Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Gyetvai János

    író, újságíró, politikus


    Született: 1889. április 8. Szentlőrinckáta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1967. május 14. Budapest

    Család

    Agrárproletár-család tizenkettedik gyermekeként született.

    Iskola

    A bp.-i tudományegyetem magyar–történelem szakon tanult, majd jogtudományi doktori okl. szerzett (1912).

    Életút

    Egyetemi tanulmányai idején a Statisztikai Hivatal kisegítő munkatársa (1910-es évek), a Népszava belső munkatársa (1912– 1919), egyúttal a bp.-i felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára (1917–1919). A Tanácsköztársaság alatt sajtófőnök, a Belügyi Népbiztosság ún. vezető (ötös) kollégiumának tagja és a Magyar Vörös Hadsereg hivatalos lapjának, a Vörös Katonának főszerkesztője (1919). A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált (1919–1920), rövid ideig Kassán élt, ahol a Kassai Munkás szerkesztője (1920). A szerb megszállás alatt lévő Pécsett a Munkás c. lap egyik szerkesztője (1920–1921), majd ismét Bécsben telepedett le (1921–1922). Berlinben élt, ahol a Chronik des Faschismus c. antifasiszta lap szerkesztője és a Deutsch– Russische Telegrafen Agentur hírügynökség munkatársa (1922–1924). Az USA-ba emigrált (1924), ahol jelentős szerepet játszott az amerikai szocialista és kommunista mozgalmakban, mint az Új Előre, a Magyar Világ és a Magyar Jövő c. lapok szerkesztője (1924–1946). A II. vh. után hazatért, az MKP, ill. az MDP tagja. Pécsett főispán (1946–1949), Magyarország ankarai követe (1949–1950), a Lapkiadó Vállalat újságírójaként a Színház és Mozi, ill. a Heti Műsor. a Színház és Mozi mellékletének szerkesztője (1950–1956).

    A Galilei Kör tagja.

    Íróként a magyar szocialista irodalom egyik úttörője. Műveiben a munkásmozgalom harcosainak állít emléket, a fehérterrorról, a fasizmus elleni harcról, ill. a két világháború közötti korszak történetéről írt. Emigrációjában kezdett el intenzívebben szépirodalommal foglalkozni, ezért első regényeit német nyelven írta. Legismertebb műve a Válságos éjszaka (németül: Eine Nacht, 1924; magyarul 1961-ben jelent meg). A regény egyetlen éjszakának, a Tanácsköztársaság alatt történt esemény, az ún. monitorlázadás éjszakájának története. A szenvedélyes hangú regény a forradalom és az ellenforradalom országos méretű összecsapásának drámai ábrázolása. Emigrációjából hazatérve elsősorban önéletrajzi írásokat, visszaemlékezéseket és útirajzokat közölt.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temető Munkásmozgalmi Parcellájában nyugszik. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta bélyeget adott ki tiszteletére (Lengyel György munkája, 1989). Róla nevezték el a jászberényi Gyetvai János Általános Iskolát (ma: Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola).

    Szerkesztés

    A Jászberény c. szocialista lap alapító szerkesztője (1914-től).

    Főbb művei

    F. m.: An der Spitze der Bauern. Reg. (Frankfurt am Main, 1924)
    Die Kärhen. Reg. (Frankfurt am Main, 1924)
    Eine Nacht. Eine Erzählung aus der Zeit der ungarischen Räterepublik. Reg. (Berlin, 1926)
    Új Magyarország. Gy. J., a Magyar Jövő főszerkesztőjének jelentése Magyarországról. (New York, 1946)
    Ezt láttam Amerikában. Útirajz. A bevezetőt Boldizsár Iván írta. (Bp., 1952)
    Botcsinálta forradalmárok. (Árulók! Szerk. Geréb Béláné, Vajda Gábor. Bp., 1953)
    A förgeteg. – A Stefcsik-ház. – Vasas hadak útja. Elb.-ek. („Mindenki ujakra készül…” Az 1918/19-es forradalmak irodalma. Szöveggyűjtemény. I–III. köt. Bp., 1959–1962)
    Fegyverek és emberek. Regényes korrajz. A borítót Würtz Ádám tervezte. (Bp., 1959; oroszul: Moszkva, 1966)
    Válságos éjszaka. Az Eine Nacht című, német nyelven írt regényének átdolgozott változata. (Bp., 1961)
    Két világ között. Emigrációs emlékeimből. (Bp., 1963)
    Pécs-Baranya. 1921. Egy szemtanú feljegyzéseiből. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
    Induló. – A vihar. (Kassai Munkás. 1907–1937. Szerk. Király István, Szabolcsi Miklós. Bp., 1969)
    Miénk lesz a jövő. Visszaemlékezés. (Tanúságtevők. 3. B. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Szerk. Bakó Ágnes. Bp., 1978).

    Irodalom

    Irod.: Salyámosi Miklós: Gy. J. és Lékai János. (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bp., 1962)
    Halálhír. (Népszabadság, 1967. máj. 16.)
    Nemes György: Gy. J. (Élet és Irodalom, 1967. 20.)
    Kovács József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban. 1920–1945. (Bp., 1977)
    Szabó Ágnes: Gy. J. (Pártélet, 1979)
    Császtvay István: Kilencven éve született Gy. J. (Magyar Hírlap, 1979. ápr. 8.)
    Bihari Sándor: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. (Nagykáta, 2003).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu