Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Grezsa Ferenc

    irodalomtörténész, kritikus


    Született: 1932. július 16. Kiskunmajsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1991. június 12. Hódmezővásárhely, Csongrád megye

    Család

    Sz: Grezsa Ferenc hentes, földműves, majd mezőgazdasági szövetkezeti tag, Molnár Irén. Testvére: Grezsa Gyula mezőgazdasági mérnök. F: Kertész Eszter középiskolai tanár, a hódmezővásárhelyi Ságvári Endre Általános Iskola tanára. Fia: Grezsa Ferenc (1957–) orvos, pszichiáter, politikus, országgyűlési képviselő és Grezsa István (1962–).

    Iskola

    Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a kecskeméti Katona József Gimnáziumban éretts. (1950), a Szegedi Tudományegyetemen magyar szakos tanári okl. szerzett (1956), doktorált (1959), az irodalomtudományok kandidátusa (1979), doktora (1990).

    Életút

    Az Izsáki Földművesszövetkezet adminisztrátora (1950–1952). A Kisteleki Gimnázium tanára (1956–1957), a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára (1957–1962), igazgatója (1962–1975). A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Nyelv és Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető főisk. docense (1975–1979), főisk. tanára (1979–1984); közben a főisk. főigazgató- helyettese (1979–1983). A JATE BTK II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1983. aug. 1.–1990. jún. 30.), tanszékvezető egy. tanára (1990. júl. 1.–1991. jún. 12.).

    Két vh. közötti és kortárs magyar irodalommal, elsősorban Juhász Gyula és Németh László munkásságával foglalkozott. Részt vett Juhász Gyula műveinek kritikai kiadásában (1954-től), összeállította a költő bibliográfiáját, feldolgozta Hódmezővásárhely irodalmi múltjának történetét, különös tekintettel Németh Lászlónak a városhoz fűződő kapcsolataira. Németh Lászlóval 1968-ban ismerkedett meg személyesen, az író tiszteletére a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban kiállítást rendezett (1971-ben). Halála után Németh László-szimpoziont rendezett (Gyöngyösön, majd Hódmezővásárhelyen, 1976-ban). Németh László munkásságát három nagymonográfiában dolgozta fel: Németh László vásárhelyi korszaka. (1979); Németh László háborús korszaka. (1985); Németh László Tanú-korszaka. (1990). A „triptichon” a magyar írói munkásságot feldolgozó monográfiák klasszikusainak számít.

    Emlékezet

    Hódmezővásárhelyen élt és alkotott, a helyi temetőben nyugszik. Szobra egykori munkahelyén, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium épületében látható (bronz, márvány mellszobor, Návay Sándor alkotása, 1994). Tiszteletére a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalmi Tanszék Grezsa Ferenc-pályázatot hirdetett meg (2006-tól), valamint nevét vette fel uo. a Grezsa Ferenc Tehetséggondozó Műhely (2009?-ben). Születésének 75. évfordulóján Hódmezővásárhely városa konferenciát tartott emlékére (2007. okt. 6-án; az előadásokat a Tiszatáj Grezsa Ferenc-emlékszáma közölte, 2008-ban).

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja (1985–1991). A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) tagja (1984–1991), Irodalomtudományi Munkabizottsága elnöke (1986–1991). A Magyar Írók Szövetségének tagja (1976–1991). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság vezetőségi tagja. A kezdeményezésére megalakult Németh László Társaság elnöke (1987?-től). A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának tagja. A TIT tagja (1962-től), megyei irodalmi szakosztályának elnöke (1987– 1991).

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1972). Kiváló Tanár (1965), Ifjúsági Díj (1983), Németh László-emlékplakett (Hódmezővásárhely, 1983), József Attila-díj (1988), a Művészeti Alap Nívódíja (1991), Hódmezővásárhely város díszpolgára (1991), Tiszatáj Díj (elsőként, posztumusz, 1992), Németh László-díj (posztumusz, 2007).

    Szerkesztés

    A Kincskereső c. ifjúsági irodalmi folyóirat szerkesztője (1975–1981), főszerkesztője (1981–1991). A Vásárhelyi Tanulmányok szerkesztője (1964-től). A Tiszatáj főmunkatársa, a Köznevelés c. lap szerkesztőbizottságának tagja. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve szerkesztője (1962/63–1963/64, 1968, 1970, 1972/73, 1974; Hódmezővásárhely, 1963–1964, 1968, 1970, 1973, 1974).

    Főbb művei

    F. m.: Fielding eszméi. (Tiszatáj, 1954)
    Juhász Gyula Máramarosszigeten. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957 és Juhász Gyula-emlékkönyv. Szerk. Paku Imre. Bp., 1962)
    Egy Juhász Gyula vers története. (Irodalomtörténet, 1958)
    Juhász Gyula az ellenforradalom világában. (Irodalomtörténet, 1961)
    Juhász Gyula publicisztikájából. (Új Írás, 1961)
    Támadások Juhász Gyula ellen a Horthy-korszakban. – Írások Juhász Gyuláról. Bibl. Paku Imrével. (Juhász Gyula-emlékkönyv. Szerk. Paku Imre. Bp., 1962)
    Juhász Gyula. Pályakép. (Falusi füzetek. Bp., 1962)
    József Attila kézirata: A kozmosz éneke. (Irodalomtörténet, 1962)
    Juhász Gyula, a szocialista újságíró. (Tiszatáj, 1962)
    Baráth Lajos novellái. (Tiszatáj, 1963)
    Mikszáth Kálmán és a vásárhelyiek. (Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 1963)
    Juhász Gyula egyetemi évei. 1902–1906. Egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti füzetek. 44. Bp., 1964)
    Hódmezővásárhely az irodalomban. (Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 1964)
    Az intellektuális mítosz költője: Nemes Nagy Ágnes. (Tiszatáj, 1969)
    Juhász Gyula kiadatlan kéziratai. (Vásárhelyi Tanulmányok, 1970)
    Vásárhelyi művészek levelezéséből. (Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve, 1970)
    Bibó Lajos. (Tiszatáj, 1970)
    A puszta az irodalomban. Sipka Sándorral. (Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 1975)
    Németh László. Nekrológ. (Tiszatáj, 1975)
    Németh László és a magyar irodalomtörténet tanítása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
    Egy gondolat története. Németh László és a népoktatás. (Forrás, 1975)
    A hódmezővásárhelyi művészek majolika- és agyagipari telepe. (Művészettörténeti Értesítő, 1975)
    A Németh László-i regény és az Égető Eszter. – Németh László két ismeretlen tanulmánya. – Gaál Gábor és Németh László. (Tiszatáj, 1976)
    Németh László vásárhelyi korszaka. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1979)
    Németh László, a vásárhelyi filozófiatanár. (Tiszatáj, 1979)
    Németh László, a kísérletező író-pedagógus. (Alföld, 1979)
    Az Iszony történeti jelentése. (Halász Előd hatvan éves. Szeged, 1980)
    A történelem vonzásában. 1938–1944. (Alföld, 1980)
    Bartók alakja az újabb magyar lírában. (Forrás, 1981 és Látóhatár, 1981)
    A Tanútól az „új Tanú-ig.” Németh László kritikai folyóiratáról. (Forrás, 1982)
    Németh László Szekfű-könyve. (Tiszatáj, 1983 és Látóhatár, 1983)
    A Németh-esszékötetek felszabadulás előtti alakváltozatai. (Forrás, 1983)
    Németh László Széchenyi-portréja. (Tiszatáj, 1983)
    Az „ellenállás-dráma” kifejlődése Németh László pályáján. (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1983)
    Németh László Szárszón. (Alföld, 1983)
    Juhász Gyula és a Nyugat. (Napjaink, 1983)
    „Újszövetségi” modell. Németh László Bocskai-kerti írói programja. – A Bocskai-kerti triptichon. (Tiszatáj, 1984)
    Keresztury Dezső és Németh László kapcsolatáról. (Fejár Megyei Szemle, 1984)
    Az Utolsó kísérlet záródarabjai. Németh László két kisregény-torzója. (Napjaink, 1984)
    Németh László levelei Illyés Gyulához. (Tiszatáj, 1985 és Látóhatár, 1985)
    A Németh László-i regény kifejlődése. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1985)
    Németh László háborús korszaka. 1938– 1944. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1985)
    Katona József és Németh László. (Forrás, 1986)
    Történelmi gondolkodás Németh László pályáján. (Kortárs, 1987)
    Erkölcs- és világnézet-felfogás Németh László Tanújában. (Új Forrás, 1987)
    Németh László enciklopédia-eszméje. (Forrás, 1987 és Látóhatár, 1988)
    A Németh-regény genezise. (A lélek tápanyagai. Tanulmányok Németh Lászlóról. Székesfehérvár, 1987)
    Németh László Szegeden. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1987)
    Vonzások és vallomások. Tanulmányok, cikkek, kritikák. (Bp., 1988)
    Sík Sándor az egyetemi katedrán. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1988)
    A politikus Németh László. (Hitel, 1990)
    Az élménytől a költészetig. (Kortárs, 1990)
    Németh László Tanú-korszaka. Monográfia. (Bp., 1990)
    A Kisebbségben-metafora jelentésváltozásai. (Kortárs, 1990)
    Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban. G. F. művei bibliográfiájával. Szerk. Kovács István, Kruzselicz István Gábor, Szigeti János. A bevezető tanulmányt Olasz Sándor írta. (Vásárhelyi téka. 1. Hódmezővásárhely, 1993)
    „A mintaélet forradalma.” Írások Németh Lászlóról. Szerk. Olasz Sándor. A fedél- és kötetterv Annus Gábor munkája. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 1998)
    Vonzások és vallomások. Tanulmányok, kritikák. Szerk. Olasz Sándor. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 1999)
    szerk.: Juhász Gyula összes művei. V. köt. Prózai írások. 1898–1917. Sajtó alá rend. Ilia Mihállyal. (Bp., 1968)
    Juhász Gyula összes művei. VI. köt. Prózai írások. 1918–1922. Sajtó alá rend. (Bp., 1969)
    A partok felett. Szegedi és odesszai költők antológiája. A magyar anyagot vál. és szerk. Olasz Sándorral. (Szeged–Odessza, 1981; oroszul: Odessza, 1981)
    Talált kincs. Válogatás a Kincskereső című folyóirat elmúlt 10 évi számaiból. Vál. Baka István, Simai Mihály. Szerk. G. F. (Bp., 1985)
    Németh László: Életmű szilánkokban. I–II. köt. Tanulmányok, kritikák, vallomások. Sajtó alá rend. A bevezetőt Király István írta. (Németh László munkái. Bp., 1989)
    Németh László: Sorskérdések. Sajtó alá rend. Az utószót Juhász Gyula írta. (Bp., 1989)
    A gondolkodó Németh László. Konferencia. Hódmezővásárhely, 1990. ápr. 28. Szerk. (Juss Füzetek. Hódmezővásárhely, 1990)
    Németh László élete levelekben. 1914–1948. Sajtó alá rend. Németh Ágnessel. (Németh László művei. Bp., 1993).

    Irodalom

    Irod.: Laczkó András: G. F.: Németh László vásárhelyi korszaka. (Kortárs, 1981)
    Halálhír. (Népszabadság, 1991. jún. 14.–Magyar Nemzet, 1991. jún. 21.)
    Olasz Sándor: A „csongori” hármas úton. G. F. monográfiája Németh László Tanú-korszakáról. (Alföld, 1991)
    Gróh Gáspár: Üdvözölni és üdvözíteni. G. F.: Németh László Tanú-korszaka. (Kortárs, 1991)
    Pomogáts Béla: G. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1991)
    Olasz Sándor: In memoriam G. F. – Gyuris György: G. F. munkássága. Vál. bibl. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1992)
    Szigeti Lajos Sándor: G. F. (Irodalomtörténet, 1992)
    Olasz Sándor: A mai magyar irodalom vonzásában. G. F., a kritikus. (Tiszatáj, 1993)
    Olasz Sándor: „Romokból iskolát.” Németh László, G. F. és a Tiszatáj. (Tiszatáj, 1997)
    Vekerdi László: „A mintaélet forradalma.” G. F írása Németh Lászlóról. (Tiszatáj, 1999)
    Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet, almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. (Szeged, 1998)
    Tanári példaképeink voltak. Hommage à G. F. és Kiss Ferenc. Szerk. Bene Kálmán, Madácsy Piroska. (Lakitelek, 2002)
    Monostori Ferenc: G. F. életműve. (Forrás, 2007)
    Fenyvesi Félix Lajos: In memoriam G. F. – Görömbei András: A kisebbség nembelisége. G. F a határon túli magyar irodalomról. – Lázár János: Németh László és G. F. emlékére. – Imre László: Egy tanár emlékére és egy kor margójára. G. F. 75. születésnapjára. (Tiszatáj, G. F.-emlékszám, 2008)
    B. Sz. Z.: Ötvenkilenc szűk évet kapott messzi Istenétől. 20 éve hunyt el G. F. (Vásárhelyi Hírek, 2011. jún. 12.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu