Halász András
Halász András

2024. március 29. Péntek

Halász András

bányamérnök

Névváltozatok

Halász Andor András

Születési adatok

1890. december 27.

Munkács, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1975. március 7.

Budapest


Család

Sz: Halász Géza (†1926), Eisler Terézia. Testvére: Halász István és Halász János. F: 1. Lackner Ilona. Fia: Halász András (1923–1978) vegyészmérnök; leánya: Damokos Tamásné Halász Klára, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa. 2. Deák Etelka.

Iskola

Középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Bányamérnöki Karán végbizonyítványt (1912), bányamérnöki okl. szerzett (1921), a műszaki tudományok kandidátusa (1955).

Életút

A brádi 12 Apostol aranybánya, majd a Budapestvidéki Szénbánya pilisszentiványi bányaüzemének gyakornoka (1912–1914), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után az ányesi és borsai bányák beosztott mérnöke (1919–1921), a nagybánya-borpataki aranybányák üzemvezető főmérnöke (1921–1924). A Mines de Cuivre de Majdanpek brüsszeli vállalat főmérnöke (1924–1929 és 1932–1935), műszaki igazgatója (1938–1941); egyúttal a Felsőmagyarországi Bánya- és Kohómű Rt. központi vezető mérnöke (1929–1932 és 1935–1938), tanácsadó mérnöke (1942–1944), a Szulfid Rt. tanácsadó bányamérnöke (1943–1944). A Serbische Berg und Hütten A. G. belgrádi Bánya és Kohó Vállalatának tanácsadó mérnöke (1924–1941). Az Alumínium Ércbánya Vállalat központi bányaigazgatója, majd a Magyar–Szovjet Bauxit Vállalat Bányaműszaki Osztályának vezetője (1945–1950), a Bányászati Kutató Intézet (BKI) Érc- és Kőzetosztályának tud. osztályvezetője (1950–1960). A BME, az NME és a Veszprémi Vegyipari Egyetem előadó tanára (1951-től). Érc- és ipariásvány-bányászattal, teleptani, bányaművelési vizsgálatokkal, elsősorban balkáni ércelőfordulások kutatásával foglalkozott. Nevéhez fűződik az úrkúti mangánérc-dúsítómű, a fehérvárcsurgói üveghomok-előkészítőmű, a sárisápi kaolin- iszapolómű és a pátkai ólomcinkérc- és fluorit-flotálómű rekonstrukciója, ill. beindítása.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, Szekszárdon, családi sírboltban nyugszik.

Elismertség

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja (1942-től).

Elismerés

Kossuth-díj (1953).

Szerkesztés

A Bányászati és Kohászati Lapok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Ércbányák megmintázása és tartszámítása. – Keménykőzetek gyorsfúrása forgatva működő fúróval. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1951)
Támmentes főtebiztosítás. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bányászat. Bp., 1952)
A bányaterek támmentes biztosítása. – Alsó bevezetésű csillapított áramkészülék. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1952)
Az ércek útja a bányától a kohóig. (Tudomány és termelés kiskönyvtára. Bp., 1952)
Lösszel való hidraulikus tömedékelés. Demeter Lászlóval. (Bányászati Lapok, 1953)
Érc- és szénelőkészítéstan. Ipari technikumi tankönyv. Kőrösi Sándorral. (Bp., 1953
9. kiad. 1964
10. jav. kiad. 1968)
Sárisápi kaolinok előkészítési kísérletei. – Petányi agyagokkal végzett nemesítési kísérletek. Demeter Lászlóval. (Építőanyag, 1954)
Az ércek története, kutatása, bányászata és előkészítése. Dzsida Lászlóval. (Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. Bp., 1954)
Tűzálló agyagok előkészítése. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1954)
Mátra-hegységi andezittufákkal végzett dúsítási kísérletek. – Újtípusú hidraulikus osztályozó kialakítása. Demeter Lászlóval. (Bányászati Lapok, 1954)
Hazai érc- és ipari ásványok hidrociklonos előkészítésére vonatkozó kísérletek. Kand. értek. (Bp., 1955)
Lösz előkészítése hidraulikus tömedékelés céljára. (BKI Közleményei, 1956)
Alacsony kéntartalmú piritércek dúsítása kombinált hidrociklonos és úsztató eljárással. (Bányászati Lapok, 1957)
A velencei fluorittal végzett flotálási kísérletek. (BKI Közleményei, 1958)
Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Egy. jegyz. (Bp., 1959)
Az úrkúti ciklonkoncentrátumok flotációs dúsítási kísérletei. Tóth Gáborral. (Bányászati Lapok, 1960)
Kutatások földpát és földpátpótló anyagok előkészítésére hazai gránitos kőzetekből. (BKI Közleményei, 1960)
Hazai ipari ásványok előkészítésének és finomőrlésének jelenlegi állása. Kálmán Györggyel. (A budapesti Bányászati Kongresszus előadásai. Bp., 1960
németül is)
A rudabányai pátvasérc dúsítása, barit- és réztartalmának kinyerése. Gagyi Pálffy Andrással, Pálfy Gáborral. (Bányászati Lapok, 1963).

Irodalom

Irod.: H. A. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1975)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998).

Megjegyzések

MÉL III. köt. téves születési adat: dec. 17.! Anyakönyvi adatai szerint dec. 27-én született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője