Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Blaha Lujza és a mozgófilmek
    Házy Erzsébet
    Házy Erzsébet
    Igazházi, az első magyar színi játék
    Simai Kristóf

    Halasy-Nagy József

    filozófus

    1932-ig Nagy József


    Született: 1885. május 2. Ercsi, Fejér vármegye
    Meghalt: 1976. május 6. Hajdúszoboszló

    Család

    Sz: Nagy József, a Wimpfen grófi uradalom bognárja, Tóth Lídia (1853–1923). F: Gyenizse Antónia (1883–1972). Fia: Halasy-Nagy József, ifj. és Halasy-Nagy Endre.

    Iskola

    Középiskoláit Budapesten és Debrecenben végezte, a bp.-i tudományegyetemen görög–latin szakos középiskolai tanári okl. (1906) és bölcsészdoktori okl. (1907), a francia filozófia története az újkorban tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1916).

    Életút

    A kiskunhalasi református gimnázium helyettes (1905–1907), r. tanára (1907–1919), az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Intézetében a filozófia és a pedagógia r. tanára (1919–1921). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1916–1921), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a filozófia ny. r. tanára (1921–1940); közben az Egyetem rektora (1923–1924) és a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1927–1928 és 1935–1937). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1940. okt. 19.–1948. aug. 31.); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1941–1942). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1941–1944).

    Antik és modern polgári filozófiatörténettel, elsősorban a modern idealista gondolkodás kialakulásának történetével és polgári etikával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén több, igen jelentős dolgozatot írt Hippolyte Taine-ről, a szociológiai pozitivizmus megalapítójáról, ő az első magyar Taine-monográfia szerzője (Taine. A XIX. század pozitívizmusa, 1922). Taine miliő-elméletét alkalmazva néhány irodalomtörténeti dolgozatot is közölt (elsősorban az Irodalomtörténeti Közleményekben). Később Kant és Platón munkásságát tanulmányozta és több népszerű filozófiatörténeti munkát jelentetett meg (A filozófia története, 1921; Gondolkodók, 1926). Legjelentősebb műve Arisztotelész Metafizikájának modern fordítása és kommentárja (1936). Aktív alkotói élete végén pszichológiai és politikai filozófiai műveket is írt, ill. az Ember és világ (1940) c. műve az egyik első magyarországi filozófiai antropológiai monográfia. Nagy, négykötetesre tervezett filozófiatörténetéből csak Az antik filozófia (1934) jelenhetett meg, A középkori filozófia elkészült ugyan, de a kézirat a II. vh.-ban elveszett, a további köteteket pedig már nem tudta befejezni.

    Emlékezet

    Budapesten, Pécsett és Szegeden élt és tevékenykedett, a II. vh. után megfosztották katedrájától, Hajdúszoboszlón volt kénytelen letelepedni. Budapesten, a Krisztinavárosban (I. kerület Krisztina körút 24.) lakott; Hajdúszoboszlón hunyt el. A Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az 1990-es években kezdték újra felfedezni, több művét megjelentették hasonmás kiadásban. Az utóbbi években, Szegeden, Deák Tamás és munkatársai (Szabó Tibor, Varga Péter) Halasy-Nagy kéziratai alapján rendezik sajtó alá életművének legjelentősebb műveit. Tiszteletére Szegeden az MTA és a Szegedi Akadémiai Bizottság Halasy Nagy József-emlékkonferenciát rendezett (2001-ben). Róla nevezték el a Pécsi Tudományegyetem Halasy Nagy József Auláját.

    Elismertség

    A Kisfaludy Társaság tagja (1942-től). A Magyar Filozófiai Társaság alelnöke, az Országos Felsőoktatási Tanács és az Országos Közoktatási Tanács tagja.

    Szerkesztés

    Az Ember és Természet c. könyvsorozat szerkesztője (1922–1923). Az Athenaeum szerkesztője (1922–1923) és a szerkesztőbizottság tagja (1915–1935). A Pannonia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1935–1940). Filozófiai és irodalomtörténeti dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban az Irodalomtörténeti Közleményekben (1907–1911, 1930, 1942), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1908), a Budapesti Hírlapban (1908–1909), a Magyar Társadalomtudományi Szemlében (1908–1910), az Uraniában (1908–1921), a Budapesti Szemlében (1908–1939), a Katholikus Szemlében (1910–1912), a Protestáns Szemlében (1910–1931), A Jövő c. lapban (1911), az Irodalomtörténetben (1912), A Magyar Filozófiai Társaság Közleményeiben (1913–1914), a Polgári Iskolai Közlönyben (1913–1914), az Erdélyi Múzeumban (1916), a Népművelésben (1917), a Történeti Szemlében (1917), a Magyar Kultúrában (1917), a Minervában (1922–1936), a Napkeletben (1924–1926), a Dunántúlban (1924–1936), a Pécsi Naplóban (1925–1929), a Debreceni Szemlében (1927–1931), a Református Figyelőben (1929), a Magyar Paedagogiában (1929–1930), a Magyar Szemlében (1931), a Magyar Művészetben (1931), az Erdélyi Helikonban (1934), a Győri Szemlében (1936), a Búvárban (1936–1938) és a Délvidéki Szemlében (1942–1944) jelentek meg.

    Főbb művei

    F. m.: A görög atomista fizikusok filozófiájának alapvonalai. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1907)
    A tudomány értéke. (Budapesti Szemle, 1908)
    Kölcsey, mint kritikus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909)
    Gyulai Pál és irodalmi kritikánk jövője. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911)
    Taine egyénisége. (Budapesti Szemle, 1911)
    Taine milieu-elmélete. (Budapesti Szemle, 1913)
    Condillac paedagogiája. Forrástanulmány. (Bp., 1913)
    Taine műbölcselete. (Erdélyi Múzeum, 1916)
    Taine műve a jelenkori Franciaország kialakulásáról. (Történeti Szemle, 1917)
    A filozófia kis tükre. (Bp., 1921; 2. bőv. kiad. 1924; A könyvbarátok kis könyvei. 3. kiad. 1933; 4. kiad. 1937)
    A filozófia története. (A Pantheon ismerettára. Bp., 1921; 2. teljesen átd. kiad. 1927; 3. kiad. 1943)
    Taine és Riedl. (Minerva, 1922)
    Taine. A XIX. század pozitívizmusa. Monográfia. (Ember és Természet. 1. Bp., 1922)
    A mai filozófia fő irányai. (Ember és Természet. 4. Bp., 1923)
    Egyetem és ideálizmus. – Hit és tudás. Nagy József két rektori beszéde. (Pécs, 1923)
    Az ethika alapvonalai. (Tudományos gyűjtemény. 12. Pécs, 1925)
    Két filozófus. Platón és Kant. Monográfia. (Kultúra és tudomány. Bp., 1925)
    Gondolkodók. Monográfia. (Kultúra és tudomány. Bp., 1926)
    Keyserling, Hermann: Új világ születése. Ford. Juhász Andor. A bevezető tanulmányt írta. (Világkönyvtár. Bp., 1926)
    A modern világfelfogás néhány vonása. (Debreceni Szemle, 1927)
    A filozófia egyetemi tanulmányozása. (Pécs, 1927)
    A modern gondolkodás. (Élet és Tudomány. 17. Bp., 1927)
    A psychologia fő kérdései. (Tudományos gyűjtemény. 26. Pécs, 1927)
    Kornis Gyula, mint kultúrpolitikus. (Minerva Könyvtár. 12. Bp., 1928)
    A fejlődés eszméje. (Filozófiai értekezések. 3. Bp., 1929)
    A filozófia nagy rendszerei. (A Magyar Szemle Kincsestár. 76. Bp., 1929)
    Gróf Klebelsberg Kunó, mint publicista. (Minerva Könyvtár. 28. Bp., 1930)
    A tudománypolitika új útjai. (Debreceni Szemle, 1930)
    Platón tanítása az ideákról. – Filozófia és filozófiatörténet. (Debreceni Szemle, 1931)
    A filozófus. (Budapesti Szemle, 1931)
    Az igazság. Bevezetésül a logikába. (Győri Szemle, 1931)
    Spengler, Oswald: Gép és ember. Egy új életfilozófia gondolatai. Ford. Sz. Mátray Sándor. Az előszót írta. (Bp., 1932)
    Surányi Miklós. Életrajz. (Bp., 1932)
    Pauler Ákos. (Minerva Könyvtár. 44. Bp., 1933)
    Madách bölcsessége. (Athenaeum, 1934)
    Pauler platonizmusa. (Pauler Ákos Emlékkönyv. Bp., 1934)
    Az antik filozófia. Monográfia. (A filozófiai műveltség Európában. 1. Bp., 1934)
    A fiatal Dilthey. (Minerva Könyvtár. 49. Bp., 1935)
    A művelt ember. (Győri Szemle, 1936)
    Spengler és a mai ember. (Tükör, 1936)
    Az értelem ellenségei. (Debreceni Szemle, 1936)
    Korunk szelleme. Monográfia. (Bp., 1936)
    Durant, Will: A gondolat hősei. Ford. Benedek Marcell. A magyar filozófusokról szóló bővítményt írta. (2. bőv. kiad. Bp., 1938; 3. bőv. kiad. 1940; 4. bőv. kiad. 1943)
    Surányi Miklós és Pécs. (Pannonia Könyvtár. 44. Pécs, 1938)
    Schopenhauer. (Pannonia Könyvtár. 45. Pécs, 1938)
    Magyar önismeret. Politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára. Összeáll. (Kultúra és Tudomány. Bp., 1939)
    Politika és erkölcs. (Budapesti Szemle, 1939)
    Ember és világ. Monográfia. (Bp., 1940)
    Magyar hivatás. Kismonográfia. (Bp., 1940)
    Mai politikai rendszerek. (Kultúra és Tudomány. Bp., 1940)
    Táj és egyetem. (Délvidéki Szemle, 1942)
    Történeti bevezetés a filozófiába. (Bp., 1942)
    A politikai tudományok kezdetei. Platón és Aristoteles. (Parthenon Tanulmányok. 1. Bp., 1942)
    Descartes értekezése a módszerről. (Búvár, 1943)
    Pascal „gondolatai.” – Test és lélek. – Szent Tamás „Summái.” (Forrás, 1943)
    Aristoteles „Etiká”-ja. (Pannonia Könyvtár. 68. Pécs, 1943)
    Az ember lelki élete. Monográfia. (Bp., 1943)
    Herczeg Ferenc életbölcsessége. (Herczeg Ferenc. Szerk. Kornis Gyula. Bp., 1943)
    Sík Sándor „esztétiká”-ja. (Szeged, 1943)
    Marcus Aurelius. (Budapesti Szemle, 1944)
    Sokrates és Európa. – Marcus Aurelius elmélkedései. (Délvidéki Szemle, 1944)
    A filozófia. Tanulmányok. (Bp., 1944)
    Életeszményeink változásai. (Szeged, 1948)
    A filozófia. Hasonmás kiad. (Az Akadémiai Kiadó reprint sorozata. Bp., 1991)
    Történeti bevezetés a filozófiába. Hasonmás kiad. Közreadja a Ráday Kollégium. (Bp., 1992)
    A filozófia nagy rendszerei. Hasonmás kiad. (Reprint ex Hungaria. Bp., 1993)
    Summa vitae. Önéletrajzi vázlat. Közreadja és a bevezető tanulmányt írta Lengyel András. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999)
    Halasi éveim. 1905– 1920. (A Szilády Áron Társaság Évkönyve. 1996/2000. Bp., 2002)
    Az erkölcsi élet. Filozófiai tanulmányok. Szerk. Deák Tamás, Laczkó Sándor, Varga Péter. H-N. J. műveinek bibliográfiájával. (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai. 7. Kolozsvár–Szeged, 2002)
    H-N. J. 1940-ben, a totális rendszerekről. (Szegedi gondolkodók a totalitárius rendszerekről. 1935– 1979. Adalék Szeged XX. századi politika- és eszmetörténetéhez. Szeged, 2004)
    Te meg Én. A szerelem lélektana. (Szeged, 2010)
    Az antik filozófia. (Új kiad. Szeged, 2011)
    ford.: Pascal, Blaise: Gondolatok. Ford., a magyarázó tanulmányt írta. (Filozófiai írók Tára. 25. Bp., 1912)
    Aristoteles: Metafizika. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Az Akadémia Filozófiai Könyvtára. 9. Pécs, 1936)
    Aristoteles: Metafizika. Segédanyag az 1–4. és 5. éves filozófia szakosok számára. Ford. (Bp., 1957; 2. kiad. 1959; 3. kiad. 1962)
    Locke, John: Levél a vallási türelemről. Az előszót írta Klibansky, Raymond. Ford. H-N. J., átd. Gecse Gusztáv, a bevezető tanulmányt írta Mátrai László. (Filozófiai írók tára. Új folyam. 34. Bp., 1973; 2. kiad. 1982; Oltalom Könyvek. Új kiad. Bp., 1992)
    Aristoteles: Metafizika. Ford., a bevezető tanulmányt írta. Hasonmás kiad. (Reprint ex Hungaria. Bp., 1992)
    Aristoteles: Metafizika. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (3. jav. kiad. 2002 és 2004).

    Irodalom

    Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
    A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Noszlopi László: H-N. J.: Ember és világ. (Magyar Paedagogia, 1942)
    Marót Károly: A homo sapiens lélektana. H-N. J.: Az ember lelki élete. (Budapesti Szemle, 1944)
    Halálhír. (Népszabadság, 1976. jún. 20.)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. I. köt. (Szeged, 1996)
    Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
    H-N. J. írásai. Bibliográfia. Összeáll. Deák Tamás, Klukovicsné Paróczy Katalin, Ráczné Mojzes Katalin, Szabó Éva. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999)
    Karikó Sándor: H-N. J. filozófiai örökségéhez. Európaiság és közösség. – Varga Péter: Az ember problémája H-N. J. gondolkodásában. – Deák Tamás: A politika helye H-N. J. gondolkodásában. – Szabó Tibor: Kultúrkritika H-N. J. filozófiájában. (Valóság, 2002)
    Somos Róbert: A „hegylakó” és a „sík vidéki.” Pauler Ákos és H-N. J. – Garaczi Imre: H-N. J. történetfilozófiai elvei. (Valóság, 2003)
    Scientia potestas. Tanulmányok H-N. J. filozófiájáról. A Szegeden azonos címmel szerkesztett emlékkonferencia előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Deák Tamás, Szabó Tibor, Varga Péter. (Szeged, 2004)
    Gáspár Gabriella: H-N. J., a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, tudományszervező filozófus. (Pécsi Szemle, 2008).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (14), állatorvos (72), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (39), belgyógyász (79), bencés szerzetes (33), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (37), biológus (183), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (28), edző (70), egyházi író (21), egyháztörténész (10), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (46), esztéta (32), etnográfus (78), evangélikus lelkész (13), farmakológus (19), feltaláló (26), festő (122), festőművész (119), filmrendező (15), filológus (56), filozófus (75), fizikus (111), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (33), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (101), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (27), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (54), geológus (70), gépészmérnök (156), grafikus (69), gyermekgyógyász (35), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (62), honvédtiszt (21), ifjúsági író (11), iparművész (16), író (933), irodalomtörténész (272), jezsuita szerzetes (11), jogász (308), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (173), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (180), könyvtáros (65), közgazdász (179), kritikus (52), kultúrpolitikus (20), labdarúgó (32), levéltáros (89), matematikus (95), mérnök (684), meteorológus (14), mezőgazda (122), mezőgazdasági mérnök (100), mikológus (12), mikrobiológus (24), miniszterelnök (15), műfordító (208), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (84), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (44), neveléstörténész (12),


    © Névpont, 2019. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu