Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Kabos Gyula emlékezete
    Kempelen Farkas, nemes
    Néma eskü
    A rézmetsző családja
    Szinnyei József, id.

    Győry János

    irodalomtörténész, filológus

    Győri


    Született: 1908. március 10. Budapest
    Meghalt: 1973. szeptember 8. Letenye
    Temetés: 1973. szeptember 19. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Iskola

    A bp.-i Werbőczy István Gimnáziumban éretts. (1926), a Pázmány Péter Tudományegyetemen francia–német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1933); közben Párizsban, a Sorbonne-on is tanult (1930–1931). Az irodalomtudományok kandidátusa (1959).

    Életút

    A soproni katonai reáliskola r. tanára (1933–1934), a Nouvelle Revue de Hongrie c. folyóirat lektora és a Magyar Szemle Társaság szerkesztőségi titkára (1934–1937). Magyar és francia ösztöndíjas a Sorbonne-on és a párizsi École des Languages Vivantes Orientales magyar nyelvi oktatója és lektora (Sauvageot professzor mellett, 1937–1939). Az Antiqua Nyomdai és Irodalmi Rt. tisztviselője (1940–1942), állástalan diplomásként alkalmi szellemi munkákból és műfordításból élt (1942–1945). A II. vh. alatt a nemzeti ellenállás tagja, antifasiszta magatartása miatt rendőri felügyelet alatt állt.

    A Pécsi Tudományegyetem tanárképző tanfolyamának tanára (1945–1947), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Összehasonlító Irodalomtörténeti Tanszék intézeti tanára (1947–1949), a Világirodalomtörténeti Tanszék, ill. a Francia Nyelv és Irodalom Tanszék intézeti tanára (1949–1951), egy. docense (1952–1965), c. egy. tanára (1965-től). A Poitiers-i Egyetem és a Centre de Civilisation Médiévale vendégprofesszora (1965–1967).

    Középkori francia és provanszál irodalom- és művészettörténettel, elsősorban a chanson de geste-ekkel, a francia gesztaírás és a középkori magyar krónikák összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Feldolgozta az Anonymus-krónika történeti hátterét, alapvetően új megállapításokat tett a Roland-ének kultúr- és művelődéstörténeti vizsgálata terén. Magas színvonalú irodalomelemzéseiben a freudi pszichológia módszereit, a művészi alkotás létrejöttében a történelmi-társadalmi környezet hatásán kívül az ösztönélet befolyását alkalmazta. Vizsgálta még a középkori és koraújkori francia színház sajátosságait, ill. élete utolsó éveiben Chrétien de Troyes világképét és munkásságát elemezte. Számos népszerűsítő könyvet, francia tankönyvet és nyelvtankönyvet írt és szerkesztett. Műfordítói tevékenysége is jelentős: többek között Jean-Jacques Rousseau, Denis Diderot és Albert Camus műveit tolmácsolta magyar nyelven, valamint több magyar szakkönyvet fordított le franciára.

    Szerkesztés

    A Cahiers de Littérature Comparée munkatársa.

    Főbb művei

    F. m.: Kocsi szavunk francia megfelelője. (Magyar Nyelv, 1930)
    A kereszténység védőbástyája. Magyarország képe a XVI. századi francia irodalomban. Egy. doktori értek. is. (Minerva Könyvtár. Bp., 1933)
    A francia irodalom kezdetei. Bevezető fejezet a francia irodalom történetéhez. (Debreceni Szemle, 1935)
    Étude sur la Chanson de Roland. Monográfia. (Paris, 1936)
    Középkori szerelem. (Apollo, 1936)
    A francia irodalom kis tükre. (Kincsestár. 32. Bp., 1938)
    P. mester franciaországi olvasmányai. (Magyarságtudomány, 1942)
    Adalékok a XI. századi krónikánkhoz. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1943)
    Esthétique d’Orleans, scolastique de Paris. (Cahiers de Littérature Comparée, 1948)
    Gesta regum – Gesta nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról. A bevezetést Turóczi-Trostler József írta. (Az OSZK kiadványai. 29. Bp., 1948)
    Voltaire: Candide. – A vadember. Két reg. Ford. Gyergyai Albert. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951)
    Voltaire válogatott írásai. Ford. Gyergyai Albert. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951)
    Balzac. (Útmutató városi előadók részére. 17. Bp., 1952)
    Victor Hugo. Kismonográfia. (A kultúra mesterei. Bp., 1952)
    A demokrata Victor Hugó. (Világirodalmi évkönyv. Szerk. Kardos László. Bp., 1953)
    Francia nyelvkönyv – irodalmi olvasókönyv – az általános gimnáziumok 4. osztálya számára. (Bp., 1953; 2. kiad. 1954; 3. kiad. 1955; 4. kiad. 1957)
    Rabelais. Kismonográfia. (Bp., 1953)
    Rabelais: Gargantua és Pantagruel. Szemelvények. Vál. és a bevezető tanulmányt írta. Ford. Benedek Marcell. Ill. Csernus Tibor, Győry Miklós, Kálmán Klára. (Bp., 1954)
    Igazítások Balassi szövegéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
    A modern tragikum kialakulása. – A francia barokk-kutatás. (Filológiai Közlöny, 1955)
    A francia felvilágosodás. (Irodalomtörténet, 1955)
    Francia nyelvtan az általános gimnáziumok számára. Zigány Miklóssal. (Bp., 1956; 2. kiad. 1957; 3. kiad. 1958; 5. kiad. 1959; 6. kiad. 1963; 7. kiad. 1964; 13. kiad. 1970; 14. kiad. 1971)
    Tragikus tárgy és anti- machiavellizmus. (Filológiai Közlöny, 1956)
    Berlioz emlékiratai. Utazásai Olaszországban, Németországban, Oroszországban és Angliában. 1803–1865. Ford. Faragó László. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1956)
    Hugo, Victor: A párizsi Notre Dame. I–III. köt. Reg. Ford. Vázsonyi Endre. Ill. Rogán Miklós. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1957; Kincses Könyvek. 2. kiad. Ill. Márffy Albin. 1961)
    Kutatások a Roland-ének körül. (Irodalmi Figyelő, 1957)
    Rendszeres francia nyelvtan. Zigány Miklóssal. (Tanuljuk nyelveket! Bp., 1957; 2. kiad. 1960)
    Ferreus imber. Egy középkori forma értelmezése. (Világirodalmi Figyelő, 1958)
    Francia nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára. I–II. köt. Ill. Győry Miklós. (Tanuljunk nyelveket! Bp., 1958–1961; 2. kiad. 1963)
    Francia társalgási nyelvkönyv. (Tanuljuk nyelveket! Bp., 1959; 2. kiad. 1961)
    A francia dráma kialakulása. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1959; 2. kiad. 1979)
    Francia társalgási zsebkönyv. (Bp., 1959; 3. kiad. 1963)
    Le refrain de la Chanson de Guillaume. (Cahiers de Civilisation Médiévale, 1960)
    Hagiographie hétérodoxe. (Acta Ethnographica, 1962)
    A francia enciklopédia. Szemelvények. Összeáll. Ford. Komoly Péter, az előszór írta Szigeti Györgyné. (Európai antológia. A francia felvilágosodás. Bp., 1962)
    A francia irodalom története a középkorban. Egy. jegyz. (Bp., 1962; 2. kiad. 1966; 10. kiad. 1987; 11. kiad. 1988)
    Corneille és Racine. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1962)
    A francia dráma útja a középkorban. (Filológiai Közlöny, 1964)
    The Ethos of the Song of Roland. (Cahiers de Civilisation Médiévale, 1964)
    A francia dráma kialakulása. Monográfia. Sajtó alá rend. és a zárótanulmányt Süpek Ottó, az előszót Köpeczi Béla írta. (2. kiad. 1979)
    Tanuljunk könnyen, gyorsan franciául! A Francia nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára c. műve új kiadása. I–II. köt. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1992; 2. kiad. 1995)
    A francia irodalom kezdetei. Bevezető fejezet a francia irodalom történetéhez. (Debreceni Szemle. Válogatás az 1927–1944. évfolyamok anyagából. Debrecen, 1993)
    ford.: Aubry, Octave: Bismarck III. Napoleon ellen. (Nagy idők, nagy emberek. 5. Bp., 1943)
    Allier, Raoul: Kultúra és varázslat. (A Búvár könyvei. 20. Bp., 1943)
    Denis Diderot válogatott filozófiai művei. Szerk. Szigeti József. Ford. Csatlós Jánossal. (Filozófiai Írók Tára. Új folyam. 2. Bp., 1951; 2. jav. kiad. 1983)
    D’Holbach, Paul Heinrich Dietrich: A természet rendszere. A természeti erkölcsi viták törvényei. Ford. Többekkel. (Filozófiai Írók Tára. Új folyam. 8. Bp., 1954; 2. kiad. 1978)
    Rousseau: Emil, vagy A nevelésről. Ford., az utószót írta. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1957; 2. kiad. 1965; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1997)
    Diderot, Denis: Rameau unokaöccse. Szatirikus párbeszéd. Ford. Az utószót Bartucz Ilona, a jegyzeteket Szekeres György írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958)
    Saint-Simon herceg emlékezései. Vál., ford. és a bevezető tanulmányt írta. (Aurora. 16. Bp., 1960)
    Camus, Albert: A pestis. – A bukás. Két regény. Ford. Szávai Nándorral. A bevezetőt Köpeczi Béla írta. (Világkönyvtár. Bp., 1962; új kiad. 1992)
    Helvetius, Claude-Adrien: Az emberről, értelmi képességeiről, neveltetéséről. Az utószót Pataki Ferenc írta. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1962)
    Camus, Albert: A pestis. Az utószót Szőcs István írta. (Horizont Könyvek. 2. kiad. Bukarest, 1965)
    Albert Camus regényei. Közöny. – A pestis. – A bukás. Ford. Gyergyai Alberttel, Szávai Nándorral. Ill. Sziráki Endre. (Bp., 1970)
    Camus, Albert: A pestis. – Sziszüphosz mítosza. Regény és tanulmány. Ford. Vargyas Zoltánnal. (Európa Diákkönyvtár. Bp., 1991; Új kiad. 2001, 2004 és 2011).

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. szept. 9.)
    Kardos Tibor: Gy. J. (Nagyvilág, 1973)
    Süpek Ottó: Búcsú Gy. J.-tól. (Filológiai Közlöny, 1973)
    Korompay H. János: Gy. J. (Helikon, 1974)
    Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu