Gyurcsó István
Gyurcsó István

2024. március 29. Péntek

Gyurcsó István

költő, újságíró

Születési adatok

1915. január 27.

Garamkövesd, Hont vármegye

Halálozási adatok

1984. március 16.

Dunaszerdahely


Életút

1949-ig munkás, első verseinek sikere után csak irodalommal foglalkozott. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csemadok) KB politikai munkatársa (1952–1969), majd a Csehszlovákiai Írószövetség Magyar Szekciója titkára (1969– 1970). A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának tagja, titkára. Munkásként lett költő, első versei az Új Szóban és a Fáklyában jelentek meg (1949). Pályája mozgalmi versekkel, közéleti lírával indult (Anyám mosolyog, 1955, Termő időben, 1960; ez utóbbi kötetben jelent meg legismertebb költeménye, a Vers a Kis-Duna partjáról). Műveinek témája a kisebbségi sors, az újjáépítés társadalmi eseményei, későbbi versei is a hűségről, a közösség összetartó erejéről és a magyarság megmaradásának esélyéről szóltak. Munkái gyakran pedagógiai célzatú publicisztikus költemények voltak, amelyek a társadalomban megjelent erkölcsi válságra és az elidegenedésre is felhívták a figyelmet. Bejárta a Felvidéket, hogy a Hegyeken-völgyeken c. (1961) szlovákiai útinaplójában több mint száz településen gyűjtött élményeit összegezze. Számadás című elbeszélő költeményével elnyerte a Fáklya folyóirat irodalmi pályázatának díját. Gyermekverseket, néprajzi dolgozatokat, színikritikákat is közölt, a csehszlovákiai magyarság egyik különös hangú, jelentős kismestere volt.

Emlékezet

Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden (= Kamenica nad Hronom) nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért, 1997-ben). Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) és Gyurcsó István-emléknapot rendez, valamint emléktábláját is felállította (s egy Gyurcsó István-emlékszobát is tervez). Nevét vette fel továbbá a szlovákiai magyar kiadás támogatásával is foglalkozó dunaszerdahelyi Gyurcsó István Alapítvány (1992?-től) és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya által alapított Gyurcsó István-ösztöndíj.

Főbb művei

F. m.: Anyám mosolyog. Versek. 1947–1954. (Bratislava, 1955)
Termő időben. Versek. (Bratislava, 1960)
Hegyeken-völgyeken. Útinapló. (Bratislava-Bp., 1961)
Nyugtalan ének. Versek. Ill. Andrássi Tibor. (Bratislava, 1984)
Percmutatók. Versek. Ill. Szabó Gyula. (Versbarátok köre. 15. Bratislava–Bp., 1968)
Csigaháton. Gyermekversek. Ill. Varga Lajos. (Bratislava–Bp., 1977) Tükördarabok. Versek. (Pozsony–Bp., 1983)
Mélység és magasság. Versek. (Csehszlovákiai magyar írók. Bratislava–Bp., 1985)
Nem voltunk rosszak. Vál. versek. Vál., összeáll. Kulcsár Ferenc, az utószót írta Turczel Lajos. (Dunaszerdahely, 1995)
ford.: Matejov, G.: Mackó medve kalandjai. Bábjáték óvodások számára. Ford. (Bratislava, 1957)
Matustiková, Magda: Krisztina. A Valuch család. Dráma. Ford. Solc Gitával.

Irodalom

Irod.: Turczel Lajos: Kritikai utóhang. (T. L.: Írások mérlegen. Tanulmányok. Bratislava, 1958)
Turczel Lajos: Gy. I. új versei. (T. L.: Írás és szolgálat. Bratislava–Bp., 1965)
Egri Viktor: Egy munkásköltő arcképe. (E. V.: Tiszta források. Bratislava–Bp., 1972)
Koncsol László: A csehszlovákiai magyar irodalom a második világháború után. (K. L.: Nemzedékem útjain. Bratislava–Bp., 1977)
Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom. 1945–1980. (Bp., 1982)
Mészáros László: Olvasónapló. (Irodalmi Szemle, 1983)
Szeberényi Zoltán: Nyugtalan évek. (Sz. Z.: Visszhang és reflexió. Bratislava-Bp., 1986)
Kövesdi Károly: Gy. I. falujában. (Vasárnap [Az Új Szó heti melléklete], 2010. ápr. 21.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője