Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Harsányi István

    református lelkész, teológus, irodalomtörténész


    Született: 1873. február 1. Abaújszántó, Abaúj-Torna vármegye
    Meghalt: 1928. május 10. Sárospatak
    Temetés: 1928. május 12. Sárospatak

    Család

    Református iparos családból származott. F: Radácsy Ilona. Fia: Harsányi István (1908–2002) pszichológus, pedagógus, minisztériumi osztálytanácsos, ill. Harsányi László és Harsányi György; leánya: Harsányi Ilona.

    Iskola

    A Sárospataki Református Teológiai Akadémián tanult (1893–1897), lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1897; II.: 1898). Az újszövetségi teológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1903).

    Életút

    A Sárospataki Református Teológiai Akadémia segédtanára és alkönyvtárosa (1897–1899), a berlini egyetem ösztöndíjasa (1899– 1900). Az abaújszántói (1900–1901), a sátoraljaújhelyi gyülekezet segédlelkésze és hitoktatója (1901–1903), a sárospataki református főgimnázium hittanára (1903–1905), könyvtárosa (1905–1915), főkönyvtárosa (1915–1918). A Sárospataki Református Teológiai Akadémia magántanára (1903–1918), az újszövetségi teológia ny. r. tanára (1918–1928); közben teológiai dékán (1923– 1925).

    A magyarországi reformáció irodalmi és művelődéstörténeti hatásaival, az első magyar református hitszónokok életművével, ill. 18–19. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban Kazinczy Ferenc, Bessenyei György és Csokonai Vitéz Mihály munkásságával foglalkozott. Értékesek Sárospatak irodalom- és művelődéstörténeti emlékeivel kapcsolatos dolgozatai. Rendezte a sárospataki református gimnázium és a teológiai akadémia könyvtárát, számos addig ismeretlen kéziratot fedezett fel és tett közzé. Rendkívül termékeny szerző volt, jóllehet munkásságának legnagyobb része adatközlések és életrajzi, ill. filológiai pontosítások voltak. Nagyobb teológiai monográfiái mellett megjelentetett mintaszerű filológiai „aprómunkái” megközelítik az ötszáz publikációt.

    Emlékezet

    Nem élhette meg az életművét elismerő kitüntetést, akadémiai levelezői tagsága kihirdetése előtt elhunyt. Sárospatakon élt és tevékenykedett, a helyi református temetőben nyugszik. Életrajzát, munkásságát Gulyás József és Szentimrei Mihály dolgozta fel. Szentimrei műve kéziratban maradt, a kéziratot a Sárospataki Nagykönyvtárban őrzik.

    Szerkesztés

    A Tiszáninneni Református Egyházkerület névkönyve szerkesztője (1907–1910).

    Főbb művei

    F. m.: Az apostolok cselekedeteiről írott könyv. Újszövetségi irodalomtörténeti tanulmány teológiai magántanári vizsgálatra. (Sárospatak, 1904)
    Az élő, önálló, személyes meggyőződésen alapuló hitre való nevelésről. Tanári székfoglaló értek. (Sárospatak, 1905)
    A nőkérdés egyháztársadalmi szempontból. (Sárospatak, 1905)
    Szinyei Gerzson élete és munkái. (Sárospatak, 1906)
    Debreczeni Kalocsa Jánosnak egy eddig ismeretlen munkája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
    A sárospataki főiskola metszetgyűjteménye. (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1908/09)
    A sárospataki lengyel biblia s újonnan felfedezett harmadik töredéke. 1–3. (Magyar Könyvszemle, 1909)
    Buda, Pest, Kassa, Bártfa, Nagyszombat, Pozsony, Eperjes és Sopron szabad királyi városok polgári jogai és régi szokásai. 1–2. (Történelmi Tár, 1909)
    Kisztei Péter élete és munkái. (Sárospatak, 1910)
    Pálóczi Horváth Ádám két kiadatlan levele Szentgyörgyi István sárospataki tanárhoz. – Vályi András hat levele Kazinczy Ferenchez. – Adatok Gyöngyösi István működéséhez. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1911)
    Újabb adat Székely István Krónikájának 1558-iki kiadásáról. (Magyar Könyvszemle, 1911)
    Adatok Barczafalvi Szabó Dávid életéhez és irodalmi működéséhez. (Magyar Nyelv, 1911)
    Valkovszky János, Bárdosy János és Fekete Imre egy-egy levele Kazinczy Ferenchez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1912)
    Adatok Tompa Mihály életéhez. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1913)
    A Rákóczi- könyvtár és katalógusa. 1–12. (Magyar Könyvszemle, 1913–1916)
    Két költemény az 1764-iki diaetáról. – Három ismeretlen sárospataki iskolai vígjáték. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914)
    A kuruc balladák hitelessége. Riedl professzor érveinek cáfolata. Gulyás Józseffel, Simonfi Jánossal. (Sárospatak, 1914)
    Az Argirus legrégibb kéziratának sárospataki töredéke. (Ethnographia, 1914)
    Petrőczy Kata Szidónia versei. 1–3. Gulyás Józseffel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
    A Pataki Névtelen neve. (Sárospatak, 1916)
    Bessenyei György levelezéséhez. Hét levél Kazinczytól, kilenc levél Kazinczyhoz. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1916)
    Adalékok Csokonai költészetéhez a sárospataki könyvtárból. Gulyás Józseffel. – Régi magyar versek a sárospataki könyvtárból. Gulyás Józseffel. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917)
    A Kazinczy Ferenc ellen írt gúnyirat szerzője. – A Pesti Játszó Társaság sírverse. – Aláírási ív Petőfi első verse kötetére. (Irodalomtörténet, 1917)
    XVII. és XVIII. századi verses találós mesék a sárospataki könyvtárból. – Jegyzetek Petrovay Miklós énekeskönyvéhez. – A sárospataki könyvtár XVII. századi verseskönyv-töredéke. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918)
    Malakiás próféta könyve. Ószövetségi irodalomtörténeti és exegenetikai tanulmány. (Sárospatak, 1918)
    A reformáció hatása a magyar közművelődésre. (Sárospatak, 1918; 4. bőv. kiad. Bp., 1923)
    Szemere Bertalan sárospataki diákkorabeli eddigi ismeretlen versei. – Apróságok Tompa Mihály életéből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1919)
    Adalékok Sárospatak múltjához. (A Sárospataki Hírlap füzetei. 5. Sárospatak, 1921)
    Gyöngyösi István és László sárospataki diáksága. (A Sárospataki Hírlap füzetei. 7. Sárospatak, 1921)
    Elfelejtett Tompa-versek. – Diétai magyar versek. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
    Törvény nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről. (Magyar Könyvszemle, 1922)
    Csokonai Sárospatakon. (A Sárospataki Hírlap füzetei. 10. Sárospatak, 1922)
    A reformáció hatása a magyar közművelődésre. (Bethlen Könyvtár. 4. Bp., 1923)
    A sárospataki református könyvtár ősnyomtatványai. (Sárospataki Főiskolai Évkönyv, 1922)
    Kazinczy Ferenc három levele br. Vay Miklóshoz. – Bessenyei György Debretzennek siralma c. eddig kiadatlan poémája. – Báróczi Sándor három levele br. Vay Miklóshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1923)
    Balassa istenes énekeinek függelékében közölt két ének szerzője. – Ismeretlen virágének a XVII. századból. – Három levél Kazinczytól, egy Kazinczyhoz. – „Halni megyek” kezdetű ének igazi szerzője. – A Debreceni Grammatika szerzői. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
    A sárospataki nyomda leltárai. 1666, 1669, 1674. (Magyar Könyvszemle, 1926)
    A Ráday-graduál. – Gr. Dessewffy József levele br. Vay Miklós tábornokhoz. – Egy, Ráday Pálnak tulajdonított régi ének igazi szerzője. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
    Adatok Szenci Molnár Albert Grammatikájának létrejöveteléhez. (Magyar Nyelv, 1926)
    Miskolci Csulyak István élete és munkái. 1–2. (Theologiai Szemle, 1926)
    Eddig ismeretlen költemények Zrínyiről, a költőről. – Csokonai „A reményhez” c. versének dallama. Adalék Kossovich József működéséhez. – Bessenyei György „A méltóság keserve” c. kéziratos poémájának előbeszédei és utószava. Egy Csokonai- vers sárospataki dallamának szerzője. Adalékok Fogarasi János dallamaihoz. – Bessenyei György áttérése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927)
    Sárospataki kalauz. (Sárospatak, 1927; 2. jav. és bőv. kiad. 1928)
    Eperjesi jogkönyv 1649-ből. – Adatok Nyéki Vörös Mátyás műveinek bibliográfiájához. (Magyar Könyvszemle, 1927)
    Kazinczy Ferenc ismeretlen levelei. (Irodalomtörténet, 1927)
    A magyar Biblia. (Bethlen Könyvtár. 10–11. Bp., 1927)
    Új adatok Károlyi Gáspárról. Károlyi Gáspárra vonatkozó hat okmány. (Sárospatak, 1927)
    A legrégibb, s helyi jelzettel is ellátott hazai könyvtári katalógusok. XVII–XVIII. század. (Magyar Könyvszemle, 1928)
    Elégették-e Kazinczy Ferenc iratait 1790-ben? – Bod Péter Athenasának eddig ismeretlen Toldaléka, 1786-ból. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
    szerk.: Bessenyei György: Az embernek próbája. 1772–1803. Sajtó alá rend. (Régi magyar könyvtár. 30. Bp., 1912)
    Csokonai Vitéz Mihály összes művei. I–III. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Gulyás Józseffel. (Nagy írók – nagy írások. Bp., 1922).

    Irodalom

    Irod.: Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
    Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1928. máj. 13.)
    H. I. (Magyar Könyvszemle, 1928)
    Marton János: Beszéd H. I. ravatalánál. (Sárospataki Református Lapok, 1928)
    Gulyás József: H. I. (Sárospatak, 1930)
    Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
    H. I. néprajzi munkássága. (Ethnica, 2004)
    Id. H. I. irodalomtörténész életrajza és bibliográfiája. (Széphalom, 2009).

    Megjegyzések

    MÉL téves születési év: 1873!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu