Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Dargay Attila
    Egry József fényfestő emlékezete
    Egry József
    Fekete István
    Kaffka Margit emlékezete

    Acsády Ignác

    történész, újságíró, író

    1875-ig Adler


    Született: 1845. szeptember 9. Nagykároly, Szatmár vármegye
    Meghalt: 1906. december 17. Budapest

    Család

    Zsidó vallásos családból származott. A család nagykárolyi, majd apja Hajdúszoboszlón telepedett le. Sz: Adler Farkas (†1911), a szoboszlói közélet tekintélyes szereplője: számos kulturális kezdeményezés (helyi zsinagóga építése, városi kulturális események stb.), bőkezű mecénása volt. Testvére: Róth Lajosné Adler Fanny, Szende Adolfné Adler Róza és Adler Ferenc. Unokaöccse: Szende Pál (1879–1934) politikus, miniszter.

    Iskola

    Elemi iskoláit és az algimnáziumot Nagykárolyban, a gimnázium felső osztályait Debrecenben végezte. A pesti tudományegyetemen jogot tanult (1866–1869), a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1877). Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.).

    Életút

    A pesti Századunk (1869), a Pesti Napló (1870–1894), az aradi Alföld (1870–1888), a kolozsvári Kelet (1871–1875) és a bp.-i Nemzeti Ujság munkatársa (1894–1895).

    Pályája kezdetén Deák Ferenc politikájának híve, gondolkodása az eötvösi liberális eszméken formálódott. Síkraszállt a közjogi viták ellen, harcolt a belső reformok, a polgári államszervezet kiépítéséért, a vármegyék önállóságával szemben a központi igazgatást támogatta. Az 1870-es évek második felében szembekerült Tisza Kálmán politikájával, s az Apponyi Albert és Szilágyi Dezső vezette ún. Egyesült Ellenzék politikai célkitűzéseihez csatlakozott. Történetíróként elsősorban 16–18. sz.-i magyar gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott, történelemszemléletét a comte-i pozitivizmus, ill. annak későbbi spenceri változata befolyásolta. A magyar történeti kutatásban a statisztikai módszer alkalmazásának kezdeményezője. Legismertebb történeti munkája, a kétkötetes A magyar birodalom története (1903–1904), a nép és az állam ezeréves életét örökítette meg, s a magyar történettudomány egyik klasszikus alkotása. Elsőként írta meg a magyar jobbágyság összefoglaló történetét (halála után jelent meg: 1906-ban). Népszerű szépirodalmi műveket is írt: 1880–1883 között megjelent vígjátéka és regényei a romantikus irány hívének mutatják. 1880-ban Aranyországban címmel háromfelvonásos társadalmi vígjátékot, 1881-ben Fridényi bankja címmel regényt írt (a Pesti Napló hasábjain jelent meg). Egyik legismertebb műve, a Pénzházasság (1882) a polgárság és a nemesség összefonódását vizsgálta. Szépirodalmi műveiben is elsősorban a pénz központi szerepét vizsgálta.

    Emlékezet

    Budapesten, a Ferencvárosban (IX. kerület Lónyay utca 16.) lakott. A bp.-i Kozma utcai Izraelita temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Hagyatékából néhány levél az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárában van. A magyar jobbágyság történetét politikai okokból többször is kiadták (1944-ben majd 1948-ban a forradalom és szabadságharc centenáriuma évében és 1950-ben is). Az utóbbi években egyre több műve jelenik meg újra – hasonmás kiadásban. Emlékét őrzi a pápai Acsády Ignác Szakképző Iskola, Veszprém megye egyik legnagyobb középfokú intézménye. Budapesten utcát neveztek el róla (a Kissvábhegyen, 1951-től: Acsády Ignác utca, korábban: Bánffy utca).

    Elismerés

    A Magyar Történelmi Társulat Bay Ilona-díja (1885).

    Szerkesztés

    Az Athenaeum Kiadó kézilexikonának társszerkesztője (Bp., 1891–1893).

    Főbb művei

    F. m.: A község és pénzügye Francziaországban. (Budapesti Szemle, 1875)
    Az osztrák császári czím és Magyarország. 1804–1807. Bölcsésztudori értek. is. (Bp., 1877)
    Zsidó és nem zsidó magyarok az emanczipáczió után. (1–2. kiad. Bp., 1883)
    Gr. Wesselényi Ferencz nádor halála. (Századok, 1884)
    Széchy Mária. 1610–1679. (Magyar történeti életrajzok. 3. Bp., 1885)
    A Széchyek Murányban. 1–4. (Századok, 1885)
    Magyarország belállapota. 1–4. (Századok, 1885–1886)
    Magyarország Budavár visszafoglalása korában. (Bp., 1886)
    Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526–1564. (Bp., 1886)
    Drégel és hőse. (Századok, 1887)
    Közgazdasági állapotaink a 16. és a 17. században. (Bp., 1889)
    A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1888. okt. 8.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 14. köt. 3. Bp., 1889)
    A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 14. köt. 9. Bp., 1890)
    Bethlen Gábor és udvara. Gindely Antallal. (Magyar történeti életrajzok. 6. Bp., 1890)
    A dacilis összeírások gyűjteménye az országos levéltárban. (Századok, 1892)
    Két pénzügy-történelmi tanulmány. 1. Pozsonyi és szepesi kamarák. 1565–1604. 2. A jobbágy-adózás 1564–1576-ban. (Bp., 1894)
    Régi magyar birtokviszonyok. 1494–1598. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 16. köt. 3. Bp., 1894)
    Verancsics Antal és Szerémi György. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1894)
    A magyar gazdasági élet 1720-ban. – Régi árviszonyok. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894)
    Könyvek régi összeírásokban. (Magyar Könyvszemle, 1894)
    A magyar gazdaságtörténet feladatai. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895)
    A zsidók a magyarság múltjában. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1895)
    Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. (Magyar statisztikai közlemények. Új folyam. 12. köt. Bp., 1896)
    A jobbágy-adózás 1577–1597-ben. (Bp., 1896)
    Magyarország három részére oszlásának története. 1526–1608. (A magyar nemzet története. V. köt. Bp., 1896)
    A magyar zsidók kétszáz évvel ezelőtt. (Magyar zsidók a millenniumon. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1896)
    A magyar zsidók 1735–38-ban. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1897)
    Magyarország története I. Lipót és I. József korában. 1657–1711. (A magyar nemzet története. VII. köt. Bp., 1898; hasonmás kiad.: A felszabadító háborúk kora. Bp., 1999)
    A karloviczi béke története 1699-ben. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 4. Bp., 1899)
    Az egyházi szellem és a zsidók. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1900)
    A magyar birodalom története. I–II. köt. 18 füz. két kötetben. (Bp., 1903–1904; németül: 1909)
    Áttérések a múltban. (Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve, 1905)
    A magyar adózás története. 1598–1604. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 20. köt. 6. Bp., 1906)
    A magyar jobbágyság története. Magyar Közgazdasági Könyvtár. 3. Bp., 1906; 2. kiad. 1944)
    A magyar jobbágyság története. Szerk. Fenyőné Acsády Edit. Az előszót írta Tildy Zoltán. (3. centenáriumi kiad. 1948; 4. kiad. Bp., 1950; szlovákul: Bratislava, 1955; oroszul: Moszkva, 1956)
    Der Befreiungskrieg oder Ungarns Befreiung von den Türkenherrschaft (Bp., 1909)
    A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
    Pozsonyi és szepesi kamarák. 1565–1604. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
    Bethlen Gábor és udvara. 1580–1629. Gindely Antallal. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
    Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526–1564. Hasonmás kiad. (Bp., 2011)
    A magyar adózás története. 1598–1604-ben. Hasonmás kiad. (Bp., 2012)
    szépirodalmi művei: Aranyországban. Vígjáték 3 felvonásban. Feszty Árpád 11 rajzával, metszette Morelli Gusztáv. (Bp., 1880)
    Fridényi bankja. Regény 2 kötetben. (Bp., 1882)
    Pénzházasság. Reg. (Ország–Világ, 1883)
    Fridényi bankja. Regény. Szerk., a kísérő tanulmányt írta Rejtő István. Ill. Zsoldos Vera. (Magyar elbeszélők. Új kiad. Bp., 1968)
    ford.: Bluntschli, Johann Caspar: Az általános államjog és a politika története a 16. sz.-tól a jelenkorig. I–II. köt. (Bp., 1875–1876)
    Ranke, Leopold von: A római pápák az utolsó négy században. I–III. köt. Többekkel. (Bp., 1886–1889).

    Irodalom

    Irod.: Dudek János: Kritikai tanulmányok A. I.-nak A magyar birodalom története című művéről. (Nyitra, 1904)
    Frisch Ármin: A. I. (A Magyar Izraelita Irodalmi Társaság Évkönyve, 1908)
    Társadalmi lexikon. Szerk. Madzsar József. (Bp., 1928)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
    Spira György: A. I.: A magyar jobbágyság története. (Társadalmi Szemle, 1948)
    Gunst Péter: A. I. történetírása (Tudománytörténeti tanulmányok. 2. Bp., 1961; A függelékben: A. I. hírlapírói tevékenysége.)
    Gunst Péter: A. I. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1973)
    Kőhegyi Mihály: Deák Farkas és Thallóczy Lajos bírálata A. I. Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd alatt c. könyvéről. (Numizmatikai Közlöny, 1985)
    Für Lajos: A. I. (Magyar agrártörténeti életrajzok. Bp., 1987)
    Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdotalexikon. Szerk. Raj Tamás. (Bp., 1997)
    Horváth Zita: Vázlat A. I. történetírásáról. (Fons: forráskutatás és történeti segédtudományok, 2003)
    Horváth Zita: A. I. gazdaság- és társadalomtörténeti munkássága. (Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophia, 2004)
    Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004)
    Szilágyi Ágnes Judit: Az utókor vitái A. I. munkáiról. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007)
    Hámori Péter: Grünwald Béla és A. I. A magyar parasztság felfedezése. (Kommentár, 2009)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (12), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (11), biokémikus (36), biológus (177), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (66), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (119), festőművész (116), filmrendező (12), filológus (56), filozófus (74), fizikus (107), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (97), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (52), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (15), író (889), irodalomtörténész (263), jezsuita szerzetes (11), jogász (298), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (168), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (170), könyvtáros (63), közgazdász (167), kritikus (51), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (31), levéltáros (88), matematikus (92), mérnök (667), meteorológus (14), mezőgazda (116), mezőgazdasági mérnök (96), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (33), művészeti író (13), művészettörténész (89), muzeológus (80), nagybirtokos (62), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2017. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu