Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Szilágyi Ferenc

    nyelvész, irodalomtörténész, író


    Született: 1928. november 12. Gyoma, Békés vármegye
    Meghalt: 2010. február 17. Gyomaendrőd

    Család

    Sz: Szilágyi Ferenc orvos, a gyomai járás tiszti orvosa, N. Szűcs Irén. Két leánytestvére született. F: Németh Eszter.

    Iskola

    Elemi iskoláit Gyomán végezte, a Mezőtúri Református Főgimnáziumban éretts. (1947), az ELTE BTK-n magyar–angol szakos tanári okl. szerzett (1953), doktorált (1958), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1966), az irodalomtudomány doktora (1994).

    Életút

    A mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium (1951–1952), a miskolci Vámos Ilona Leánygimnázium és uo. a Kilián György Gimnázium tanár-gyakornoka (1952–1953). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. segédmunkatársa (1953–1955), a Magyar Diafilmgyártó Vállalat szerkesztője (1955–1958), felelős szerkesztője (1959–1963) és az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1963). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Szótár Osztálya (1963–1970), a bp.-i Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tud. munkatársa (1971–1973), a KLTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tud. főmunkatársa (1974–1993). A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézete igazgatója és a BTK dékánja (1993-tól).

    A magyar felvilágosodás irodalmával, a magyar irodalmi nyelv és szókincs kialakulásával, ill. kortárs írók nyelvével és stílusával, Csokonai Vitéz Mihály és Kőrösi Csoma Sándor munkásságával foglalkozott. Nyelvművelő és tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős. A Csokonai Vitéz Mihály művei kritikai kiadás vezető szerkesztője (1975–2002).

    Elismertség

    A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. tagja. A Kőrösi Csoma Társaság tagja.

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (1984). A Tankönyvkiadó (1978), a Szépirodalmi Könyvkiadó (1985), a Móra Könyvkiadó (1986), az MTV (1986) és a Magyar Írók Szövetsége Nívódíja (1995). Kazinczy-díj (1990), Toldy Ferenc-díj (1993), Csokonai-díj (1998), Kőrösi Csoma Sándor-díj (1999), Bocskay-díj (1999).

    Főbb művei

    F. m.: A magyar népi epika hagyományai Fazekas Mihály Lúdas Matyijában. (Magyar Nyelvőr, 1954)
    „Egyen meg a fejilló!” Adalék Csokonai népiességéhez. (Magyar Nyelv, 1954)
    A nyelvművelő Csokonai. (Magyar Nyelvőr, 1955)
    A vitorlássport nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1958)
    Csokonai költői szókincse. Egy. doktori értek. (Bp., 1958)
    Adatok Reguly Antal életrajzához. (Nyelvtudományi Közlemények, 1961)
    Adatok Kőrösi Csoma Sándor életrajzához. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1964)
    Az epikus Arany indulása. Arany és a Csokonai-hagyomány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
    „Mintha pásztortűz ég…” Arany János élete. 8 táblával. (Nagy emberek élete. Bp., 1965)
    Kőrösi Csoma Sándor hazai útja. 7 táblával. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. 1. 1–2. kiad. Bp., 1966)
    Csokonai és a dunántúli nyelvjárások. Kand. értek. (Bp., 1966)
    Főnixmadár. Zrínyi, a költő és hadvezér élete. (Nagy emberek élete. Bp., 1968)
    A magyar szó regénye. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1972; 2. kiad. A magyar szókincs regénye címmel. Bp., 1974; 3. bőv. és jav. kiad. Debrecen, 1993)
    Csokonai kapcsolatai a magyar jakobinus mozgalommal. (Irodalomtörténet, 1973)
    Csokonai dunántúli tájszógyűjtése. Egy fejezet irodalmi nyelvi szókincsünk történetéből. A kand. értek. átd. kiadása. (Nyelvtudományi Értekezések. 82. Bp., 1974)
    Áprily Lajos drámatöredéke Csokonairól. (Színház, 1975)
    Ady Csokonai-élményéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977)
    Így élt Kőrösi Csoma Sándor. (Így élt. Bp., 1977; 2. kiad. 1984; 3. bőv. és jav. kiad. „Bölcsőjét kereste a magyarnak…” címmel, Bp., 1992; eszperantó nyelven: 1984)
    A magyar szó költészete. Kis magyar stilisztika. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1978)
    Egy ponyvára került ismeretlen balladaváltozat és tanulságai. Az eladott leány balladája. (Ethnographia, 1978)
    „Tudós férfiú, derék és jó poéta.” Földi János és Csokonai kapcsolatához. (Földi János-emlékkönyv. Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez. Debrecen, 1978)
    Írásjelek kódfejtése. A pszichografológiai elemzés lehetőségei az irodalom- és történettudományban. (Magyar Tudomány, 1978)
    Egy magyar „nyelvabrosz” akadémiai terve 1843-ból. (Magyar Nyelv, 1979)
    Földi János és Csokonai kapcsolatáról. (Debreceni Déri Múzeum 1978. évi évkönyve. Debrecen, 1979)
    Első rímes anapesztusunk, 1770-ből. Adalékok a debreceni kollégium irodalmi ízlésformáló szerepéhez. (Könyv és könyvtár, 1979 és A debreceni KLTE Könyvtárának Közleményei, 1979)
    Csokonai „Békaegérharc”-ának ismeretlen, illusztrált kiadása a múlt századból. (Magyar Könyvszemle, 1979)
    A’ Milton ’Elvesztett Paraditsomáról. Csokonai Vitéz Mihály ismeretlen költeménye. (Magyar Tudomány, 1979)
    Árgirus széphistóriánk keletkezési helyéről és szerzőjéről. (Irodalomtörténet, 1980)
    Akadémiánk „Nemzeti Könyvtár”-terve 1850-ből s jelenlegi szövegkiadásunk. (Magyar Tudomány, 1981)
    Csokonai művei nyomában. Tanulmányok. (Bp., 1981)
    A magyar mondat regénye. Szórakoztató mondattan – történeti és nyelvhasonlító alapon. Ill. Szecskó Tamás. (Bp., 1983)
    Tiszteletadás Kőrösi Csoma Sándornak. Hommage à Alexander Csoma de Körös. (Bp., 1984)
    Deákok tüköre. Magyar diákvilág a felvilágosodás korában. (Bp., 1986)
    Sokféle neveknek magyarázatja. Névnapi szófejtő az év (majd) minden napjára. A Magyar Rádiónak készített műsorai anyagából összeáll. (Bp., 1987)
    Kőrösi Csoma Sándor élete nyomában. (Bp., 1987)
    Csalánok és ibolyák. Epigrammák. (Sátoraljaújhely, 1990)
    Bessenyei Ferenc megtalált „ősholmi”-ja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1990)
    „Az ész világa mellett…” Hiteles Csokonai képünk időrendi, szöveg- és eszmetörténeti kutatások tükrében. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1992)
    Kazinczyék küldetése. (Széphalom [folyóirat], 1993)
    Fejtsünk szót! Ill. Engel Tevan István. (Bp., 1993)
    Világ csodája. A szerző kiadatlan versei 1956-ból. Ill. Szalay Lajos. (Magyar költők a költészetért. Bp., 1994)
    Parainesis epigrammatica. Kölcsey szellemének Versek. Ill. Cs. Uhrin Tibor. Japán technikával készült bibliofil kiadvány. (Debreceni Bibliofil Műhely. Debrecen, 1996)
    „Az Ész világa mellett…” Tanulmányok a magyar felvilágosodás irodalmáról. (Mundus – új irodalom. Bp., 1998)
    Hét szűk esztendő. Versek. (Bp., 1998)
    Mens sana is corpore sano – Ép testben ép lélek. (Bp., 2003)
    Emléksorok egy iskola falára. Versek, próza. (Bp., 2004)
    Hévízi csoda-tó. Versek. (Bp., 2004)
    Hon-vágy. Költemények. Bibliofil, számozott kiadvány. (Gyomaendrőd, 2005)
    Csokonai 200 éve. Az 1805-ben elhunyt költő utóélete az irodalmi – művészeti – és a nemzeti köztudatban. (Hévíz [folyóirat], 2005)
    szerk.: Vitéz Mihály ébresztése. Csokonai-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1970; 2. bőv. kiad. 1973)
    „Boldog, ki fákat ültet…” Fazekas-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1973)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 1. 1785–1790. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1975)
    „Hass, alkoss, gyarapíts!” Kölcsey-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1975)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 1. 1785–1790. Sajtó alá rend. Julow Viktorral. (Bp., 1975)
    „Forr a világ…” Berzsenyi-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1976)
    A túri Alma Mater. Emlékkönyv a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szakközépiskola fennállásának 450. évfordulójára. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1980)
    „Jót s jól!” Kazinczy-breviárium. Vál., az előszót írta. (Bp., 1981)
    Elmét vidító elegy-belegy dolgok. Válogatás a győri magyar kalendáriom 1749-től 1849-ig tartó időszakából. Vál., sajtó alá rend. (Magyar Hírmondó. Bp., 1983)
    Kazinczy Ferenc: Sophie. Érzékeny hazai történet naplókban és levelekben. Vál., szerk. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1984)
    Kőrösi Csoma Sándor levelesládája. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Ritkaságok. Bp., 1984)
    Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk. Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta és az utószót írta. Az előszót írta Benda Kálmán és Klein Sándor. (Bp., 1985)
    Első csokor. Költemények és műfordítások. Írta Szép Ernő, főgymnasiumi tanuló. Hasonmás kiad. Szerk., az előszót írta. (Mezőtúr, 1985)
    Kazinczy Ferenc: Az én életem. Összegyűjtötte, szerk., az előszót írta. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1987)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 2. 1791–1793. Sajtó alá rend. Szuromi Lajossal. (Bp., 1988)
    Hollmann, Samuel Christian: Természet oeconomiája. Kazinczy Ferenc kéziratából sajtó alá rend. (Sátoraljaújhely, 1989)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 3. 1794–1796. Sajtó alá rend. Róbert Zsófiával, Szuromi Lajossal. (Bp., 1992)
    Csokonai Vitéz Mihály költeményei és versfordításai. I–II. köt. Szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. Bp., 1993)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 4. 1797–1799. Sajtó alá rend. Róbert Zsófiával, Szuromi Lajossal. (Bp., 1995)
    Önképzőkör – remekírókkal. Írta és szerk. (A túri alma mater. Mezőtúr, 1996)
    Visszaforrt ág. Újra Református Gimnázium. Írta, vál. és szerk. (A túri alma mater. Mezőtúr, 1996)
    A túri lecke. Emlékezések, vallomások az alma materről. Gyűjtötte és szerk. (A túri alma mater. Mezőtúr, 1997)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Kritikai kiad. Költemények. 5. 1800–1805. Sajtó alá rend. Szuromi Lajossal. (Bp., 2002).

    Irodalom

    Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Hollóházy Ildikó: Csokonai vonzáskörében. Sz. F. műveinek bibliográfiája. (Bp., 1998)
    Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter és Kovácsné Nagy Katalin. (Gyomaendrőd, 2004)
    Pusztai Ferenc: Sz. F. 80 éves. (Magyar Nyelv, 2009)
    Kováts Dániel: Sz. F. (Honismeret, 2010)
    Huszár Ágnes: Sz. F. (Édes anyanyelvünk, 2010).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu