Tallós Pál
erdőmérnök, botanikus, entomológus
Születési adatok
1931. március 26.
Pozsony
Halálozási adatok
1968. január 25.
Sárvár, Vas megye
Temetési adatok
1968. január 29.
Sárvár
Család
Sz: Tallós István festő- és iparművész, Lauer Mária, a Pápai Háziipari Szövetkezet bedolgozó munkatársa. Apja Mosonmagyaróvárott, a Városkapu tér 5. sz. alatt élt. F: Bányász Terézia. Leánya: Tallós Ágnes.Iskola
Elemi iskoláit Somorján, polgári iskoláit uo. és Pápán végezte, a Pápai Állami Líceumban éretts. (1949), a soproni Erdőmérnöki Főiskola Erdőgazdasági Szakán végzett (1953).Életút
A Magasbakonyi Állami Erdőgazdaság Magasbakonybéli Erdészete és Ugodi Kísérleti Erdészete erdészeti szakelőadója (1954–1957), a soproni Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) bp.-i Erdőművelési és Erdővédelmi Osztályának tud. segédmunkatársa (1957–1959), tud. munkatársa (1959–1968). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Erdészeti botanikai, növénytársulás-tani és erdészeti entomológiai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyarországi fenyvesek és a hazai tájak erdőtípusait feldolgozó tudományos munkálatokban, ill. az erdőművelési állandó kísérleti területek kialakításában. Feldolgozta a két fenyőfői erdeifenyves-állomány lepkefaunáját, elsőként szolgáltatott adatokat egyes erdőtípusok lepkefaunájának tömegviszonyairól, valamint megtalálta azokat a különbségeket, amelyek a növényzeten kívül szintén alkalmasok az őshonos és a mesterséges erdeifenyvesek elkülönítésére. Nevéhez fűződik az erdészeti rovarkárosítók előrejelzésének kidolgozása. További kutatási területei: erdészeti térképezés (= erdőtípustérképek kialakítása és tervezése), fenyőfélék betegségei, az erdei fenyő lepkekárosítói elleni védekezés, természetes és mesterséges erdeifenyő- állományok lepketársulásainak összehasonlító elemzése. Bakonyi lepkegyűjtéseivel jelentősen gyarapította a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményét.Emlékezet
Kandidátusi védését korai, tragikus halála akadályozta meg. A sárvár-péntekfalui temetőben nyugszik. Néhány, általa felfedezett lepkefajt később róla neveztek el. A zirci Bakonyi Pantheonban tiszteletére emléktáblát emeltek (1982), a Kitaibelia c. folyóirat emlékszámmal tisztelgett munkássága előtt (1997). Pápán róla nevezték el a Tallós Pál Tanösvényt (a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. Pápai Erdészete alakította ki, 2003).Főbb művei
F. m.: A pápakovácsi láprét növénytársulásai és fásítása. (Erdészeti Kutatások, 1954)Érdekes és újabb florisztikai adatok a Bakonyból és Magyarország egyéb tájairól. (Botanikai Közlemények, 1956)
Két fenyőfői erdőtípus lepketársulásának vizsgálata, tekintettel a károsítókra. (Erdészeti Kutatások, 1958)
Adatok néhány nagylepkefaj hazai előfordulásához. (Rovartani Közlemények, 1958)
Erdő- és réttípus-tanulmányok a Széki erdőben. (Erdészeti Kutatások, 1959)
Adatok a Vendvidék és az őrség nagylepkefaunájához. (Rovartani Közlemények, 1959)
Növényföldrajzi és florisztikai adatok a Dunántúlról. (Botanikai Közlemények, 1959)
Az erdőtipológia és a növénytársulástan kapcsolatáról. (Az Erdő, 1960)
Angaben und Bemerkungen zur Flora und zur Pflanzengeographie des Bakonygebirges. Többekkel. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1961)
Hazai nagylepkék hernyóinak természetes tápnövényei. (Rovartani Közlemények, 1961)
Die ökologischen Artengruppen der Wälder Ungarns. Többekkel. (Acta Agronomica, 1963)
Adatok a Bakony és környéke nagylepkefaunájához. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1963)
A felsőnyírádi erdő cseres-tölgyesei. Szodfridt Istvánnal. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1964)
A gönyűi óriásnyár-nyesési kísérlet néhány tapasztalata. – Váltakozó vízgazdálkodású tölgyes erdőtípus. Szodfridt Istvánnal. (Az Erdő, 1964)
Újabb adatok a Dunántúl flórájához. (Szodfridt Istvánnal. (Botanikai Közlemények, 1965)
A gyapjaslepke kártételének előrejelzése. – A fénycsapdák erdővédelmi jelentősége. (Az Erdő, 1966)
Egyes erdészeti kártevők prognóziskészítésének kérdései. Benyújtott kand. értek. (Sopron, 1966)
A felsőnyírádi erdő láp- és ligeterdei. Tallós Pállal. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1968)
Vegetációtanulmányok a felsőnyírádi erdőben. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1973).
Irodalom
Irod.: Csapody István–Szodfridt István: T. P. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1969)Szontagh Pál: Megemlékezés T. P.-ról. (Állattani Közlemények, 1970)
Gál János: Emlékbeszéd T. P. zirci emléktáblájának avatásán. (Az Erdő, 1982)
Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. (Sárvár, 1993)
T. P.-emlékszám. (Kitaibelia, 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
T. P. (Tilia, 2000)
Horváth Csaba: T. P. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Csóka György: T. P. (Növényvédelem, 2010).
Megjegyzések
MÉL II. Téves halálozási adat: Pápa! Más adatok szerint viszont Szombathelyen hunyt el!Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gerencsér Miklós
író, újságíró, szerkesztő
Gergely Márta
író
Haiman György
könyvművész, irodalomtörténész
Háy Gyula
író, műfordító, iparművész
Illés László
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
