Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Fülep Lajos emlékezete
    Széchenyi István, sárvári és felső-vidéki gr.
    Széchenyi István emlékezete 1.
    Széchenyi István emlékezete 3.
    Széchenyi István emlékezete 4.

    Füzes Miklós

    történész, levéltáros


    Született: 1939. december 5. Pécs
    Meghalt: 2006. december 13. Pécs

    Család

    Sz: Füzes Miklós, a Hegyháti járás járási útbiztosa, majd a Pécsi Útfenntartó Vállalat körzetvezetője Sásdon, Hohmann Ilona, a pécsi Épületfuvarozó Vállalat távbeszélőközpontjának kezelője. Hatan voltak testvérek, családja Sásdon élt, 1957-ben Pécsre költöztek. F: 1963-tól Ambrus Klára. Leánya: Füzes Andrea (1967–); fia: Füzes Miklós (1975–).

    Iskola

    Általános iskoláit Sásdon végezte, a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban éretts. (1958), a Pécsi Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1968), a történelemtudomány kandidátusa (1990).

    Életút

    A Baranya Megyei Villanyszerelő Vállalat segédmunkása (1958), a Pécsi Postaigazgatóság segédtisztje (1958–1963), a Pécsi Társadalombiztosítási Igazgatóság Nyugdíj Osztályának csoportvezetője (1963–1969). A Baranya Megyei Földhivatal főelőadója (1969–1972), a Baranya Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztályának csoportvezetője (1972–1978). A Baranya Megyei Levéltár tud. főmunkatársa és igazgatóhelyettese (1978–1983), tud. főmunkatársa (1983-1999). A pécsi JPTE Német Nyelv és Irodalom Tanszék óraadó tanára.

    Tudományos pályafutásának kezdetén földbirtok-politikai kérdésekkel foglalkozott, majd érdeklődése a magyarországi nemzetiségi művelődés és oktatás története, a nemzetiségek változásainak demográfiai okai, ill. Baranya megyei, Dráva menti, elsősorban nemzetiségek által lakott községek helytörténete felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a Dráva menti horvát falvak történetének feltárása terén. Monográfiát írt gr. Batthyány Kázmér politikai pályafutásáról, elsők között ismerve fel reformkori történeti érdemeit, méltatva a forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét. Forrásközlő és -kiadó tevékenysége is jelentős. Élete utolsó éveiben a Szovjetunióba elhurcolt baranyai polgári személyek, a kitelepített németek és internáltak sorsát próbálta nyomon követni, ezzel kapcsolatban értékes alapkutatásokat végzett, igen sok visszaemlékezést gyűjtött össze és tett közzé.

    Elismertség

    A Magyar Történelmi Társaság, a Magyar levéltárosok Egyesülete és a Széchenyi István Kör tagja.

    Főbb művei

    F. m.: Adatok Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város Nemzeti Bizottságának közoktatási tevékenységéről. (Baranyai Helytörténetírás, 1977)
    Vókány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös tekintettel a nemzetiségekre. (Baranyai Helytörténetírás, 1978)
    Kossuth külügyminisztere: Batthyány Kázmér. (Baranyai Művelődés, 1978)
    A nemzeti oktatás szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/24–1943/44. tanévekben. (Baranyai Helytörténetírás, 1979)
    Baranyai amatőrfotós a II. világháborúban: Lingl János. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1980)
    Batthyány Kázmér felségárulása. (Honismeret, 1980)
    A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben. (Baranyai Helytörténetírás, 1980)
    Batthyány Kázmér emlékére. B. K. tiszteletére a siklósi 2. sz. általános iskola névadó ünnepsége alkalmából megrendezett konferencián, 1981. márc. 14-én elhangzott előadások. Szerk. (Siklós, 1981)
    A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségek összeírására. 1920–1949. (Baranyai Helytörténetírás, 1981)
    Baranya megye népességének és nemzetiségi megoszlásának változása 1945-ben. (Honismeret, 1981)
    Nemzetiségi oktatás a Délkelet-Dunántúlon. 1945–1949. (Baranyai Helytörténetírás, 1982)
    Sásd. Községtörténeti monográfia a nagyközségi közös tanácsot alkotó Sásd, Oroszló, Felsőegerszeg, Varga, Palé, Meződ és Vázsnok községekről. Szerk. (Sásd, 1982)
    Az ismeretlen Batthyány. Batthyány Kázmér. 1–3. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1982– 1984)
    Táncsics írásainak hatása Dél-Dunántúl parasztságára 1848 nyarán. (Múzeumi Kurír, 1984)
    A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon. 1949–1972. (Baranyai Helytörténetírás, 1984)
    Állandó múzeumi kiállítások Baranyában. Szerk. Hárs Évával. (Pécs, 1984)
    A Zselic mezsgyéjén. Községtörténeti monográfia a községi közös tanácsot alkotó Mindszentgodina, Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás és Szatina községekről. Szerk. (Mindszentgodina, 1985)
    A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. 1–2. (Baranyai Helytörténetírás, 1986–1988)
    Batthyány Kázmér és a Magyar Védegylet. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1987)
    Batthyány Kázmér hazaérkezett. (Levéltári Szemle, 1988)
    Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata és eredményei Délkelet-Dunántúlon. 1945–1985. Kand. értek. (Pécs, 1990)
    Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet- Dunántúlon. 1945–1985. (Pécs, 1990)
    Batthyány Kázmér. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1990)
    Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon. 1944–1948 között. Tanulmány és interjúkötet. (Pécs, 1990)
    Modern rabszolgaság. „Malenkij robot.” Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban. 1945–1949. Írta és szerk. (Bp., 1990)
    Déldunántúliak a Szovjetunió munkatáboraiban. Képmelléklettel. (Baranya [folyóirat], 1990)
    Törvénysértéssel. „Hortobágyi pusztaságon nehéz idők járnak.” Visszaemlékezések. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1992)
    A magyarországi németek meghurcolása Délkelet-Dunántúlon a második világháború alatt és a befejezését követő években. (Somogy megye múltjából. 24. Kaposvár, 1993)
    Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Baranya Megyei Levéltárból. Vál., a bevezető tanulmányt írta. Előszó: Ságvári Ágnes. (Holocaust Magyarországon. Bp., 1994)
    Háborús utóhatások Somogyban. (Somogy megye a II. világháborúban. Szerk. Szabó Péter, Szili Ferenc. Kaposvár, 1993)
    Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban. (Pécs, 1994)
    A totális hatalom néhány megnyilvánulásának percepciója Magyarországon 1945 után. Benyújtott doktori értek. (Pécs, 1994)
    „Sváb kulákok.” (Honismeret, 1994)
    A németség kitelepítésének demográfiai következményei Baranyában. 1946–1949. (Baranya [folyóirat], 1996)
    Emberformálás Sásdon. 1796–1996. A sásdi plébánia és iskolakörzet története. Szerk., sajtó alá rend. Györki Judittal. Fotó: Zalka Éva. (Sásd, 1996)
    Mentsvár… A pécsi 8/III. pótzászlóalj németajkú önkéntesei 1944-ben. Újvári Andrással. (Pécs, 1996)
    Németországba kiűzött magyarországi németek beilleszkedése. (A magyarországi németség története Szent István koráról napjainkig. A Pécsett, 1995. szept. 21–22-én tartott szimpozion előadásai. Szerk. is. Pécs, 1997)
    Batthyány Kázmér gróf dilemmája. A magyar külpolitika alternatívái 1849 áprilisában–júliusában. (Baranya [folyóirat], 1998)
    Egy nemzedék tragédiája. Újvári Andrással. (Bp., 1999; németül: Die Tragödie einer Generation. Bp., 1999)
    Valami Magyarországon maradt. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban. (Pécs, 1999)
    A dunai konföderációs terv gyökerei 1848–1849-ben. (Comitatus, 1999)
    Magyaregregy. Településmonográfia. (Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2000)
    Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában. 1938–1944. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. 9. Pécs, 2000)
    A változások időszaka. (Kővágószőlős. Tanulmányok a település történetéből. Szerk. is. Kővágószőlős, 2001)
    Mágocs. 1201–2001. Szerk. Fotó: Horváth István. (Mágocs, 2001)
    Pécsvárad. Szerk. (Pécsvárad, 2001)
    Dokumentumok a hortobágyi zárt munkatáborokról. 1950–1960. Vál., szerk. Hantó Zsuzsával. (Kitaszítottak. 2. Bp., 2002)
    Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában. 1945– 1950. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. 10. Pécs, 2002)
    Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből. 1959–1990. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta Márfi Attilával. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. 11. Pécs, 2003)
    Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában. 1950– 1990. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. Pécs, 2003)
    Gróf Tisza István nemzetfogalma és nemzetiségi politikája. (Comitatus, 2003)
    Dokumentumok a baranyai cigányság történetéből. 1959– 1990. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. 13. Pécs, 2003)
    Az 1848-as baranyai főispán és kormánybiztos. (Baranyai történelmi közlemények, 2005)
    Batthyány Kázmér, Siklós „várura.” (Honismeret, 2005)
    Dokumentumok gr. Batthyány Kázmér közéleti tevékenységéről. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Tanulmányok és források Baranya megye történetéből. 14. Pécs, 2006)
    kéziratban: A kulákkérdés Baranyában. (Pécs, 1991).

    Irodalom

    Irod.: Ódor Imre: F. M. (Levéltári Szemle, 2007).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu