Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Wéber Antal

    irodalomtörténész

    Weber


    Született: 1929. június 9. Vértesboglár, Fejér vármegye
    Meghalt: 2012. március 20. Budapest

    Család

    Sz: Vass Ilona. F: 1957-től Páldeák Éva magyar–történelem szakos középiskolai tanár. Leánya: Wéber Katalin (1963–).

    Iskola

    Középiskoláit Pécsett és Székesfehérvárott végezte, az ELTE BTK-n magyar–angol szakos tanári okl. szerzett (1952), az irodalomtudományok kandidátusa (1958), doktora (1975).

    Életút

    Az ELTE BTK Tanulmányi Osztályának előadója (1952), az MTA–TMB-n Bóka László aspiránsa (1952–1955), az ELTE Lenin Intézet Magyar Tanszékének egy. adjunktusa (1955–1956). Az ELTE BTK Felvilágosodás- és Reformkori Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, ill., 18–19. sz.-i Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egy. adjunktusa (1956–1961), egy. docense (1961–1975), egy. tanára (1975. júl. 1.–1999. aug. 31.) és a Tanszék vezetője (1983–1994); közben a BTK dékánhelyettese (1960–1963). Emeritusz professzor (1999–2011). A Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének vendégprofesszora (1978–1980).

    19. sz.-i magyar irodalommal, a magyar irodalmi irányzatok, elsősorban a romantika kialakulásával, a magyar regény kezdeteivel, ill. Jósika Miklós, Toldy Ferenc és Jókai Mór munkásságával foglalkozott. Érdeklődése az 1960-as évektől kiterjedt az újabb magyar irodalomra, a modern magyar prózairodalom jelenségeire. Számos műkritikát, irodalomelméleti, kultúr- és tudománypolitikai írást is közölt.

    Elismertség

    Az MTA Irodalomtudományi Bizottsága tagja (1975–2000). A Magyar Irodalomtörténeti Társaság tud. titkára (1958–1962), főtitkára, majd alelnöke (1962-től). A Magyar Írók Szövetsége tagja.

    Elismerés

    Munka Érdemrend (ezüst, 1970). Toldy Ferenc-emlékérem (1992).

    Szerkesztés

    Az Irodalomtörténet (1958–1962), a Kritika c. folyóiratok társszerkesztője (1963–1971). A Magyar Helikon Kiadónál megjelent Eötvös József művei c. sorozat társszerkesztője (1973–1981).

    Főbb művei

    F. m.: Az elbeszélő próza néhány sajátossága a reformkor elején. (Irodalomtörténet, 1959)
    Regényirodalmunk néhány kérdéséről. (Kortárs, 1959)
    A magyar társadalomkritikai regény őse: „A Bélteky-ház.” Fáy András regénye. (Filológiai Közlöny, 1959)
    A magyar regény kezdetei. Fejezetek a magyar regény történetéből. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 5. Bp., 1959)
    Mikszáth ars poeticájáról. (Irodalomtörténet, 1960)
    Esztétikai műveltségünk eredetéről. (Irodalomtörténet, 1962)
    Gondolatok Illyés Gyula drámájáról. (Kortárs, 1963)
    La prose hongroise et l’influence de la littérature sentimentale d’Europe occidentale. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
    Irodalomkritikánk 1956 után. (Kritika, 1964. 10.)
    Az Új Írás arculatáról. (Társadalmi Szemle, 1965)
    A magyar próza két évtizede. (Kortárs, 1965)
    Lenau und das zeitgenössische Ungarn. (Lenau-Almanach. Wien, 1966)
    A propos des problèmes théoriques et historiques du style sentimental. (Acta Litteraria, 1966)
    A szentimentális stílusirány elméleti és történeti kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
    Erdélyi János irodalomszemlélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
    A Dózsa-ábrázolás hagyománya és időszerűsége. (Kritika, 1968. 12.)
    Prózairodalmunk válaszúton. (Kritika, 1969. 7.)
    Irodalomtudományunk 25 esztendeje. – A romantika vége. Kemény Zsigmond regényeiről. (Irodalomtörténet, 1970)
    Tolnai Gábor, der Essayist. (Acta Litteraria, 1971)
    A magyar romantika jellegéről. (Irodalomtörténet, 1971)
    Nemzeti romantikánk eredete és kialakulása. (Mesterség és alkotás. Tanulmányok. Szerk. is. Mezei Mártával. Bp., 1972)
    A népdaltól a plebejus demokráciáig. (Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról. Szerk. is. Tamás Annával. Bp., 1973)
    Petőfi viszonya a németséghez és a német irodalomhoz. (Kortárs, 1973)
    Irodalmi irányok távlatból. Fejezetek a felvilágosodás- és reformkori irodalom történetéből. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1974)
    Epikai típusok Petőfi munkáiban. (Petőfi-mozaik. Az ELTE BTK-n, 1973. márc.-ban, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. is. Paál Rózsával. Bp., 1974)
    A természet vadvirága. (Petőfi állomásai. Versek és elemzések. Szerk. Ferencz Zsuzsa, Pándi Pál. Bp., 1976)
    A magyar irodalom tipológiai sajátosságai a romantika korában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1981)
    Az írói és a politikai magatartás néhány kérdése az 1970-es években. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
    Kazinczy példája. (Magyar Tudomány, 1982)
    Wien und aufgeklärte ungarische Intelligenz. (Acta Litteraria, 1982)
    A megújult hagyomány. Jegyzetek Kolozsvári Grandpierre Emil munkásságáról. (Kortárs, 1982)
    Egy magyar fejlődésregény. Babits: Halálfiai. (Műhely, 1984)
    Fordulat az epikában. Bajza regényelméletéről. (Irodalomtörténet, 1985)
    Eszmék és regények. (Nagyvilág, 1986)
    Kolozsvári Grandpierre Emil. (Kortársaink. Bp., 1986)
    Toldy Ferenc. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1986)
    A romantikus élmény jelentkezése Magyarországon. (Irodalomtörténet, 1987)
    Világkép-váltás az angol regényben. (Nagyvilág, 1987)
    A biedermeier-jelenségről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989)
    A magyar irodalom német forrásai az 1810-es években. (Klasszika és romantika között. Tanulmányok. Szerk. Kulin Ferenc, Margócsy István. Bp., 1990)
    A theoretikusnak állapotja. (Remény s emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferenc születésének 200. évfordulójára. Szerk. Taxner-Tóth Ernő, G. Merva Mária. Bp.–Fehérgyarmat, 1990)
    Bessenyei munkái kritikai kiadásának köteteiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
    Katona József és a „gótikus” irodalom. (Színháztudományi Szemle, 1992)
    Petőfi gyász- és emlékdalai. Cipruslombok Etelke sírjáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994 és Petőfi és más pest- budai polgárok. Tanulmányok. Szerk. Ratzky Rita. Bp., 1994)
    Gaal József elbeszélő prózája. Életkép, adoma, rajz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1995)
    Egy költői sors üzenete. Szentjóbi Szabó Lászlóról, kétszáz év táblatából. (Jelenkor, 1996)
    A Budapesti Árvízkönyv, mint irodalmi antológia. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
    Az irodalom szerepváltása a biedermeier kultúrában. (Irodalomtörténet, 1998)
    Az esszéforma jellege és lehetőségei Péterfy Jenő munkáiban. (A kánon peremén. Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX–XX. század fordulójának magyar prózájában. Szerk. Eisemann György. Bp., 1998)
    A közvélemény asztala. Petőfi társasága. (Studia Caroliensia, 2000)
    Lélektani és történelmi hitel a biedermeier irodalomban. (Irodalomtörténet, 2000)
    Az életkép, mint prózai forma. (Irodalomtörténet, 2001)
    Jókai Mór. (Élet–kép. Bp., 2001)
    Az almanachlíráról – másként. (Irodalomtörténet, 2002)
    Magyarország 1514-ben és 1848-ban. Történelmi regény vagy regényes történelem. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp., 2011)
    szerk.: Jósika Miklós: Abafi. – II. Rákóczi Ferenc. Regények. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar klasszikusok. Bp., 1960)
    Erdélyi János válogatott művei. Sajtó alá rend. Lukácsy Sándor, a bevezető tanulmányt írta W. A. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1961)
    A szentimentalizmus. Szemelvények. A bevezető tanulmányt írta, a szövegeket vál. (Izmusok. Irodalmi stílusok. Bp., 1971; 2. kiad. 1981)
    Eötvös József: A karthausi. Regény. – Versek, drámák. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Eötvös József művei. Bp., 1973)
    Eötvös József: A falu jegyzője. Regény. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Eötvös József művei. Bp., 1974)
    Eötvös József: Arcképek és programok. Tanulmányok, emlékezések. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Fenyő István írta. (Eötvös József művei. Bp., 1975)
    Goethe: Az ifjú Werther gyötrelmei. Ford. Kissolymosi Simó Károly. Sajtó alá rend. Belia György, az utószót írta W. A. Ill. Kovács Tamás. 8 táblával. (Bp., 1975)
    Eötvös József: Levelek. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Oltványi Ambrus írta. (Eötvös József művei. Bp., 1976)
    Sterne, Laurence: Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban. Ford. Kazinczy Ferenc. Sajtó alá rend. Belia György, az utószót írta W. A. Ill. Gyulai Líviusz. 8 táblával. (Bp., 1976; Új kiad. 1997)
    Reform és hazafiság. I–III. köt. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Fenyő István írta. (Eötvös József művei. Bp., 1978)
    Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra. I–II. köt. Szerk. többekkel. A bevezető tanulmányt Sőtér István írta. (Eötvös József művei. Bp., 1981)
    Szöveggyűjtemény a reformkorszak irodalmából. I–II. köt. Egy. segédkönyv. Szerk. Csetri Lajossal. (Bp., 1981).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu