Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Az író és a titkár
    Fejes Endre: Mocorgó
    Halandzsa
    Karinthy Frigyes
    Karinthy és Micimackó

    Gombos Gyula

    író, irodalomtörténész, szerkesztő


    Született: 1913. szeptember 30. Temesvár
    Meghalt: 2000. december 5. Budapest

    Család

    Református családból származott. Sz: Gombos József dohánygyári bérelszámoló, Veres Róza. Öten voltak testvérek. F: Kulcsár Viola.

    Iskola

    Családja Budapesten telepedett le (1925). A bp.-i Lónyay utcai Református Főgimnáziumban éretts. (1933).

    Életút

    Tanulmányai befejezése után Budapesten házitanító (1934–1938), a Magyar Út c. hetilap munkatársa (1936–1939), a Magyar Élet c. folyóirat segédszerkesztője (1939–1941), szerkesztője (1941. márc.–1942. febr.). A Nemzetőr (1939–1940) és a Híd munkatársa (1941–1942), a Magyar Út felelős szerkesztője (1941–1944), a Turul Könyvkiadó lektora (1942–1944). A Magyar Testvéri Közösség tagja (1940-től). Az ország német megszállása alatt a Magyar Függetlenségi Mozgalom tagjaként részt vett a nemzeti ellenállási mozgalomban (1944).

    A II. vh. után az FKgP pártalkalmazottja (1945–1946), eszmetársaival megalakították a párt értelmiségi bizottságát, de maga nem vállalt politikai szerepet. A Magyar Testvéri Közösség ellen koholt ún. köztársaság-ellenes összeesküvési ügy kapcsán letartóztatták (1947. febr.), de két nap vizsgálati fogság után szabadon engedték. – A kommunista hatalomátvétel után elmenekült az országból (1948. dec.), Svájcban (1949–1951), az USA-ban (1951–1984), majd Párizsban élt (1984–1992), élete utolsó éveiben hazatelepült (1992). Az Új Magyar Út szerkesztőbizottságának tagja, a Látóhatár munkatársa (1949–1951), a Szabad Európa Rádió New York-i tudósítója (1952–1974), az Új Látóhatár főmunkatársa (1959–1980).

    Első írása a Magyar Útban jelent meg (Illyés Gyula Puszták népe c. művéről, 1936-ban). Az 1930-as évek végétől sorra közölte könyv-, színház- és filmkritikáit a Magyar Út, a Magyar Élet és Zilahy Lajos lapja, a Híd. Sajátos műfajú dolgozatait, amely a népi írókról rajzol irodalmi igényű portrékat Álom az országról (1941) c. kötetében tette közzé. A II. vh. után, jóllehet politikai szerepet nem vállalt, a Magyar Testvéri Közösség elleni koholt per vádlottjaként az ország elhagyására kényszerült. Emigrációjában írt első könyve (Szűk esztendők, 1960) a magyar református egyház II. vh. utáni történetével, Bereczky Albert és Péter János személyével foglalkozott. Néhány évvel később megjelentette legismertebb művét, a Szabó Dezső (1966) életét feldolgozó nagymonográfiáját. Az ellentmondásos életművet maga után hagyó íróról igyekezett torzításmentes képet kialakítani, elismerve Szabó Dezsőnek azt a megkerülhetetlen szerepét, amely a 20. sz.-i nemzeti ideológia alakításában játszott. Gombos úgy vélte, hogy Szabó Dezső Ady Endre munkásságának méltó folytatója, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szabó Dezső szépírói műveinél értékesebbek tanulmányai, esszéi és harcos publicisztikái, s az a közszereplői attitűd, ami a harmadik utat, a sajátos magyar fejlődést népszerűsítette. (A mű első két kiadása Münchenben jelent meg, a 3. New Yorkban és csak 1989-ben adhatták ki Magyarországon!) Szabó Dezső munkásságát szinte egész életében tanulmányozta, még egy könyvet és számos kisebb írást, publicisztikát, történelmi esszét szentelt életútjának és ezzel összefüggésben a harmadik útnak. Másik ismert műve, a Húsz év után (1970) fiktív levelek gyűjteménye Mircse Zoltánhoz (Németh László Az utazás c. színművének főhőséhez), s a mű arról szól, hogy a szerző hogy látja az 1956 utáni magyar valóságot, az ország politikai, gazdasági helyzetét, kulturális állapotát. A mű igen nagy visszhangot váltott ki, a sajátos hangvételű munka váratlan sikere arra késztette Gombos Gyulát, hogy a folytatást is megírja (Huszonegy év után címmel, 1972). Az 1980-as években több szociográfiai írást is közölt Amerikáról, az amerikai magyarságról.

    Emlékezet

    A rendszerváltás után hazaköltözött: életműsorozatának kiadására a Püski Kiadó vállalkozott (1990-es évektől). Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Mikó utca 3.) élt és tevékenykedett.

    Elismerés

    A Bethlen Gábor-alapítvány díja (1989), Márton Áron-emlékérem (1989), Magyar Művészetért Díj (1990), Széchenyi-díj (1993), Kölcsey Ferenc-díj (1999).

    Szerkesztés

    A Hitel c. lap ún. védnökségi tagja (1990–1992).

    Főbb művei

    F. m.: Álom az országról. Irodalmi tanulmányok. Az arcképeket Szabó Vladimir rajzolta. (Bolyai Könyvek. Bp., 1941)
    Szűk esztendők. A magyar kálvinizmus válsága. (Washington, 1960; angolul: New York, 1960)
    Szabó Dezső. Monográfia. (Aurora Könyvek. München, 1966; 2. kiad. München, 1969; 3. kiad. New York, 1975; 4. [1. magyarországi] kiad. Bp., 1989)
    Húsz év után. Levelek Mircse Zoltánhoz. Esszék. (Aurora Könyvek. München, 1970)
    Huszonegy év után. (Aurora Kiskönyvek. München, 1972)
    A történelem balján. Vál. írások. (New York, 1975)
    Szabó Dezső és a magyar miniszterelnökök. Szerk. és a bevezető tanulmányt írta. (Washington, 1975; 2. kiad. Bp., 1995)
    Németh László. Portrévázlat. (New York, 1975)
    Hillsdale. Amerikai vázlatok. Szociográfiai írások. (Washington, 1979; 2. kiad. Bp., 1982)
    Igazmondók. Tanulmányok. (New York, 1981)
    Szabadságalapítók. A plymouthiakról. (New York, 1984)
    A harmadik út és a népi mozgalom. (Hitel, 1989)
    A történelem balján. Vál. írások. I–II. köt. (Bp., 1989–1992)
    A harmadik út. (Bp., 1990)
    A harmadik út. (Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányírók. Szerk. Pomogáts Béla. Bp., 1991)
    Arany Bálint: Koronatanú. Emlékirat. 1945–1957. Az előszót írta. (Bp., 1990)
    Tükörcserepek. Publicisztikai írások. (Bp., 1993)
    Távolból is itthon. A szerző válogatása életművéből. (Örökségünk. Bp., 1995)
    Az eltüntetett emberek. (Hitel, 1998)
    Nemzeti kisebbségek Lengyelországban. (Regio, 1999)
    Eszmélet. Emlékezések és elmélkedések. (Bp., 1999)
    Szociológia az 1989 utáni Lengyelországban. (Regio, 2000)
    A trivializálódás árnyékában? (Mi újság a kelet-közép-európai szociológiában? A lengyelországi, a magyarországi, a romániai, a szerbiai és a szlovákiai szociológia a kilencvenes években. Szerk. Kovács Éva. Bp., 2002; 2. kiad. 2008).

    Irodalom

    Irod.: Huszár Tibor: Beszélgetés G. Gy.-val. (H. T.: Beszélgetések. Bp., 1983)
    Béládi Miklós–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bp., 1986)
    Kővágó Sarolta: G. Gy.: A harmadik út. (Múltunk, 1990)
    Petővári Ágnes: G. Gy.: Szabó Dezső. Az arc másik fele. (Napjaink, 1990)
    Gróh Gáspár: G. Gy.: Szabó Dezső. A harmadik út forrásvidéke. (Magyar Napló, 1990. 8.)
    Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
    Görömbei András: G. Gy. összeálló tükörcserepei. (Hitel, 1993)
    Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Szekszárd, 1994)
    Gyurácz Ferenc: Magyar népi író – New Yorkból. G. Gy.: Távolból is itthon. (Hitel, 1996)
    Bíró Zoltán: A gondolkodó ember önarcképe. (Hitel, 1999)
    Halálhír. (Népszabadság–Magyar Hírlap, 2000. dec. 7. és Reformátusok Lapja, 2001. jan. 7. és 14.)
    Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003)
    Bíró Zoltán: A huszadik század tanúja, G. Gy. (Magyar Napló, 2006).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (179), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (21), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (153), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (905), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (301), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (674), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu