Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    László Ferenc

    régész, muzeológus


    Született: 1873. június 28. Sepsiszentgyörgy
    Meghalt: 1925. szeptember 16. Kolozsvár

    Család

    Testvére: László Árpád (1879–1933) muzeológus, levéltáros. Fia: László Kálmán (1900–1996) biológus, botanikus, mikológus, László József (1902–1932) muzeológus, László Dezső (1904–1973) református lelkész, egyháztörténész, teológus, László Ferenc, ifj. (1910–1992) jogász, szerkesztő, politikus és László Endre (1914–1994) jogász. Unokája: László Ferenc (1937–2010) zenetörténész, fuvolaművész.

    Iskola

    Középiskoláit a kolozsvári Székely Mikó Tanodában és a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte, a kollégiumban éretts. (1891), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1896).

    Életút

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetében Kanitz Ágoston tanársegéde és uo. segédkönyvtáros (1895– 1897), a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium r. tanára (1897–1925) és a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) munkatársa (1901– 1918), az SZNM igazgató-őre (1918–1925). A székelyudvarhelyi meteorológiai állomás megszervezője (1898).

    Pályája kezdetén botanikai dolgozatokat írt, természetrajzi, majd néprajzi anyagot gyűjtött. 1901-től elsősorban régészeti ásatásokat végzett; első próbaásatását a sepsiszentgyörgyi Eprestetőn végezte (Wosinszky Mórral). Háromszék vármegyében 28 újabb kőkorszaki telepet tárt fel, köztük a híres erősdi és oltszemi leleteket, feltárta a szépmezői és dálnoki tumulusokat, az aldobolyi szkíta kard lelőhelyét, azonosította az egyetlen, Kézdivásárhelyen előkerült Gábor Áron-ágyút. Meteorológiai és zivatarmegfigyelő állomást alapított (Kolozsvárott, 1898-ban, majd azt bekapcsolta az országos hálózatba). Szorgalmazta a Székelyföld gazdasági fejlődését, a székely vasutat, az I. vh. után maga is kis mintagazdaságával tartotta el családját. Kiváló pedagógus volt, több elemi iskolai tankönyvet írt és szerkesztett.

    Nevéhez fűződik az SZNM Néprajzi Részlegének megalapítása, létrehozta a népigyermekjáték-gyűjteményt (1904), egyúttal igen jelentős fotódokumentációt állított össze, ill. megteremtette a múzeum saját épületegyüttesét (1911–1913) és rendezte jogállását (1916, így az impériumváltás után a román hatóságok nem vehették át a múzeumot). Az összeomlás után az egész vármegye mozgósításával rendbe hozatta a világháborús károkat szenvedett épületet (1919), Kós Károllyal új belsőépítészeti megoldásokat is terveztetett (1920–1921), később lapidáriumot is felállíttatott (1923). Kezdeményezte múzeumi ismeretterjesztő előadások, zenei és irodalmi estek rendezését. Tevékenysége nyomán az SZNM nemcsak a legjelentősebb romániai múzeummá – amelynek további fejlesztéséhez nagyhatalmú romániai támogatókat (pl. I. Ferdinánd király) is megnyert – de a két vh. között fontos magyar művelődési központtá is vált.

    Emlékezet

    Az I. vh. után az egyik legismertebb, nemzetközileg is jelentős romániai magyar tudós, közéleti szereplő volt. Elsősorban tevékenységének elismeréséért a Székely Nemzeti Múzeumot – a tkp. egyetlen, határon túli magyar tudományos intézményt – a román állam alapítványként, önálló jogi személyként ismerte el (1924-ben). A Múzeum, László Ferenc születésének centenáriumán tudományos ülésszakot rendezett tiszteletére, munkásságáról kiállításon is megemlékeztek (Sepsiszentgyörgyön, 1973). Emlékét utca is őrzi Sepsiszentgyörgyön.

    Szerkesztés

    A Székely Nemzeti Múzeum Jelentéseinek szerkesztője (Csutak Vilmossal, Zayzon Ferenccel, 1902–1915).

    Főbb művei

    F. m.: Adatok a magyarországi füzek szövettanához. Egy. doktori értek. is. (Magyar növénytani lapok, 1896)
    A növények zöld leveleinek szövettanáról physiologiai alapon. (Sepsiszentgyörgy, 1899)
    Felsőcsernátoni Bod Péter. (Sepsiszentgyörgy, 1903)
    Háromszék vármegyei praemykenei jellegű telepek. (Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. Kolozsvár, 1911)
    Négyezer éves kultúra emlékei Háromszék megyében. (Sepsiszentgyörgy, 1911)
    Festett edények az erősdi és oltszemi telepekről. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
    Ásatások az erősdi őstelepen. 1907–1912. (Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. Kolozsvár, 1914)
    Les types de vases peints d’Ariusd [Erősd]. (Dacia. I. köt. Bucuresti, 1927)
    Táj és tudomány. L. F. vál. írása. Sajtó alá rend. László Attila és Ifj. László Ferenc. A borítót Baász Imre tervezte. (Bukarest, 1978).

    Irodalom

    Irod.: Csutak Vilmos: A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése. (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929; hasonmás kiad. Bp., 1989)
    László Attila: Vasile Parvan levele L. F. halálára. (Korunk, 1969)
    László Attila: Száz éve született L. F. (A Hét, 1973)
    László Attila: V. Gordon Child és L. F. levelezése. – László Dezső: Önéletrajzféle. (Korunk, 1974)
    L. F. és Vasile Parvan levélváltása 1925-ből. (Korunk, 1979)
    Boér Hunor: L. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu