képmellékletet összeáll. Gera Éva. (Bp., 1949)
    Aragon, Louis: Művészetről, művészekről. Vál. A bevezetőt Gyergyai Albert írta. (Bp., 1956)
    Apollinaire, Guillaume: Válogatott versek. – Poèmes choisis. Vál., szerk., az utószót írta. (Bp., 1958)
    Zweig, Arnold: A parancs. Vál. novellák. Vál. Az utószót Rényi Péter írta. (Bp., 1960)
    A kubizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Vál., a bevezetést és az összekötőszöveget írta. (Bp., 1975)
    Guillaume Apollinaire legszebb versei. Az utószót írta. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1996)
    ford.: Merle, Robert: Mesterségem a halál. Dokumentumregény. Ford., az utószót írta. (Bp., 1955; Milliók Könyve. 2. kiad. 1963; Európa Zsebkönyvek. 3. kiad. 1970; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1987; Európa Regénytár. 7. kiad. 1992; 8. kiad. 1997; Európa Diákkönyvtár. 9. kiad. 2000; 13. kiad. 2010)
    Mann, Thomas: Válogatott tanulmányok. Vál. Ford. is többekkel. Ill. Bartha László. (Bp., 1956)
    Ramuz, Charles-Ferdinand: Aline. Reg. Ford, az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1957)
    Dürrenmatt, Friedrich: A baleset. Novellák. Ford., az utószót írta. Ill. Kondor Béla. (Világkönyvtár. Bp., 1958)
    Seghers, Anna: Crisanta. Elb.-ek. Ford. Devecseriné Guthi Erzsébettel, Vajda Gáborral. (Bp., 1959)
    Feuchtwanger, Lion: A siker. Reg. Ford. (Bp., 1959; 2. kiad. 1971)
    Kessel, Joseph: Az oroszlán. Reg. Ford. Ill. Csernus Tibor. (Bp., 1960)
    Merle, Robert: Két nap az élet. Reg. Ford. Az utószót Dániel Anna írta. (Bp., 1961; Olcsó Könyvtár. 2. kiad. 1966; Európa Zsebkönyvek. 3. kiad. 1969; 5. kiad. 1982; 6. kiad. 1991; 7. kiad. 1997; 8. kiad. 2006; 9. kiad. 2010)
    Carlo Goldoni emlékezései. Ford. Az utószót Szauder József írta. (Bp., 1963)
    Ionesco, Eugène: A kopasz énekesnő. Ellen-színmű. Ford. (A harag éjszakái. Modern francia drámák. Bp., 1965)
    Dürrenmatt, Friedrich: Az ígéret. – A bíró és a hóhér. – A baleset. Három kisregény. Ford. Fáy Árpáddal, Ungvári Tamással. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1968; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1984; Szélrózsa Könyvek. 5. kiad. 1998; 6. kiad. 2003)
    Michaux, Henri: Nyugodják lázadásban. Vál. versek. Vál., ford., az utószót írta. (Bp., 1972)
    Merle, Robert: Mesterségem a halál. Dokumentumregény. Ford. Ill. Sziráki Endre. (Századunk mesterei. 4. kiad. Bp., 1974)
    Frisch, Max: Drámák. Ford. Többekkel. Az utószót Földényi F. László írta. (Bp., 1978)
    Rose, Reginald: Tizenkét dühös ember. Bűnügyi történet. Ford. (Szolnok, 1980).

    Irodalom

    Irod.: Eörsi István: Az ember és a költő. (Élet és Irodalom, 1968. 18.)
    Horpácsi Sándor: G. Gy.: Terelőút. (Palócföld, 1973)
    Pomogáts Béla: G. Gy.: Terelőút. (Jelenkor, 1974)
    Almási Miklós: Volt egyszer egy álmos lázadás. (Élet és Irodalom, 1975. 37.)
    Sík Csaba: A kubizmusról „A kubizmus” ürügyén. (Nagyvilág, 1976)
    Halálhír. (Népszabadság és Magyar Nemzet, 1977. dec. 13.)
    Kristó Nagy István: G. Gy.: Az endogén expedíció. (Jelenkor, 1980).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu