László Ferenc
László Ferenc

2024. május 18. Szombat

László Ferenc

sportújságíró, szerkesztő

Születési adatok

1930. március 10.

Kolozsvár

Halálozási adatok

2009. április 29.

Szeged

Temetési adatok

2009. május 13.

Szeged


Család

Sz: László Ferenc műszaki rajzoló, Bácsi Erzsébet. F: Gergely Katalin műszaki rajzoló.

Iskola

A kolozsvári Apáczai Csere János Református Kollégiumban éretts. (1949), a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán román–magyar szakos általános iskolai tanári okl. (1971), a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1975).

Életút

A Világosság c. lap diáktudósítója (1948–1950). A kolozsvári Igazság c. napilap sportrovatának munkatársa, szerkesztője (1950– 1956) főmunkatársa (1956–1989), egyúttal a Kolozsvári Rádió és TV magyar adásának szerkesztője (1954–1969 és 1989–2007), a kolozsvári Paprika Rádió szerkesztője (2007). A kolozsvári Szabadság c. napilap sportrovatának vezetője (1989-től), egyúttal az Új Sport és a Hargita Népe c. lapok szerkesztője, sportrovatvezetője is (1990-es évek). A Népsport kolozsvári tudósítója (1950-től). Sportolóként teniszezett (1947–1948), öttusázott és vívott (1948-1956), ill. Kolozsvárott középiskolai kosárlabdacsapatok edzője (1949–1950). A 20. sz.-i erdélyi magyar sportújságírás egyik legjelentősebb személyiségeként elsősorban az olimpiai játékok, a labdarúgó- világbajnokságok történetével, ill. a romániai magyar sport (különösen a Székelyföld, Hargita és Csík vármegye) múltjának megőrzésével foglalkozott. Elsőként gyűjtötte össze a romániai magyar sportolók eredményeit, vizsgálta a legnépszerűbb sportágak erdélyi elterjedtségét, annak okait. Kezdeményezte egy erdélyi magyar sporttörténeti adatbázis kialakítását. Nevéhez fűződik a Külhoni Magyar Sportcsillagok I. Világtalálkozójának megszervezése (a Magyarok Világszövetsége felkérésére, Budapesten, az atlétikai Európa-bajnokság keretén belül, 1998. aug. 17–19-én). Számos történeti műve, valamint egy román– német–magyar sportszótára kéziratban maradt.

Emlékezet

Az 1990-es években súlyos balesetet szenvedett, nem térhetett haza Kolozsvárra. Élete utolsó éveiben Szegeden élt. Szegeden hunyt el, ott is temették el. Munkásságáról a Kolozsvári Nemzetközi Sporttörténeti Találkozón emlékeztek meg először (Kovács Hont Imre előadásával, 2010. okt. 16-án). Kézirataiból és tárgyi hagyatékából a Minerva Kulturális Egyesület Kolozsvárott létrehozta a László Ferenc Sporttörténeti Gyűjteményt, amelyek célja, László Ferenc szellemében az erdélyi magyarság sportmúltjának rendszeres gyűjtése és bemutatása. (Az első kiállítást 2009. szept. 11-én, a másodikat 2010. ápr. 16-án nyitották meg). Az egyesület őrzi továbbá László Ferenc sporttárgyú könyvgyűjteményét is.

Elismerés

Penna Díj (Kolozsvár, 1979 és 1984), MÚOSZ Aranytoll (életművéért, 2001).

Főbb művei

F. m.: Az olimpiai játékok története Athéntől Melbourne-ig. Németh Ernővel. (Előre, 1956)
Sport és társadalom. – Győzzön a jobb! – Teljesítőképesség és olimpia. (Korunk, 1964)
Sport és nevelés. – Sport a mindennapi életben. (Korunk, 1965)
Montevideótól Mexikóig. A labdarúgó-világbajnokságok története. (Hargita, 1970)
Az olimpiai eszme Romániában. (Korunk, 1972)
Athéntól Münchenig. A nyári olimpiai játékok története. (Új Élet, 1972)
Sportolóink az olimpiai játékokon. (Korunk, 1980)
Sportújságírónak vallom magam. (Korunk, 1984)
Adattár egy jövendő kisebbségi sporttörténethez. (Korunk, 1992)
Ezredvégi arcképcsarnok. (Szabadság, 1999. márc. 6.–dec. 2.)
Afrika térhódítása a sportban. (Korunk, 2001).

Irodalom

Irod.: Ki Kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Erdélyi magyar ki kicsoda? 2000. (Bukarest–Nagyvárad, 2000)
Bölöni: A sportújságírók doyenje. (Népújság, 2000. ápr. 17.)
Benkő Levente: Mindent a sportnak köszönhetek. Beszélgetés L. F.-cel. (Krónika, 2007. márc. 23.)
Névadónkról és hagyatékáról. A L. F. Sporttörténeti Gyűjtemény. (Igazság, 2011. máj. 16.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője