Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Bereczki Gábor

    nyelvész, műfordító


    Született: 1928. március 24. Békés
    Meghalt: 2012. április 4. Budapest

    Család

    Szegényparaszti családból származott. Sz: Bereczki Gábor, Kis Zsuzsánna. F: 1957-től Kisk, Mai észt műfordító. Fia: Bereczki Urmas (1957–) és Bereczki András (1962–).

    Iskola

    A békési gimnáziumban éretts. (1948), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–román szakos hallgatója (1948–1949), a Bukaresti Egyetemen román nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952), a nyelvtudományok kandidátusa (Leningrád, 1958; honosítva: 1959), doktora (1988).

    Életút

    Az MTA Nyelvtudományi Intézet Magyar Nyelvi Osztályának tud. segédmunkatársa (1952–1953), a Leningrádi Egyetem Finnugor Tanszékének aspiránsa (1953–1956), tanársegéde (1956–1959). Hazatérése után az ELTE BTK II. sz. Finnugor Tanszék (1959–1963), ill. a Finnugor Nyelvtudományi Tanszék egy. docense (1963–1979), egy. tanára (1979. júl. 1.–1993. dec. 31.), emeritusz professzora (1998-tól) és a Tanszék vezetője docense (1973–1986). A Bukaresti Egyetem (1969–1970), az Udinei Egyetem vendégprofesszora (1985-től).

    A finnugor nyelvtudomány nemzetközileg is elismert kutatója; elsősorban cseremisz történeti hangtani és finnugor etimológiai kutatásai kiemelkedőek, ill. különösen jelentősek még a cseremisz nyelvjárásokkal foglalkozó alapvető megállapításai. Több mint két évtizeden Vikár Lászlóval népköltészeti gyűjtőutakat szervezett a Volga–Káma vidékére, ahonnan cseremisz, votják, mordvin, csuvas, tatár, baskír népköltészeti és zenei folklóranyagot gyűjtöttek. Műfordítóként észt, finn és cseremisz szépirodalmat, több útleírást tolmácsolt, elkészítette a Kalevipoeg, az észt hősének nyersfordítását. Számos finnugor mondát, történeti éneket, siratóéneket stb. is fordított és jelentetett meg. Az I. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Bp., 1960) rendezőbizottságának titkára.

    Emlékezet

    A Hozott isten, holdacska! (1979) c. finnugor varázsige-, imádság- és siratógyűjteményben található az az imádság, amely Bereczki Gábor nyersfordítása alapján Tandori Dezső alakított verssé. A Napfényet, világosságot kezdetű ima ihlette meg Bródy Jánost, s ez az ima szerepel az István, a király c. rockoperában (a Deák „Bill” Gyula által előadott dalt a rockopera sikere miatt ma már inkább „ősmagyar táltosdalnak” tartja számon az emlékezet).

    Elismertség

    Az MTA Finnugor Munkabizottsága titkára (1960–1968), Nyelvészeti–uralisztikai Bizottsága tagja (1978–1984). A helsinki Finn Irodalmi Társaság (1977-től), a helsinki Finnugor Társaság (1980-tól) a Finn Kalevala Társaság (1983-tól), a Hamburgi Societas Ural-Altaica tagja. A Nemzetközi Finnugor Kongresszusok állandó bizottságának tagja (1980-tól).

    Elismerés

    A Tartui Egyetem díszdoktora (1990). Akadémiai Díj (1976).

    Szerkesztés

    A Nyelvtudományi Közlemények (1968-tól) és az Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Linguistica szerkesztőbizottságának tagja (1970-tól).

    Főbb művei

    F. m.: A cseremisz szókincs finnugor elemei. Kand. értek. Orosz nyelven. (Leningrád, 1958)
    Cseremisz szövegmutatványok. Nyelvtudományi közlemények. (Nyelvtudományi Közlemények, 1963)
    Széljegyzetek cseremisz gyűjtőfüzetemből. (Ethnographia, 1967)
    Mit hozott 1917 októbere a Szovjetunió uráli népeinek? (Nyelvtudományi Közlemények, 1967)
    W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv. (Nyelvtudományi Közlemények, 1968)
    Cseremiszek között. (Napjaink, 1968)
    25 Jahre Uralistik in Ungarn. (Acta Linguistica, 1971)
    Cseremisz – mari – nyelvkönyv. Egy. jegyz. (Finnugor jegyzetek. 19. Bp., 1971; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1989)
    Cheremis Folksongs. Vikár Lászlóval. (Bp., 1971)
    Észtország. Rokonaink földje. Fotóalbum. Fotó: Ifj. Rácz Endre. 64 táblával. (Bp., 1975; németül: Leipzig, 1977)
    A magyar nyelv finnugor alapjai. Egy. jegyz. (Bp., 1977; 2. kiad. 1981; 3. kiad. 1982; 4. kiad. 1984; 5. kiad. 1986; 7. kiad. 1987; 8. kiad. 1988; 9. kiad. 1989; 10. kiad. 1991; 11. kiad. 1992; 12. kiad. 1993)
    Chuvash Folksongs. Vikár Lászlóval. (Bp., 1979)
    A cseremiszek. (Alföld, 1980)
    A cseremisz irodalmi nyelv kialakulása. (Filológiai Közlöny, 1982)
    Hunok Svájcban és egy lépéstévesztés. (Kortárs, 1982)
    Mivel gyarapította nyelvünket a török hatás? (Forrás, 1983)
    Die Beziehungen zwischen den finnougrischen Sprachen im Wolga–Kama Gebiet. (Nyelvtudományi Közlemények, 1984)
    A cseremisz nyelvtörténet alapjai. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1985; németül: Grundzüge des tscheremissischen Sprachgeschichte. Szeged, 1992)
    A nyelvújítás útjai rokon népeinknél. (A magyar irodalmi nyelv Pázmánytól napjainkig. Az 1985. szept. 25-én rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Éder Zoltán. Bp., 1986)
    Budenz József, mint a Volga vidéki finnugor és török nyelvek kutatója. (Nyelvtudományi Közlemények, 1987)
    A merja nyelv helye a finnugor nyelvcsaládban. (Magyar Nyelv, 1989)
    Votyak Folksongs. Vikár Lászlóval. (Bp., 1989)
    Chrestomathia Ceremissica. Egy. segédkönyv. (Bp., 1990)
    Vokalharmonie im Tscheremissischen. (Nyelvtudományi Közlemények, 1990)
    Egy nyelvi jelenség és következményei a finnugor nyelvekben. (Magyar Nyelv, 1991)
    Észt identitás, észt hagyományok. (Hitel, 1991)
    A Névától az Urálig. (Az Uralisztikai Tanszék kiadványai. 4. Szombathely, 1994)
    A román nyelv legrégibb magyar jövevényszavainak társadalmi és kulturális hátteréről. (Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Laczkó Krisztina. Bp., 1995)
    A magyar nyelv finnugor alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., 1996; 2. átd. kiad. 1998; 3. átd. kiad. 2003)
    Népdalgyűjtő úton a cseremiszek között. (Finnugor kalauz. Szerk. Csepregi Márta. Bp., 1998; 2. jav. és bőv. kiad. 2001)
    őstörténetünk kérdései. (Magyar Tudomány, 1999)
    Bevezetés a balti finn nyelvészetbe. (Bp., 2000)
    A cseremisz melléknév török kapcsolatai. – The Turkic Connections of the Cheremis Adjective. (Nyelvtudományi Közlemények, 2000)
    A -val/-vel rag eredete. (Magyar Nyelv, 2001)
    A cseremisz samec többesjel eredete. (Folia Uralica, 2001)
    Cseremisz etimológiák. – Cheremis Etymologies. (Nyelvtudományi Közlemények, 2001)
    A cseremisz nyelv történeti alaktana. (Studies in Linguistics of the Volga- Region. Debrecen, 2002)
    Kettős eredetű képzők a cseremiszben. – Derivational Suffixes of Double Origin in Cheremis. (Nyelvtudományi Közlemények, 2002)
    Az alaktani elemek kölcsönzésének néhány típusa a Volga–Káma vidéki area nyelveiben. (Nyelvtudományi Közlemények, 2003)
    Két bolgár-törökből másolt analitikus múlt a cseremiszben. – Two Cheremissian Analytic Past Tenses Borrowed from Turkic-Bulgarian. (Nyelvtudományi Közlemények, 2005)
    Mutatvány a készülő cseremisz etimológia szótárból. – Sample from the Cheremis Etymological Dictionary in Progress. Agyagási Klárával. (Nyelvtudományi Közlemények, 2006)
    Újabb tendenciák a cseremisz etimológiai kutatásokban. (Argumentum, 2010)
    szerk.: Az aranyfonó lányok. Észt népmesék. Vál., ford. az utószót írta. A verseket Képes Géza fordította, ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1968)
    Előérzet. Mai észt elbeszélők. Vál., ford. (Modern Könyvtár. P168. Bp., 1969)
    Észt költők. Huszadik századi észt líra. Vál., sajtó alá rend. Bereczkiné Kisk Mai-val, Fehérvári Győzővel. (Bp., 1975)
    Hozott isten, holdacska! Finnugor varázsigék, imádságok, siratók. Vál., a kötetet szerk. (Bp., 1979)
    Lakó-emlékkönyv. Nyelvészeti tanulmányok Lakó György tiszteletére. Szerk. Molnár Józseffel. (Bp., 1981)
    Földisten lánykérőben. Finnugor mitológiai és történeti énekek. Vál., szerk., az utószót írta. Ill. Czinke Ferenc. (Bp., 1982)
    Uralisztikai tanulmányok. Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére. Szerk. Domokos Péterrel. (Uralisztikai tanulmányok. 1. Bp., 1983)
    Beke Ödön: Mari nyelvjárási szótár. – Tscheremissisches Dialektwörterbuch. Szerk. Az előszót Pusztay János írta. (Bibliotheca Ceremissica. 4. Szombathely, 1997)
    ford.: Meri, Lennart: Hegyen-völgyön. Kobrák és karakurtok nyomában. – Hajósinasok a zöld óceánon. Ford. 16 táblával. (Útikalandok. 49. Bp., 1965)
    Smuul, Johan: A Japán-tengeren. Ford. (Útikalandok. 69. Bp., 1967)
    Tammsaare, Anton: Orcád verítékével. Reg. Ford. (Bp., 1967)
    A boldogtalan konzervatív. Mai finn elbeszélők. Ford. Többekkel. (Modern Könyvtár. P149. Bp., 1969)
    Tammsaare, Anton: Sötét sziklák. Reg. Ford. (Bp., 1970)
    Tuglas, Friedebert: A kis Illimas Reg. Ford. Ill. Reich Károly. (Bp., 1971)
    Kuusberg, Paul: Forró nyarunk van! Oroszból ford. A bevezetést Fehérvári Győző írta. (Világkönyvtár. Bp., 1972)
    A bálvány. Mai észt kisregények. Vál., Fehérvári Győző. Ford. Többekkel. (Bp., 1973)
    Valton, Arvo: A hurok és más elbeszélések. Ford. Fehérvári Győzővel, Rab Zsuzsával. Az utószót Fehérvári Győző írta. (Modern Könyvtár. P275. Bp., 1974)
    Vacsora öt személyre. Mai észt drámák. Vál., az utószót írta Fehérvári Győző. Ford. Többekkel. (Modern Könyvtár. D321. Bp., 1976)
    Viita, Lauri: Moréna. Reg. Ford. (Világkönyvtár. Bp., 1977)
    Tammsaare, Anton: Pünkösdvasárnap. Elb.-ek. Vál., ford. Kálmán Bélával. Az utószót Fehérvári Győző írta. (Bp., 1978)
    Kuusberg, Paul: Esőcseppek. Reg. Ford. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1979)
    Beekman, Vladimir: Éjszakai pilóták. Reg. Ford. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1980)
    Unt, Mari: A halál árát a halottaktól kérdezd. Dráma. Ford. (Szolnok, 1981)
    A szélőrlő. Észt elbeszélők. Ford. Árvay Jánossal. (Bp., 1981)
    Linna, Väinö: Az ismeretlen katona. Reg. Ford. (A finn irodalom könyvtára. Bp., 1982)
    Meri, Lennart: Az északi fény kapujában. Útleírás. Ford. 32 táblával. (Világjárók. Bp., 1982)
    Kaukonen, Väinö: A Kalevala születése. Ford. A versrészleteket Képes Géza ford., az utószót Domokos Péter írta. 12 táblával. (Bp., 1983)
    Kross, Jaan: A cár őrültje. Történelmi reg. Ill. Szemethy Imre. (Bp., 1983)
    Kalevipoeg. Észt hősének. Ford. Rab Zsuzsa. A nyersfordítást készítette, a szövegmagyarázatokat és az utószót írta. (Bp., 1985)
    Téli havazás előtt. Modern finn elbeszélők. Vál. Gombár Endre. Ford. Többekkel. (A finn irodalom könyvtára. Bp., 1987)
    Kross, Jaan: Martens professzor elutazása. Ford. (Bp., 1989)
    Luik, Vilvi: A történelem szépsége. Reg. (Bp., 1998)
    Tammsaare, Anton: Judit. Dráma. Ford. (Minoritates mundi. Literatura. Szombathely, 1999)
    Történelem és idő. Mai észt elbeszélések. Összeáll. Tasa, Toivo. Ford. Többekkel. (Minoritates mundi. Literatura. Szombathely, 2007)
    lemezen: Finno–Ugrian and Turkic Melodies in the Volga–Kama Area. – Volga–Káma vidéki finnugorok és törökök dallamai. Válogatás B. G. és Vikár László 1958–1979-es gyűjtéséből. CD-rom. (Bp., 1996).

    Irodalom

    Irod.: Lukin László: Nyelvrokonaink között. Vikár László és B. G. tudományos gyűjtőútja a Szovjetunió Mari Autonóm Köztársaságában. (Muzsika, 1959)
    Az olma piros, mint a vür. Kutatóúton a Volga menti rokonoknál. Beszélgetés az MTA felolvasó ülése után B. G.-ral, a nyelvtudományok és Vikár Lászlóval, a zenetudományok kandidátusával. (Népszava, 1967. nov. 26.)
    Hogyan és miért lettem az észt irodalom fordítója? (Szovjet Irodalom, 1988)
    B. G.-emlékkönyv. Tanulmányok B. G. 60. születésnapjára. Szerk. Domokos Péter, Pusztay János. (Uralisztikai tanulmányok. 2. Bp., 1988)
    Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
    Ünnepi könyv B. G. 70. születésnapja tiszteletére. Vál. Rédei Károly. Szerk. Kiss Gabriella, Klima László. (Uralisztikai tanulmányok. 8. Bp., 1998)
    Pusztay János: B. G. 75. (Nyelvtudományi Közlemények, 2003)
    Honti László: B. G. 80 éves. (Magyar Nyelv, 2008).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu