Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kaffka Margit emlékezete
    Kaffka Margit, tarczafalvi
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Gálos Rezső

    irodalomtörténész

    1898-ig Goldschmidt


    Született: 1885. december 17. Budapest
    Meghalt: 1954. augusztus 26. Budapest
    Temetés: 1954. augusztus 28. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Gálos Jakab. F: Szabó Erzsébet. Leánya: Konrády Lászlóné Gálos Magda dr. (1911–1993) irodalomtörténész, középiskolai tanár.

    Iskola

    A bp.-i Werbőczy István Reálgimnáziumban éretts. (1903). Egyetemi tanulmányait a bp.-i tudományegyetemen (1903–1904), Berlinben (1904–1905), Lipcsében (1905–1906) és Kolozsvárott végezte (1906–1907); a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. (1909), a magyar irodalom története a 18. sz.-ban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928). Az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

    Életút

    A temesvári felsőkereskedelmi iskola helyettes tanára (1908–1909), r. tanára (1909–1918); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A győri városi női felsőkereskedelmi iskola r. tanára, igazgatója (1918–1939). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1928–1933), c. ny. rk. tanára (1933–1939). A zsidótörvények miatt nyugdíjazták (1939), Budapestre költözött. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után munkaszolgálatos (1945 tavaszán visszatért a fővárosba). A II. vh. után a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE BTK-n a magyar irodalom története 1700–1830 között c. tárgykör c. ny. rk. tanára (1945–1952).

    Régi magyar irodalommal, a felvilágosodás korának és a 18. század és a 19. század első felének irodalmával, elsősorban Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Szentjóbi Szabó László, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Mikes Kelemen és Kármán József munkásságával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a 18. századi magyar irodalom német forrásainak feltárása terén. Kiadta – többek között – Szentjóbi Szabó László és Kisfaludy Sándor munkáit. Rendkívül termékeny filológus volt: igen sok, a 18. és a 19. században élt ismert és kevéssé ismert magyar íróról közölt életrajzi adalékokat, addig ismeretlen művet, levelet, egyéb érdekességet. A magyar irodalomtörténetben az elsők között próbálta rekonstruálni egy-egy mű keletkezési körülményeit a különböző szövegváltozatok nyomon követésével, ezzel tkp. a modern szöveggenetikai kutatások úttörőjének tekinthető.

    Emlékezet

    Budapesten élt és alkotott, ott is hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. Sírját felszámolták!

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága meghívott tagja (1922-től). A temesvári Arany János Társaság főtitkára, majd örökös főtitkára (1914-től). A győri Kisfaludy Irodalmi Kör alelnöke (1930–1933), elnöke (1933–1938), örökös tb. elnöke (1938-tól).

    Szerkesztés

    A Győri Szemle szerkesztője (1930–1937).

    Főbb művei

    F. m.: Szentjóbi Szabó a katedrán. (Magyar Paedagogia, 1905)
    A Pancatantram és egyik magyarországi származéka. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
    Benkő József kézirata Kászonszék állapotjáról. 1793. (Századok, 1907)
    A bolygó zsidó mondájának újabb irodalma. (Katholikus Szemle, 1907)
    Szentjóbi Szabó László költészete. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1908)
    Csokonai. („Urania” Magyar Tudományos Egyesület népszerű felolvasásai. Bp., 1908)
    Adatok Szentjóbi Szabó László költeményeihez. – Adatok Szentjóbi Szabó László prózai munkáihoz. 1–2. – Adalék Benkő József életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
    Arany János, mint műbíráló. (Urania, 1909)
    Az Ocskay Lászlóról szóló ballada szerzője. (Századok, 1909)
    Szokolyai István. – Katona Lajos. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1910)
    A magyar Simplicissimusról. (Erdélyi Múzeum, 1910 és önállóan: Temesvár, 1910)
    Benkő József a tájszólásról. (Magyar Nyelv, 1910)
    Aranka György halála és gyászjelentése. (Erdélyi Múzeum, 1911)
    Kis János és a német költészet. (Bp., 1911)
    Benkő József ősei. (Századok, 1911)
    A hétalvók legendája. (Katholikus Szemle, 1912)
    Jókai és Cserei. (Erdélyi Múzeum, 1912)
    Dayka Gábor költészete. (Philologiai Közlöny, 1913)
    Schiller. („Urania” Magyar Tudományos Egyesület népszerű felolvasásai. Bp., 1913)
    Ormós László önéletrajza. – Munkácsy János négy levele. – Erdélyi János lírája. – Döbrentei papirosszeletei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914)
    Tompa Mihály két levele. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
    Ágai Adolf. (Irodalomtörténet, 1917)
    Szentmiklóssy Alajos életrajzához. – Kazinczy Ferenc tübingiai pályaműve a magyar nyelvről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
    Berzsenyi és Kis János komasága. – Adatok Péteri Takáts József életéhez és munkáihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1919)
    A felsőkereskedelmi iskolák új tanítási terve. (Magyar Paedagogia, 1922)
    Amade László tanulóéveihez. – A Kisfaludy család. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
    A magyar irodalom története felsőkereskedelmi iskolák számára. (Bp., 1922)
    Kisfaludy Sándor kiadatlan kéziratai. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924)
    Berzsenyi „A magyarokhoz” című ódájának alakulása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
    Legrégibb bibliaforrásunk. (Irodalomtörténeti füzetek. 9. Bp., 1926; 2. átd. kiad. 1928)
    A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében. (Irodalomtörténeti füzetek. 18. Bp., 1927)
    Vörösmarty Senecája. – Adatok a német költészet hatásához a XVIII. században. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
    Adatok Szemere Pál forrásaihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1929)
    Kisfaludy Sándor levelei Heckenasthoz. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1930)
    Mikes Kelemen és Katona István. (Századok, 1930)
    Mikes Kelemen törökországi levelei. (Irodalomtörténeti füzetek. 37. Bp., 1930)
    A két Mozart Győrött. (Győri Szemle, 1930)
    Faludi Ferenc levele Zala vármegyéhez. – Barcsay Ábrahám egy kiadatlan levele. – Kisfaludy Sándor ifjúsága. – Horányi Elek levele Pray Györgyhöz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931)
    Négyesy László és a XVIII. századi irodalmunk. (Négyesy- emlékkönyv. Bp., 1931)
    Adatok a deákos költészet kialakulásának történetéhez. (Győr, 1932)
    Faludi Ferenc Shakespeare-meséje. (Budapesti Szemle, 1932)
    A magyar műdal kezdetei a XVIII. században. – Ismeretlen részletek Verseghy Ferenc életéből. Faludi Ferenc Cupidója. – Ismeretlen testőrírók. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
    A XVIII. század első magyar leoninusai. (Magyar Nyelv, 1932)
    Amade László „Nőtelen és házasélet”-éhez. – Szentjóbi Szabó László „A megváltozott Dóris” című költeményének forrása. – Ál-Fazekas versek forrása. – Verseghy Búcsúzásának keletkezése. – Báró Orczy Lőrinc kiadatlan levelei. – Verseghy Ferenc ismeretlen drámatöredéke. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
    A Zrínyiász az irodalomtörténetben. (Debreceni Szemle, 1933)
    Adatok Báróczi Sándor testőri pályájáról. – Verseghy Ferenc két ismeretlen német költeménye. – Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza házassága. – Czuczor Gergely levelei Jedlik Ányoshoz. Sághy Ferenc levelei Kisfaludy Sándorhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
    Amade László Olaszországban. (Irodalomtörténeti dolgozatok Császár Elemér 60. születésnapjára. Szerk. is. Bp., 1934)
    Adatok Barcsay Ábrahám életrajzához. – Kisfaludy Sándor főhadnagyi előléptetése. – Adatok testőríróink pályafutásaiból. – Adatok XVIII. századi költészetünk német forrásaihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935)
    Amade László kiadatlan versei. 1–3. – Barcsay Ábrahám meghurcoltatása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1936)
    Lestyán Mózes iskoladrámái. – Faludi Ferenc egy kiadatlan költeménye. – Barcsay Ábrahám levelei Danczkay Józsefhez. 1–2. – Faludi Constantinusának kései előadásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1937)
    Kisfaludy Sándor és a nádori udvar. Adatok Petrich András élettörténetéhez. (Pannonia, 1937)
    Báró Amade László. Monográfia. (Pécs, 1937)
    Pálóczi Horváth Ádám verse gr. Festetics György halálakor. – Kisfaludy Sándor Lizája. – Verseghy Ferenc zsengéi. 1–2. – Adat Barcsay Ábrahám haláláról. – Id. Wesselényi Miklós ismeretlen színműve. – Molnár Borbála elveszettnek hitt versei regénye. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1938)
    Verseghy Ferenc kiadatlan költeményei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1939)
    A debreceni színészet 1811. évi műsorának forrásai. – Adatok Verseghy Ferenc költeményeihez. – Kiadatlan Amade-versek. – A német érzelmes dalköltészet magyar emlékei. – Szemere Miklós kiadatlan leveleiből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
    Verseghy Ferenc kiadatlan tanítókölteménye. 1–2. – Jókai Rab Rábyja. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
    Német hatás a XVIII. századi költészetünkben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943)
    Bessenyei György életrajza. Monográfia. (Bp., 1951)
    Levéltári adatok Ráday Gedeon diákkoráról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)
    Erdélyi hangversenyek a XVIII. században. Ismeretlen adatok a magyar zenei műfordítás múltjából. (Zenetudományi Tanulmányok. 2. Bp., 1954)
    Kármán József. Monográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1954)
    Mikes Kelemen. Monográfia. (Nagy magyar írók. Bp., 1954)
    Szentjóbi Szabó László. Monográfia. (Irodalomtörténeti tanulmányok. 3. Bp., 1955)
    szerk.: Szentjóbi Szabó László költeményei. Sajtó alá rend., az életrajzi bevezető tanulmányt írta. (Régi magyar könyvtár. 26. Bp., 1911)
    Magyar olvasókönyv. felsőkereskedelmi iskolák számára. I–II. köt. Szerk. Kisenyedi Pallós Istvánnal. (Bp., 1922–1925)
    Arany János novellái. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1923)
    A népballadáról. Gragger Róbert hagyatékából közli. (Bp., 1927)
    Szent Gellért legendája. Szerk., ford., a bevezető tanulmányt írta. (Csanádvármegyei Könyvtár. 14. Makó, 1928)
    Pannonhalmi énekeskönyv. 1796. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A Győri Szemle könyvtára. Győr, 1930)
    Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A Kisfaludy Irodalmi Kör könyvei. 1. Győr, 1931)
    Révai Miklós kiadatlan költeményei. Közli és a bevezető tanulmányt írta. (Győr, 1933)
    Emlékkönyv Bedy Vince hetvenedik születésnapjára. Szerk. Valló Istvánnal. (Győr, 1936)
    Várkonyi báró Amade Antal versei. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Régi magyar könyvtár. 40. Bp., 1937)
    Szent Gellért legendája. Szerk., ford., a bevezető tanulmányt írta. Hasonmás kiad. Az utószót Török József írta. (A Makói Keresztény Értelmiség füzetei. Makó, 1996).

    Irodalom

    Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
    A budapesti I. kerületi m. kir. Állami Werbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak, és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
    Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállás alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Szauder József: G. R. rövid életrajza és művei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    Barta János: G. R. (Irodalomtörténet, 1955)
    Grábics Frigyes: G. R. (Hogyan? [Győr], 1985)
    Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003).

    Megjegyzések

    MÉL I., UMÉL: téves halálozási adat: aug. 23.!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu