Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Gresits Miksa

    pedagógus, újságíró, szerkesztő


    Született: 1843. február 23. Rimaszombat, Gömör-Kishont vármegye
    Meghalt: 1903. október 19. Losonc, Nógrád vármegye

    Család

    F: Urbán Róza. Fia: Gresits Iván (1891–1966) vegyészmérnök, állami fővegyész és Gresits Elemér; leánya Adriány Jánosné Gresits Renée.

    Iskola

    Középiskoláit Rozsnyón és Egerben végezte (1853–1861), majd a pesti tudományegyetemen, mint papnövendék teológiát (1861– 1865) és bölcseletet hallgatott (1865–1868), tanári képesítést szerzett (1868).

    Életút

    Budapesten, mint hírlapíró működött (1867–1871). Az újonnan felállított fiumei olasz nyelvű állami főgimnázium h. tanára (1871– 1872), r. tanára (1872–1882) és a fiumei cs. és kir. hadi tengerészeti akadémián a magyar nyelv előadó tanára, egyúttal uo. az állami hajózási iskola képesítő vizsgálóbizottságának tagja (1872–1882). A losonci állami főgimnázium r. tanára és igazgatója (1882–1903). József főherceg családjánál az olasz nyelv tanítója.

    Pályafutását újságíróként kezdte, bp.-i lapokban elsősorban politikai elemzéseket és tárcákat közölt, majd jelentős szerepet játszott Cantu Caesar 15 kötetes Világtörténet c. művének magyar nyelvre fordításában (a VII. turini olasz kiadás alapján, megjelent Egerben, 1864–1878) és a 13 kötetes Egyetemes Magyar Encyclopaedia szerkesztésében (1860–1876). Fiumében több magyar nyelvű lapot tudósított Fiume és Magyarország politikai, társadalmi, tengerészeti és közlekedési viszonyairól, ugyanakkor helyi, olasz nyelvű lapokban fővárosi eseményekről is tudósított. Több olasz nyelvű írása foglalkozott a tengeri hajózással, hajóépítéssel és a vitorlázással (a vitorlás szakirodalom olasz nyelvű úttörőjének tekinthető). Deák Ferencről az első olasz nyelvű életrajz szerzője, ill. olasz nyelvű magyarországi történelem- és földrajztankönyveket írt, fordított és szerkesztett. Losoncra áthelyezve sokat foglalkozott a helyi irodalmi hagyományokkal, a losonci gimnázium történetével (a gimnázium új épülete az ő igazgatósága alatt épült fel, 1883-ban), egyéb helytörténeti érdekességekkel. Kezdeményezte Kármán József műveinek népszerűsítését, sírját emlékoszloppal jelölte meg (Tasnádi Kovács Ernő felhívására, 1895-ben).

    Emlékezet

    Losoncon hunyt el, a helyi gimnáziumban ravatalozták fel, a losonci temetőben nyugszik.

    Szerkesztés

    A Pesti Napló fiumei tudósítója (1878–1882). Politikai írásai a fentin kívül még elsősorban a Jelenkorban és a Kelet Népében jelentek meg.

    Főbb művei

    F. m.: Francesco Deák, sua vita e carriera politica. (Fiume, 1873)
    Storia degli Ungheresi, sulle orme di Michele Horváth e di Francesco Ribary. (Fiume, 1873)
    Geographia dello stato ungarico. Hunfalvy János nyomán írta. (Fiume, 1879)
    Grammatica della lingua ungherese, riveduta ed approvata dal Consiglio sup. istruzione dello Stato. (Fiume, 1879)
    A losonczi főgymnasiumi építkezés és az új gymnasiumi épület. (Losoncz, 1884)
    État hongrois. (Gazette de Hongrie, 1888)
    Hongrois et Autrichienes. (Gazette de Hongrie, 1889)
    Les Alliances. (La Hongrie, 1890)
    Kármán József és irodalmi működése. (Losoncz és Vidéke, 1891)
    Les Roumains de la Transsylvanie. (Revue de Orient, 1891)
    Anglia s Oroszország versengése Közép-Ázsiában. (Losoncz, 1894)
    A mai Egyiptom története. (Egyiptom. Szerk. Kőrösi László. Bp., 1898).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1903. okt. 21.).

    Megjegyzések

    Gulyás: eltérő halálozási adat: okt. 20. Mindkét gyászjelentése szerint 19-én hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu