Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Szigeti Lajos Sándor

    irodalomtörténész, kritikus

    1980-ig Szigeti Lajos


    Született: 1951. április 16. Szigetvár, Baranya megye
    Meghalt: 2009. június 18. Budapest
    Temetés: 2009. június 29. Felsőőrs

    Család

    Sz: Szigeti Lajos mozdonyvezető, Király Erzsébet hivatalsegéd. Testvére: Szigeti Csaba (1955–) irodalomtörténész. F: Benkő Zsuzsanna szociológus. Leánya: Szigeti Borbála (1977–); fia: Szigeti Bálint (1980–).

    Iskola

    Gyermekkorát Botykapeterden (Baranya m.) töltötte, általános és középiskoláit Pécsett végezte, a Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1969), az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) győztese (magyar irodalomból, 1969). A JATE BTK-n magyar–orosz szakos tanári okl. szerzett (1975), doktorált (1976), az irodalomtudomány kandidátusa (1986), doktora (1995), habilitált (1996).

    Életút

    A JATE BTK, ill. a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Magyar Irodalmi Tanszék, ill. Modern Magyar Irodalmi Tanszék ösztöndíjas gyakornoka (1975–1977), tanársegéde (1977–1981), egy. adjunktusa (1981–1988), egy. docense (1988–1997), egy. tanára (1997. júl. 1.–2009. nov. 18.) és a Tanszék vezetője (1991–2002). A szegedi Tömörkény István Gimnázium tanára (1977). A pécsi JPTE, ill. a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar Irodalomelméleti Tanszék tanára (1986–1997), vendégprofesszora (1997–2002). A Károli Gáspár Református Egyetem Újabbkori Magyar Irodalom Tanszék vendégprofesszora (2002-től), a Veszprémi Egyetem Magyar Irodalmi Tanszék vendégprofesszora (2003–2005), egy. tanára (2005-től). Heidelbergben, Tübingenben, Bochumban és Stuttgartban DAAD-ösztöndíjas vendégkutató (1987).

    20. sz.-i, két vh. közötti és kortárs magyar irodalommal, modern magyar lírával, költészettörténettel és líraelmélettel, elsősorban Ady Endre és József Attila munkásságával, a két költő motívumrendszerének vizsgálatával foglalkozott. A szegedi egyetemen a 20. sz.-i magyar irodalmi speciális képzés megszervezője és elindítója. Kritikusi tevékenysége is jelentős.

    Emlékezet

    Szegeden, Pécsett és Veszprémben élt és alkotott, Balatonalmádin (Bokréta utca 2.) lakott, Budapesten hunyt el. A Felsőőrsi Református Temetőben nyugszik. Temetésén barátai József Attila és Baka István verseivel búcsúztak tőle.

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja (1990–1996). A Szegedi Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottsága (1993–2000), Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága elnöke (2000–2005). Az MTA–TMB, ill. a Doktori Tanács Irodalomtudományi Szakbizottsága tagja (1989–2000). A Fiatal Írók József Attila Köre (1977-től), a Magyar Írók Szövetsége (1986- tól) és a Művészeti Alap Irodalmi Szakosztálya tagja (1986-tól). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, a Modern Filológiai Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság tagja.

    Elismerés

    Szeged Város Alkotói Ösztöndíja (1979), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1984), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2001).

    Szerkesztés

    Az Acta Historiae Litterarum Hungaricarum szerkesztője (1991-től). Az Irodalom és az Új Horizont c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Aránytalanság-képzetek és arányosság-igény József Attila személyes lírájában. Egy. doktori értek. (Szeged, 1976)
    A „felnőttség vállalása” József Attila költészetében. József Attila Kosztolányi-bírálatának lírai fedezete. (Acta Historiae Litterarum Hungaricum, 1976)
    A „Szabad ötletek jegyzéke” és a kései versek. József Attila költészetének néhány motívumához. (Acta Historiae Litterarum Hungaricum, 1978)
    József Attila apaversei és felismerésversei. Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. (Szegedi Bölcsészműhely’77. Szeged, 1978)
    A tűnődés és eszmélés verse. Ritkás ég alatt. (József Attila-versek elemzése. Bp., 1980)
    Anyás költő lett. Egy József Attila-motívum „történetéhez.” (Tiszatáj, 1980)
    Az „édes mostoha”. József Attila anyaverseihez. (Acta Historiae Litterarum Hungaricum, 1981)
    Hiánytudat és teljességigény József Attila költészetében. („A mindenséggel mérd magad.” Tanulmányok József Attiláról. Bp., 1983)
    Gyermek az anyatestben. (Költőnk és korunk. Tanulmányok József Attiláról. Bp., 1983)
    „Majd emlékezni jó lesz.” József Attila 1980-ban. A ’80-as évek társadalomtudománya: eredmények és perspektívák. (Szegedi Bölcsészműhely’82. Szeged, 1983)
    A csönd motívuma József Attila költészetében. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1985)
    „Félek a játszani nem tudó emberektől.” A játék és a rend József Attila-i világa. (Forrás, 1985)
    A költő és motívuma. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1987)
    A József Attila-i teljességigény. Motívumértelmezések. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1988)
    Sík Sándor és József Attila. (Studia Comitatensia, 1989 és Szeged [folyóirat], 1989)
    „ők híven kihallják…” 1928 és/vagy 1932 Illyés Gyula és József Attila költői magatartásformájában. – Infinitivus és immigráció. (Tiszatáj, 1991)
    „Kék, tünde fénnyel…” József Attila vonzásában. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1991)
    Turris eburnea. Juhász Gyula és Gulácsy Lajos öröksége. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1992)
    Úton Nakonxipanba. (Tiszatáj, 1992)
    „Nakonxipan vár már, Nakonxipan.” Motívum és költői magatartásforma. (Irodalomtörténet, 1992)
    A pillanat varázsa. Egy Illyés-szonett „tanulságai.” (Tiszatáj, 1993)
    Teremtés, teremtődés, alkotás. Illyés Gyula: Örök s múlandó. („Költő, felelj!” Tanulmányok Illyés Gyuláról. (Bp., 1993)
    Ritmus és létélmény. Kosztolányi és Radnóti. – „Nemet intek én is.” Illyés hazatérése és műfajébresztése. (Tiszatáj, 1994)
    A pillanat esélye. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp., 1994)
    „Vállalom bárányos éggel…” Bibliai motívumok Nagy László költészetében. „Magunknak szól a dal.” Szempontok a modern magyar költészet immanens történetéhez. (Tiszatáj, 1995)
    Modern hagyomány. Motívumok és költői magatartásformák a huszadik századi magyar irodalomban. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1995)
    „Iramló fényt a tengeren.” Menekülés- és teremtésmítosz József Attila lírájában. (Irodalomtörténet, 1995)
    Evangéliumi esztétika és modern bukolika. A Dsida-vers méltósága. (Irodalomtörténet, 1996 és Tiszatáj, 1996)
    Evangélium és esztétikum a modernségben. (Korunk, 1996)
    Evangélium és esztétikum. Bibliai motívumok a modern költészetben. (Aranyhal sorozat. Bp., 1996)
    Bartóki szintézis és új apokalipszis. (Új Dunatáj, 1997)
    „Ki titkaidat tudtam.” Babits Mihály: Jónás könyve. (Tiszatáj, 1997)
    „Te is megháromszorozódsz előttem.” Tükörszonettek és triptichonok Baka István lírájában. (Tiszatáj, 1998)
    Modern korszerűtlenség. Tornai József egymást értelmező új esszéiről és verseiről. (Hitel, 1999)
    A klasszikus nagymonográfia műfaji határai. Szabolcsi Miklós József Attila-könyvéről. (Tiszatáj, 1999)
    Lócsere és költői szárnyalás. Kassák „hitváltása” és egy motívum „ars poeticája.” (Irodalomtörténet, 1999)
    Álom és látomás. (Tanulmányok Ady Endréről. Bp., 1999)
    Az erotikus hármasok. (Új Dunántúl, 2000)
    (De)formáció és (de)mitologizáció. Parabolák és metaforák a modernitásban. A grafikák Sinkó János munkáinak felhasználásával készültek. (Suprasegmentum. Szeged, 2000)
    „Hív a halál boleróba.” Zenei hangoltság Baka István műveiben. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2001)
    Ritmus, forma, globalizáció a magyar lírában. (Palócföld, 2001)
    Kuncz Aladár, Németh Andor és József Attila szövegköztessége. (A próza intertextualitásának retorikája és pragmatikája. Szerk. Mózes Huba. Miskolc, 2001)
    Az utolsó tánc. A legmélyebb vigasztalanság. Két Baka-vers üzenete. 1–2. (Új Dunántúl, 2001–2002)
    „tovább rajzolta arcodat.” Illyés Gyula, a festő. (Korunk, 2002)
    A virrasztó költő. József Attila nyomában. Esszék, tanulmányok, kritikák. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2002)
    Meghalt a Nagy Pán!? A Napkelet, a Periszkóp és a Pásztortűz műhelypoétikája. (Tiszatáj, 2003)
    Hunnia és/vagy Pannónia, avagy Hol van otthon Szindbád? (Mozgó világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére. Bp., 2003)
    Hagyományelvű transzilvanizmus és expresszionizmus. („egy csonk maradhat.” Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról. Bp., 2004)
    Verssor(s)ok. Líraiság az ezredfordulón. (Bp., 2005)
    Danse macabre. („Égtájak célkeresztjén.” Tanulmányok Baka István műveiről. Szerk. Bombitz Attila. Szeged, 2006)
    „De én Uram, bakád én hol vagyok?” Emberiség az Ablaknégyszögben. Baka István szikár alakjai. (Új Dunatáj, 2008)
    szerk.: Gazdátlan hajók. Szegeden élő fiatal költők antológiája. (Szeged, 1979)
    „Lelkedet érzed.” Dolgozatok József Attiláról. (Szeged, 1981)
    „Modernnek kell lenni mindenestül?” Irodalom, történetiség, átértelmezés. Tanulmányok. (Szeged, 1996)
    Egy más egymás. Kisebbségi olvasókönyv. (Szeged, 2004).

    Irodalom

    Irod.: József Attila Kör. 1985. Összeáll. Agócs Sándor. (Bp., 1985)
    Nagy Sz. Péter: Sz. L. S.: A József Attila-i teljességigény. (Kortárs, 1989)
    Tverdota György: Sz. L. S.: A József Attila-i teljességigény. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
    Széles Klára: Sz. L. S.: A József Attila-i teljességigény. (Irodalomtörténet, 1991)
    Cs. Gyímesi Éva: Sz. L. S.: Evangélium és esztétikum. (Erdélyi Múzeum, 1997)
    Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
    Szegedtől Szegedig. 2002. Antológia. Főszerk. Simai Mihály. (Szeged, 2002)
    Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
    Papp István Géza: „Immanens irodalomtörténet.” Sz. L. S.: Verssor(s)ok. (Magyar Napló, 2006. 7.)
    Szilágyi Zsófia: Sz. L. S. Elhangzott Sz. L. S. temetésén. (Bárka online, 2009. jún. 30.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu