Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Csontváry Kosztka Tivadar
    Csontváry
    Csontváry 2.
    Hugonnai Vilma, az első orvosnő
    Süsü, a híres egyfejű

    Szobor Albert

    orvos, neurológus, pszichiáter


    Született: 1926. május 3. Komárom
    Meghalt: 2011. november 10. Budapest

    Család

    Sz: Szobor Sándor, Holy Margit (†1979). F: 1967-től Bernáth Mária (1935–) művészettörténész, Bernáth Aurél (1895–1982) festőművész és Pártos Alice (1901–1966) orvos, balneológus leánya. Fia: Szobor Zénó (1969–).

    Iskola

    Győrött éretts. (1944). A BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), neurológus (1955), pszichiáter (1959), igazságügyi elmekórtani szakorvosi vizsgát tett (1969), az orvostudományok kandidátusa (1972), doktora (1985).

    Életút

    A BOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinikán Nyírő Gyula gyakornoka (1951–1955), egy. tanársegéd (1955–1960), egy. adjunktus (1960–1963). A bp.-i XIII. kerületi Róbert Károly körúti Kórház Ideggyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa (1963–1980), a bp.-i Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Organikus Idegosztályának osztályvezető főorvosa (1980–1992). Az Országos Szemészeti Intézet konzíliárius főmunkatársa (1974–1981). A SOTE és az ELTE TTK c. egy. tanára.

    Organikus neurológiával, a köztiagy betegségeivel, igazságügyi elmekórtannal, elsősorban neuromuszkuláris betegségekkel, neurooftalmológiával (= a látóideg betegségeinek neurológiai vonatkozásai) és neuroimmunológiával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el különböző pszichiátriai kórképek fenomenológiai elemzése, s az ezzel összefüggő új pszichiátriai terápiák kidolgozása, ill. agresszív pszichiátriai jelenségek motivációinak vizsgálata, valamint patológiás alkoholos állapotok tanulmányozása terén.

    Emlékezet

    Budapesten (Lipótváros, V. kerület Stollár Béla utca 4.) élt és tevékenykedett. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2011. dec. 3-án a terézvárosi plébánián volt, temetésére szűk családi körben került sor.

    Elismertség

    Az MTA Neurológiai Bizottsága tagja. A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága vezetőségi tagja (1968-tól).

    Elismerés

    A Helsinki Egyetem előadói érme (1972), Madzsar József-díj (1987), Markusovszky Lajos-emlékérem (Szombathely, 1991), Homen Díj (1993), Batthyány-Strattmann László-díj (2006).

    Szerkesztés

    A Budapest Főváros Tanács VB Jahn Ferenc Kórház-Rendelőintézet Tudományos Közleményei szerkesztője. (1980–1985. Bp., 1986).

    Főbb művei

    F. m.: Chronicus methylbromid mérgezés szemészeti és neurológiai szempontból. Erőss Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1953. 34.)
    Allergiás sztreptomicin-ártalom extrapyramidalis laesiot okozó esete. (Orvosi Hetilap, 1953. 40.)
    Adatok a mangán intoxikáció korai felismeréséhez. Róna Endrével. (Népegészségügy, 1954)
    A mangán intoxicatio munkaegészségügyi vonatkozásai. Róna Endrével. (Ideggyógyászati Szemle, 1954)
    Contributions to the Study of Musicogenic Epilapsy. Fráter Rózsával. (Therapia Hungarica, 1955)
    Adatok a primär cerebralic carcinoma kérdéséhez. Barta Istvánnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1955)
    Adatok a dienkephalis autonom epilepsziához chlorpromazinnal gyógyított saját eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1955. 15.)
    Adatok a hepato-cerebralis degeneratio – HCD – pathológiájához. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1956)
    A myasthenia néhány klinikopathológiai és therápiás problémájáról. (Orvosi Hetilap, 1958. 20.)
    A functionalis organisatio alapján kialakult „speciálisan humán struktúra.” (Ideggyógyászati Szemle, 1960)
    Malignus thymoma okozta myasthenia gravis pseudoparalytica. Szegedy Lászlóval. (A neuropsychiatria aktuális kérdései. Bp., 1961)
    Beiträge zur Frage der Neuromyelitis optica. Klinisch- pathologische Studie. Szegedy Lászlóval. (Psychiatria Neurologica, 1962)
    Új magyar izomrelaxáns – Mydeton – használata az elektroshock therápiában. (Orvosi Hetilap, 1962. 20.; angolul: Therapia Hungarica, 1962)
    A phenyl-piperidino-butyrophenonnal – R1625 – történő kezelés pszichiátriai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1962. 30.)
    Diagnostiziertes und mit Erfolg operiertes zerebrales Gumma. Fényes Györggyel. (Zentralblatt für Neurochirurgie, 1963)
    A myasthenia gravis elméleti és klinikai kérdései. (Ritka kórképek. Szerk. Braun Pál. Bp., 1964)
    Myasthenia gravisban végzett plasma-cholinesterase activitás meghatározásáról. Hérmán Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1966. 9.)
    Adatok a szívizom-myasthenia kérdéséhez. (Ideggyógyászati Szemle, 1966)
    A myasthenia gravisban előforduló thymus-elváltozásokról. Szegedy Lászlóval. (Ideggyógyászati Szemle, 1967)
    Az ipari intoxicatios károsodások neuropszichiátriai klinikumáról. (Egészségtudomány, 1968)
    A heveny részegségi állapotok elmeszakértői vonatkozásai. Angyal Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1969. 7.)
    Crisis in Myasthenia gravis. Monográfia. (Bp.–New York, 1970)
    Tejsavdehidrogenáz összaktivitás és izozim kép vizsgálata. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1970)
    A New Relaxation Test for the Diagnosis of Muscle Diseases. (Therapia Hungarica, 1970)
    Affectiv és voluntaris magatartásmódok igazságügyi elmekórtani értékelése. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1971)
    Exogen mérgezések okozta elmebántalmak. (Psychiatria. Szerk. Nyírő Gyula. Bp., 1971)
    A polyneuropathiák diagnóziásról és kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1971. 7.)
    Myasthenia gravisban előforduló crisisek intenzív, komplex terápiája. Többekkel. – Crisis-veszélyű myasthenia műtéti és utókezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971. 26.)
    A myasthenia gravis autoimmun vonatkozásai. (Allergológia. Szerk. Rajka Ödön. Bp., 1972)
    Intellektuális hanyatlás és affektivitás szerepe időskori bűncselekményekben. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1972)
    Cholinesterase enzimek aktivitása myasthenia gravisban. Albert Bélánéval, Klein Magdával. (Orvosi Hetilap, 1972. 9.)
    Adatok a myasthenia gravis és a szívizom-elváltozások összefüggéséhez. Többekkel. – Elektronometria a myasthenia gravis diagnosztikájában. Marek Péterrel, Szathmáry I.-vel. (Ideggyógyászati Szemle, 1973)
    Az idegrendszer autoimmun betegségei. (Autoimmun betegségek. Szerk. Petrányi Gyula. Bp., 1974)
    Az intracranialis nyomásfokozódás tünettana, a tumorbeékelődés szindrómája. (Medicus Universalis, 1974)
    Finomszerkezeti vizsgálatok különböző eredetű neurogén izom-atrophiás esetekben. Korényi-Both Andrással. (Ideggyógyászati Szemle, 1974)
    Clinical Immunological Aspects of Myasthenia gravis. Korossy Sándorral. (Immunological Aspects of Allergy and Allergic Diseases. Szerk. Rajka Ödön, Korossy Sándor. Bp., 1976)
    A pszichopáthiákról. (Pszichoszomatikus megbetegedések. Tanulmányok. Szerk. Király Piroska. Bp., 1976)
    Demyelinisatios kórképek cytostaticus – immunosuppressiv – kezeléséről. Klein Magdával. (Ideggyógyászati Szemle, 1977)
    Myasthenia gravis MMPI-személyiségvizsgálatok nagy beteganyagon. Frendl Gézánéval, Klein Magdával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1977)
    A myasthenia gravis rágórendszeri tüneteinek vizsgálata. Klein Magdával, Komári Józseffel. (Fogorvosi Szemle, 1977)
    Látóideg- károsodás a központi idegrendszer betegségeiben. (Újabb eredmények a szemészetben. Szerk. Radnót Magda. Bp., 1978)
    A thymus és a neuromuscularis junctio finomszerkezete myastheniás és nem myastheniás betegeken. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1978)
    Thymomák. 37 eset osztályozása a klinikopathológiai, valamint a fény és az elektronmikroszkópos vonások alapján. Többekkel. (Orvostudomány, 1978)
    A hyperplasiás thymus epithelialis sejtjei. Morfometriás és ultrastrukturális tanulmány. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1979)
    Modern terápiás elvek és kísérletek sclerosis multiplexben. (Orvosképzés, 1979)
    HLA-antigénekhez és nemekhez kötött genetikai tényezők szerepe myasthenia gravisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 13.)
    A sclerosis multiplex immunszuppresszív therápiája. (Sclerosis multiplex. Szerk. Juhász Pál. Bp., 1980)
    Keratinfoszfokináz és aldoláz enzimvizsgálatok neuromuszkuláris betegségekben. Fonyódi Tivadarral, Klein Magdával. (Ideggyógyászati Szemle, 1981)
    Morphologic and Clinic-Pathologic Features of Thymus Tumours. Többekkel. (Acta Morphologica, 1981)
    Myasthenia gravis. Protective Effect of Ipratropiumbromide – Atrovent R – on Airways Obstruction Caused by Endorphium Chloride – Tensilon R. Többekkel. (European Neurology, 1981)
    A látóideg-gyulladás viszonya a sclerosis multiplexhez. (Orvosi Hetilap, 1983. 25.)
    Sclerosis multiplex és myasthenia gravis együttes előfordulása. (Orvosi Hetilap, 1984. 19.)
    A myasthenia gravis és a myasthenia szindróma patológiai, patofiziológiai, klinikai és terápiás problémái. Doktori értek. (Bp., 1984)
    Plasmapheresis kezelés neurológiai kórképekben. Fornádi Lászlóval, Vájlok Máriával. (Orvosi Hetilap, 1988. 3.)
    Myasthenia gravis: nagydózisú intravénás methylprednisolon életmentő hatása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1988. 10.)
    Myasthenia gravis. Thymectomia eredménye 550 betegen. Klein Magdával, Molnár Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1990. 46.)
    Az E-vitamin biológiájáról, klinikai és terápiás hatásáról. (Gyógyszereink, 1990)
    Myasthenia gravis. Monográfia. (Bp., 1990)
    Az idegrendszer autoimmun betegségei. (Medicus Universalis, 1993)
    Myasthenia gravis. Betegség vagy szindróma? Gondolatok a hazai myasthenia-kutatás négy évtizedéről. (Orvosképzés, 1993)
    Provokált myasthenia gravis és myasthenia szindrómák. Klein Magdával. (Ideggyógyászati Szemle, 1994)
    Tumorhoz társult myasthenia gravis és myasthenia syndroma. (Orvosi Hetilap, 1994. 2.)
    Egyszerű klinikai vizsgálatok sclerosis multiplexben. (Medicus Universalis, 1995).

    Irodalom

    Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
    A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2011. nov. 26.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu