Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Marián Miklós, id.

    biológus, zoológus, muzeológus


    Született: 1914. március 31. Szeged
    Meghalt: 2011. augusztus 7. Szeged
    Temetés:
    Temetési hely: Búcsúztatás: augusztus 19 Újszegedi katolikus templom

    Család

    Sz: Meleg Etelka. A család szabadkai, apja ott volt táblabíró. F: 1942-től Kálmán Ilona. Fia: Marián Miklós, ifj. (1946–) biokémikus; leányai: Marián Emese (1944–), Marián Ildikó (1947–) és Marián Orsolya (1949–) biológus, ornitológus.

    Iskola

    A szegedi Klauzál Gábor Reálgimnáziumban éretts. (1932), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1940), a Szegedi Tudományegyetemen doktorált (1959).

    Életút

    A szegedi Szent Gellért Konviktus tanára (1940), majd Szegeden katonai szolgálatot teljesített (1940–1943), mint tartalékos zászlós szerelt le (1943). A kaposvári Somssich Pál, ill. Táncsics Mihály Gimnázium r. tanára (1943–1954), egyúttal Somogy megye biológia szakos tanárai továbbképzéseinek vezetője (1951–1954). A kaposvári Rippl-Rónai József Múzeum muzeológusa (1954–1957), a szegedi Móra Ferenc Múzeum tud. főmunkatársa és természettudományi gyűjteményének vezetője (1957–1974).

    A kaposvári Zrínyi Miklós cserkészcsapat parancsnoka (1943–1948). A rendszerváltás idején jelentős szerepet játszott a magyarországi cserkészet újjászervezésében: a szegedi 519. sz. Bálint Sándor-cserkészcsapat egyik alapítója (1989), majd parancsnoka (1997–2000).

    Gimnáziumi tanárként Kaposvárott elsőként vezette be a munkáltatói oktatást a biológia tanításában. Biológusként elsősorban Somogy megye és a Baláta zoológiai, ökológiai és faunisztikai vizsgálatával foglalkozott, a Baláta-láp általa végzett feltárásával indult el a később Európa-szerte ismertté vált erdei láp tudományos kutatása. Később érdeklődése a Tisza ártér madárvilága felé fordult, feldolgozta a Tisza kétéltű és hüllő faunáját, az alföldi szikes tavak herpetofaunáját, alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi gólyapopuláció változásainak feltárása terén. Tanulmányozta a Barcsi borókás és a Zselici tájvédelmi körzet herpeto- és ornitofaunáját. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban jelentős herpetológiai gyűjteményt létesített, ill. az alföldi szikesek madarait dokumentáló nagyszámú madár- és madárfészek-gyűjteményt állított össze. – Kaposvárott és Szegeden (Kelemen utca) élt és tevékenykedett, Szegeden hunyt el.

    Elismertség

    A Szegedi Akadémiai Bizottság tagja és az MTA Tiszakutató Munkaközösségének szervező titkára. A Magyar Madártani Egyesület alelnöke, a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Osztályának elnökségi tagja.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1955 és 1969), Tömörkény István-díj (2004), Csongrád Megye Közművelődéséért (2009).

    Szerkesztés

    A Tiscia szerkesztőbizottságának tagja.

    Főbb művei

    F. m.: A vipera fekete változatának Somogy megyei előfordulása. (Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, 1952)
    A Baláta tó élővilága. (Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, 1954)
    Adatok a keresztes vipera somogyi elterjedési viszonyaihoz. (Annales Historico- Naturalis Musei Nationalis Hungarici, 1956)
    Adatok a fehér gólya fészkelési viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban. (Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, 1956)
    A Baláta gerinces állatvilága. (Somogyi almanach. 1. Kaposvár, 1957)
    A terrárium berendezése és gondozása. 1–3. (Akvárium és terrárium, 1958)
    Adatok a Felső-Tisza herpetofaunájához. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958)
    A Baláta madárvilágáról. (Aquila, 1959)
    A vöröshasú unka zöldszínű változata. (Vertebrata Hungarica, 1959)
    Adatok a keresztes vipera magyarországi elterjedéséhez. – A Felső-Tisza madárvilága. (Vertebrata Hungarica, 1960)
    Adatok a mocsári teknős szaporodásbiológiájához. 4 táblával. Szabó Istvánnal. (Állattani Közlemények, 1961)
    Jahreszeitliche Veränderung im Bestand der Rohrammer-Populationen in Ungarn. Beretzk Péterrel, Keve Andrással. (Acta Zoologica, 1962)
    A Közép-Tisza kétéltű és hüllővilága. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963)
    A Tiszai ártér téli madárvilága és gazdasági vonatkozásai. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964 és Csongrád megyei múzeumi füzetek. Szeged, 1967)
    A Kardoskúti Fehértó herpetofaunája. (Vertebrata Hungarica, 1966)
    Adatok a kuvik gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966)
    Adatok az Észak-Bakony herpetofaunájához. Szabó Istvánnal. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1968)
    Uferschwalbenkolonien bei den Mittel- und Unterlaufen der Tisza. (Tiscia, 1968)
    Kunfehértó kétéltű- és hüllő faunája. (Vertebrata Hungarica, 1968)
    A pusztaszeri rezervátum és madárvilága. Varga Bélánéval. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969)
    Magyarország zöldikéinek rendszertani kérdései. Beretzk Péterrel, Keve Andrással. (Állattani Közlemények, 1969)
    A gólya populációdinamikája Magyarországon. 1963–1968. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971)
    Die Vertebrata-fauna der südungarischen Sodaböden (Wien, 1971)
    Anuren-Knochenreste aus Eulengewöllen. Marián Orsolyával. (Vertebrata Hungarica, 1972)
    Vésztő és környéke állatvilága. (Vésztő története. Vésztő, 1973)
    Quantitative Untersuchung der Singvogelpopulation [Passeriformes] des Überschwemmungsgebietes der Theiss – Tisza. Puskás Lajossal. (Tiscia, 1973)
    The Part of Flood in the Formation of the Avifauna in the Flood Area of the Tisza. (Tiscia, 1975)
    A Pusztaszeri Természetvédelmi Terület madárvilága. (Aquila, 1975)
    A madárállomány mennyiségi felvételének módszeréről. (Puszta, 1978)
    Sopron környékének kétéltű–hüllő világa. (Soproni Szemle, 1978)
    A magyarországi gólyák vándorlása a gyűrűzések visszajelentései alapján. Traser Györggyel. (Aquila, 1978)
    A madárfényképezés etikájáról. (Puszta, 1980)
    A Fenyőfői ősfenyves kétéltűi és hüllői. Marián Orsolyával. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1980)
    A Dél-alföld madárvilága. Ill. Albertné Ginder Ilona. (Szeged múltjából. Szeged, 1980)
    A Barcsi borókás kétéltű- és hüllőfaunája. (Dunántúli Dolgozatok. A. Természettudományi sorozat, 1981)
    Ecological and Quantitative Relations of the Bird Community in the Holm Körtvélyes. (Tiscia, 1982)
    Madárállományok populációdinamikai szerepének mennyiségi vizsgálatáról. (A Magyar Madártani Egyesület első tudományos ülése. Sopron, 1983)
    Magyarország legfontosabb madárneveinek rövidítései. (Puszta, 1983)
    A Barcsi borókás tájvédelmi körzet madárállománya. Puskás Lajossal. (Dunántúli Dolgozatok. A. Természettudományi sorozat, 1985)
    A Bakony herpetofaunájának múltja, jelene és jövője. (A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1987)
    A Bakony-hegység kétéltű- és hüllőfaunája. [Amphibia-Reptilia]. Herpetológiai alapvetés. (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei. Zirc, 1988)
    A Zselic kétéltű- és hüllőfaunájáról. (Somogyi múzeumok közleményei, 1998)
    A Baláta-láp és gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra. Kasza Ferenccel. (Natura Somogyiensis, 2001)
    filmje: A lápvilág titkaiból (1958).

    Irodalom

    Irod.: Ábrahám Levente–Juhász Magdolna–Nagy Lóránt: M. M., a Somogy megyei természettudományi muzeológia megteremtője. (Somogyi múzeumok közleményei, 1998)
    A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. (Szeged, 2002)
    Dombai Tünde: „Egész életemben úgy haladtam előre, hogy nem kapaszkodtam.” A magyar zoológia szegedi doyenje, M. M. (Szeged [folyóirat], 2005)
    Farkas Csaba: Kétszer ment nyugdíjba M. M. (Délmagyarország, 2006. dec. 28.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu