Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bánffy Miklós, losonczi gr.
    Bánffy Miklós történetei
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Dienes András [Andor]

    író, irodalomtörténész

    Gyenes-Dienes András


    Született: 1904. november 30. Kassa, Abaúj-Torna vármegye
    Meghalt: 1962. augusztus 30. Balatonalmádi
    Temetés: 1962. szeptember 4. Budapest
    Temetési hely: Farkasrét

    Család

    Sz: Gyenes Gyula honvéd százados, Dienes Magdolna. F: Halmy Anna Mária (†1961). Leánya: Dienes Andrea (1938–) és Dienes Annamária (1942–).

    Iskola

    Középiskoláit Kassán és Szegeden végezte, Szegeden éretts., majd a bp.-i Honvédtiszti Közigazgatási és Jogi Főiskola elvégzése után tisztté avatták (1928), utóbb csendőrgazdasági tiszti iskolát is végzett (1930). Az irodalomtudományok kandidátusa (1960).

    Életút

    A Magyar Királyi Honvédségnél és a Magyar Királyi Csendőrségnél, mint hivatásos tiszt szolgált: zászlós (1928–1931), ún. gazdász hadnagy (1931–1935), főhadnagy (1935–1941), majd századosi rangfokozatban (1941–1944). A Szálasira teendő esküt megtagadta, illegalitásba vonult, a nemzeti ellenállás résztvevője (1944–1945), egy SS-osztaggal vívott tűzharcban súlyosan megsebesült (1945. jan.). A II. vh. után a Magyar Államrendőrség egyik újjászervezője, a szervezési szabályzat megszerkesztője, a Szervezési és Kiképzési Alosztály (1945–1948), az Anyagi Osztály vezetője, alezredesi, majd ezredesi rangfokozatban (1948–1951). Államellenes összeesküvés koholt vádjával letartóztatták, bebörtönözték, a váci politikai fegyház foglya, családját egy Heves megyei tanyára telepítették ki (1951. jún. 15.–1955. febr. 15.), amnesztiával szabadult (1955; rehabilitálták: 1957. febr. 8.). A Budapesti Textilfestő Üzemek filmnyomó textilmunkása (1955–1956). A Petőfi Irodalmi Múzeum és az ELTE BTK (1956. ápr. 1.–1958. márc. 31.), az MTA Irodalomtörténeti Intézet XIX. sz.-i Osztálya tud. munkatársa (1958. febr. 1.–1962. aug. 30.).

    A Magyar Katonai Írók Köre titkára (1942–1944).

    Pályáját újságíróként kezdte, első írásai a szegedi Délmagyarországban jelentek meg. Szülei kérésére a katonai pályát választotta, jóllehet katonai karrierje mellett továbbra is írt elsősorban novellákat és regényeket. Az ország német megszállása után fegyveresen is részt vállalt a nemzeti ellenállási mozgalomban (egy Gobbi Hildával közösen rendezett illegális Petőfi-előadás miatt felmentették a Katonai Írók Köre titkári beosztásából). A budapesti helyőrség tisztikarából egyedül ő tagadta meg az esküt Szálasira, illegális fegyveres tevékenységéért a tisztikarból a II. vh. után elsőként igazolták, s tüntették ki a Magyar Szabadságrend I. Osztályával (1945), valamint megbízták az új, demokratikus rendőrség szervezési és kiképzési vezetésével. A Rákosi-rendszerben koholt vádak alapján letartóztatták, kínzások hatására sem vallotta magát bűnösnek: először halálra, majd 15 év börtönbüntetésre ítélték, az 1955-ös amnesztiával szabadult. – Irodalomtörténészként Petőfi Sándor költészetével, a forradalomban és a szabadságharcban játszott szerepével foglalkozott. A II. vh. után az elsők között folytathatott helyszíni kutatásokat Erdélyben (1948). Sikerült rekonstruálnia Petőfi segesvári halálának valószínű körülményeit, különösen jelentősek a Petőfi személyére vonatkozó általa összegyűjtött népi és családi emlékezések. Kezdeményezte egy teljes Petőfi-életrajz munkálatainak megindítását, a költő munkásságát feltáró Petőfi Intézet megalapítását (1950), alapvetően újak a Petőfi-családra vonatkozó genealógiai kutatásai. Szépirodalmi tevékenysége is jelentős, több népszerű történelmi regényt és ifjúság művet írt.

    Emlékezet

    Budapesten (Krisztinaváros, I. kerület Mészáros utca 18.). A Farkasréti Temetőbe temették, sírját felszámolták!

    Elismerés

    Magyar Szabadság Érdemrend (1945), Magyar Közbiztonsági Érdemjel (1947), ’48-as Díszérem (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1949). Akadémiai Jutalom (1958).

    Főbb művei

    F. m.: Tavaszi portyázás. Elbeszélések a felvidéki fiataloknak. Dienes Andor néven. (Kassa, 1939)
    Az ismeretlen front. Pandúrok és csendőrök. Hét elbeszélés és egy tanulmány. Dienes Andor néven. Ill. Szalmás Béla. (Nemzeti Könyvtár. 56. Bp., 1941)
    Tájékoztató a csendőrőrsök legénysége és szolgálati lovai után járó fontosabb illetményekről, valamint a csendőrőrsök fontosabb gazdászatkezelési tennivalóiról. Összeáll. Berzeviczy Lászlóval. (A Csendőrségi Lapok Könyvtára. 8. Bp., 1939)
    A Petőfi-titok. 8 táblával, térképpel. (Bp., 1949)
    Egy emlékezésgyűjtő emlékeiből. (Irodalomtanítás, 1955)
    Farkasles. Regény. Ill. Csanádi András. (Bp., 1956)
    A legendák Petőfije. Táj és emlékezés. 6 táblával. (Bp., 1957)
    A bronzszobor vagy a költő? (Hadtörténelmi Közlemények, 1957)
    Miért nincs Petőfi-életrajzunk? (Kortárs, 1958)
    Egy békési Petőfi-legenda. Közli D. A. (Irodalomtörténet, 1958)
    Petőfi a szabadságharcban. Monográfia és kand. értek. is. 46 táblával. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 3. Bp., 1958)
    A Petőfi-életrajz orvos-kutatói. (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
    A mezőberényi töredék. (Kortárs, 1959)
    Petőfi elvitathatatlan szülőhelye: Kiskőrös. Válasz Mezősi Károly vitaindító cikkére. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    7 falun 7 városon át Petőfi útján. D. A. riportjai. (Bp., 1960)
    Farkasles. Regény. Ill. Benkő Sándor. (Ifjúsági Kiskönyvtár. 54. 2. kiad. Bp., 1960)
    Petőfi Vas megyében. (Vasi Szemle, 1961)
    Négy nap. Egy hadművelet regénye. (Bp., 1961)
    Perújítás Szendrey Júlia ügyében. Az 1849–1850-es évek adalékainak revíziója. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
    Az utolsó év. Petőfi és a szabadságharc. Kronológia. Ill. Würtz Ádám. 12 táblával, 1 térképpel. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1962)
    Bogáncs hadnagy. Balassi Bálint regényes életrajza. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1962)
    A fiatal katona. (Tanulmányok Petőfiről. Szerk. Sőtér István. Bp., 1962)
    Petőfi nemesi származásának kérdése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    A fiatal Petőfi. A költő származása és életútja 1838 nyaráig. Sajtó alá rend., az előszót és a Függelék összekötő szövegét írta H. Törő Györgyi. 10 táblával. (Bp., 1968)
    Farkasles. Regény. Ill. Szecskó Tamás. (Delfin Könyvek. 3. kiad. Bp., 1969; 4. kiad. 1978; 5. kiad. 1992)
    Az utolsó év. Petőfi a szabadságharcban. (Irodalomismeret, 2005).

    Irodalom

    Irod.: Simkovics Gyula: D. A.: A legendák Petőfije. (Soproni Szemle, 1957)
    László Gyula: D. A.: A legendák Petőfije. (Irodalomtörténet, 1958)
    Barta János: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Agárdi Ferenc: D. A.: Petőfi a szabadságharcban. (Századok, 1961)
    Halálhír. (Népszabadság, 1962. szept. 2.)
    Lukácsy Sándor: D. A. (Kortárs, 1962)
    Kiss József: D. A.: A fiatal Petőfi. A költő származása és életútja 1838 nyaráig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Kovács Sándor Iván: A legszebb Balassi-regény. D. A.: Bogáncs hadnagy. (Irodalomismeret, 2004)
    Rónay László: D. A. Thurzó Gábor szemével. (Irodalomismeret, 2005).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu