Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Hajdú Henrik

    költő, műfordító

    1913-ig Klein


    Született: 1890. december 20. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1969. június 2. Budapest
    Temetés: 1969. június 20. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás

    Család

    Zsidó családból származott, később áttért az unitárius hitre. F: Lővinger Blanka.

    Iskola

    Tanulmányait magánúton végezte, Budapesten éretts. Megtanult dánul és norvégül, majd valamennyi skandináv nyelvet elsajátította.

    Életút

    Budapest székesfőváros ideiglenes hivatalnokaként, a terézvárosi (= VI. kerület) Népszállónál szolgált, egyúttal a Nyugat szerkesztőségi titkára (1912–1919). A KMP tagja (1918-tól), a Tanácsköztársaság alatt az írói választmány tagja (1919), a proletárdiktatúra bukása után elbocsátották állásából (1919). Az SZDP újpesti szervezetének elnöke (1921–1924), kizárták a pártból (1924), majd részt vett a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (= a Vági-féle MSZMP) megalapításában (1925). Munkásmozgalmi tevékenységéért bebörtönözték (1925–1926), kiszabadulása után az MSZMP, ill. az illegális KMP egyik kulturális vezetője, a Népszava külső munkatársa, (1926–1944).

    A II. vh. után a Városi Nyilvános Könyvtár (= Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, FSZEK) igazgatója (1945–1948), a Fővárosi Levéltár vezetője (1948–1953).

    Pályáját költőként kezdte, első írásai a Nyugatban jelentek meg, s a Nyugat közölte első műfordításait és kritikáit is. A skandináv irodalom egyik legjelentősebb magyarországi fordítója és népszerűsítője. Nevéhez fűződik a teljes magyar Ibsen-kiadás fordítása és szerkesztése. Tolmácsolta továbbá Martin Andersen Nexö, Knut Hamsun, Henrik Pontopiddan, Sigrid Undset műveit és más norvég, dán, svéd és izlandi szerzőket, valamint több antológiát is szerkesztett. Jelentős érdemeket szerzett továbbá a magyar irodalom skandináviai népszerűsítésében: nevéhez fűződik – többek között – Az ember tragédiája norvég és svéd fordítása. A Magyar Színpadi Szerzők képviseletében részt vett az Ibsen-centenáriumon (1928), valamint előadásokat tartott Bergenben és Oslóban a magyar irodalomról és a magyar–norvég irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokról.

    Emlékezet

    Az 1940-es években Újpesten (Mátyás tér 2.); majd Budapesten (Lipótváros, V. kerület Zrínyi utca 14.) élt és tevékenykedett; a Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Elismertség

    A Norvég Írók Szövetsége t. tagja (1929-től).

    Elismerés

    Norvég Szent Olaf-érdemrend (1969).

    Főbb művei

    F. m.: Versek. (Bp., 1909)
    Mit olvassunk? Kreutzer Sándor 50 meséje 50 skandináv regényről. A bevezetőt írta. (Mit olvassunk? Útmutató a regényirodalom világába. Bp., 1947)
    Martin Andersen Nexö. (Új Hang, 1954)
    A zsargon dicsérete. (Új Írás, 1962)
    A magyar Ibsen elé. (Nagyvilág, 1967)
    írásai a Nyugatban: Sebestyén Károly Peer Gynt-fordítása. (1917)
    Patthy Károly Peer Gynt- fordítása. (1918)
    Gabler Hedda (1920)
    Brand elé. (1926)
    „Brand” Osloban. (1928)
    „Szerencsés Péter.” (1929)
    Peter Egge új regénye. (1930)
    Mands Himmeri. – Dán elbeszélők. (1931)
    színre került Ibsen fordításai: Östraati Inger asszony. (Bem.: Újpesti Színház, 1923. febr. 23.; John Gabriel Borkmann. (Bem.: Vígszínház, 1923. máj. 5.)
    Solness építőmester. (Bem.: Nemzeti Színház, 1924. jún. 25.)
    Peer Gynt. (Bem.: Csokonai Színház, Debrecen, 1965. márc. 5.)
    Solness építőmester. (Bem.: Vígszínház, 1969. okt. 7.)
    ford.: Ibsen Henrik összes színművei. I–VI. köt. Ford., szerk. (Bp., 1921–1929)
    Hamsun, Knut: Lynge szerkesztő. Reg. (A regényírás művészei. 10. Bp., 1922)
    Ibsen: Brand. Drámai költemény. Ford., a bevezetést írta. (Nagy írók – nagy írások. 3. sorozat 6. 2. kiad. [az 1. kiad. az Ibsen összes műveiben jelent meg!] Bp., 1926)
    Pontoppidan, Henrik: Szerencsés Péter. I–II. köt. Reg. (Bp., 1928)
    Pontoppidan, Henrik: Thora van Deken. Elb.-ek. (Bp., 1929)
    Kinck, Hans Ernst: A pap. Reg. Ford. A bevezetést Nygaard, Mads és Benedek Marcell írta. (A ma regényei. Bp., 1929; Révai külföldi mesterművei. 2. kiad. Bp., 1932)
    Undset, Sigrid: Tavasz. Reg. (Athenaeum Könyvtár. Új sorozat. 3. Bp., 1929)
    Andersen Nexö, Martin: A Frank-család. Reg. (Bp., 1930)
    Bojer, Johan: A nagy éhség. Reg. (Athenaeum Könyvtár. Új sorozat. 10. Bp., 1930)
    Haukland, Andreas: Két nemzedék. Reg. (Bp., 1930)
    Undset, Sigrid: Pogány szerelem. Reg. (Az Athenaeum 2 pengős regényei. Bp., 1932)
    Undset, Sigrid: Kristin Lavransdetter. I–III. köt. I. Koszorú. II. Asszony. III. Kereszt. A III. köt. számozott, bibliofil kiad. is velin papíron. (Bp., 1932–1934)
    Hamsun, Knut: Sába királynője. (Nobel-díjas írók antológiája. Bp., 1935)
    Undset, Sigrid: Ida Elisabeth. I–II. köt. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1936; Nagy regények – nagy sikerek. 2. kiad. 1943; 3. kiad. 1946)
    Hamsun, Knut: Az anyaföld kincse. Reg. (Bp., 1937)
    Skandináv líra. Műfordítások. Antológia. Vál., ford. (Újpest, 1937)
    Undset, Sigrid: A hű feleség. Reg. (Athenaeum Regénytár. 8. Bp., 1938)
    Gauguin, Pola: Apám regénye. Paul Gauguin élete. Ford. Lukács Klárával. (Bp., 1943)
    Andersen Nexö, Martin: Szürke fény. Reg. (Bp., 1946; 2. kiad. 1948; 3. kiad. 1949)
    Gudmundsson, Kristmann: A kék part. Reg. (Bp., 1948)
    Skandináv költők. (Bp., 1964)
    Henrik Ibsen válogatott drámái. I–II. köt. Ford. Áprily Lajossal, Németh Lászlóval. Vál., a bevezetést írta Dániel Anna. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1957; 2. kiad. 1959)
    Ibsen: Terje Vigen. Elbeszélő költemény. Ford., az utószót írta. Bernáth Aurél illusztrációival. (Bp., 1958)
    Andersen, Hans Christian: Képeskönyv kép nélkül. (Bp., 1958)
    Pontoppidan, Henrik: Szerencsés Péter. Reg. Ford. A bevezetést Kardos László írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1959)
    Pontoppidan, Henrik: Az ígéret földje. Reg. Ford. A bevezetést Bóka László írta. (Táncsics Könyvtár. 27. Bp., 1961)
    Ibsen: Peer Gynt. Dráma. (Bp., 1961)
    Skandináv költők. Antológia. Vál., ford. (Bp., 1964)
    Hamsun, Knut: Éhség. Reg. (Bp., 1965; 2. kiad. 2001)
    Pontoppidan, Henrik: A halottak országa. Reg. (Bp., 1966)
    Henrik Ibsen színművei. I–II. köt. Ford. Az utószót Almási Miklós írta. (Bp., 1966)
    Pontoppidan, Henrik: Szerencsés Péter. Reg. (Horizont Könyvek. Bukarest, 1974)
    Ibsen: Ha mi, halottak feltámadunk. Drámák. Ford. Az utószót Deák Tamás írta. (Bukarest, 1978)
    Ibsen: A vadkacsa. – Solness építőmester. Két dráma. Ford. Bart Istvánnal. (Diákkönyvtár. Bp., 1981; 2. kiad. 1985)
    Ibsen: Peer Gynt. Dráma. Ford. Ill. Rosza Pál. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Klasszikusok miniben. Békéscsaba, 1982)
    Ibsen: Három dráma: Nóra. – A vadkacsa. – Solness építőmester. Ford. Bart Istvánnal, Németh Lászlóval. (Diákkönyvtár. Bp., 1987; Európa diákkönyvtár. 2. kiad. 1991; 3. kiad. 19954. kiad. 1997; 5. kiad. 1999; 6. kiad. 2001; 7. kiad. 2004; 8. kiad. 2006; 9. kiad. 2008; 10. kiad. 2010).

    Irodalom

    Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
    Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
    A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
    Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla, Révay József. (Bp., 1947)
    Pillanatfelvétel H. H.-ről. (Élet és Irodalom, 1957. 51.)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Lontai László: Skandináv költők antológiája. (Nagyvilág, 1965)
    Radó György: A skandináv irodalmak magyar múzeumában. (Jelenkor, 1966)
    Lukács György levele H. H.-hez. (Nagyvilág, 1967)
    Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. (Bp., 1998)
    Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
    Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu