Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Aszlányi Károly
    Kempelen Farkas, nemes
    Kempelen úr masinája
    Néma eskü
    A rézmetsző családja

    Horváth István Károly

    irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító


    Született: 1931. július 12. Sárvár, Vas vármegye
    Meghalt: 1966. augusztus 29. Szeged
    Temetés: 1966. szeptember 1. Szeged

    Család

    Sz: Maráczi Mária. Apja cipész kisiparos volt. Nős, egy leánya született: Horváth Judit.

    Iskola

    Középiskoláit Sárvárott, Kőszegen és Szombathelyen végezte, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1950), az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar–latin szakon tanult, latin–görög szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954), az irodalomtudományok kandidátusa (1958).

    Életút

    Az Orvosi Segédképző Iskola tanára (1953). Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Kara, ill. az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék tanársegéde (1953–1954), az MTA–TMB-n Trencsényi-Waldapfel Imre aspiránsa (1954–1957). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Klasszika-filológiai Tanszék egy. adjunktusa (1958–1962), egy. docense (1962–1966). A Magyar Rádió és TV egyik első dramaturgja (1958).

    Ókori latin irodalommal, elsősorban Catullus munkásságával foglalkozott. Az antik kultúra továbbélését vizsgálta a magyar és a világirodalomban. Különösen értékes műfordítói tevékenysége: klasszikus római irodalmat tolmácsolt, legismertebb műve Petronius Satyricon c. munkájának magyar fordítása. Az antik kultúra és irodalom érdekében széles körű publicisztikai és tudománynépszerűsítő tevékenységet folytatott napilapokban, rádióban és a budapesti szabadegyetemeken.

    Emlékezet

    Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Emlékét őrzi a Horváth István Károly Latin Nyelvi és Kultúrtörténeti Verseny.

    Elismertség

    Az MTA Klasszika-filológiai Bizottsága és az MTA–TMB Nyelv- és Irodalomtudományi Bizottsága tagja. Az Ókortudományi Társaság elnökségi és választmányi tagja.

    Szerkesztés

    A Fontes Minores Latini c. könyvsorozat szerkesztője (1965–1966). Az Antik Tanulmányok szerkesztőbizottságának tagja (1965– 1966).

    Főbb művei

    F. m.: A „szépséges rossz” mítosza. (Antik Tanulmányok, 1955)
    József Attila és a klasszikus metrum. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955)
    A catullusi költészet népi kapcsolatai. (Az ELTE Évkönyve. 1955. Bp., 1956)
    Sárvár szerepe a XVI. század magyar kultúrájában. (Tinódi-emlékkönyv. Összeáll., a bevezető tanulmányt is írta Naszádos Istvánnal. Szombathely, 1956; hasonmás kiad. Sárvár, 2006)
    Catulle et la tradition populaire italique. (Acta Antiqua, 1957)
    Catullus. Kand. értek. (Bp., 1957)
    Vita Anouilh Antigonéjéről. (Nagyvilág, 1957)
    Impius Aeneas. (Acta Antiqua, 1958)
    Ovidius számkivetéséről. (Filológiai Közlöny, 1958)
    De vita operibusque Ladislai de Macedonia. Obermayer Erzsébettel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Antiqua, 1958)
    Korszakok és irányok a Catullus-filológia történetében. (Antik Tanulmányok, 1959)
    Klasszikus művek magyarra fordításának módszere. (Magyar Nyelv, 1961)
    Néhány szó a Hamlet-talányról. (Filológiai Közlöny, 1961)
    Amor und Amicitia bei Catull. (Acta Antiqua, 1961)
    Aurus Persius Flaccus szatírái. – A. Persi Flacci Saturae. Ford. Muraközi Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Görög és latin írók. 6. Bp., 1961)
    Catull und Horaz. Dichter ihrer Zeit. (Sozialökonomische Verhältnisse im alten Orient und im Klassischen Altertum. Berlin, 1961)
    Egy Origenés-hely problematikájához. (Antik Tanulmányok, 1962)
    Irodalmi élet a régi Rómában. Szemelvények Róma klasszikus századainak életéből. Összeáll. (Európai antológia. Bp., 1962)
    La technique de traduction de Catulle à la lumière du papyrus de Callimaque retrouvé à Tebtynis. (Acta Antiqua, 1962)
    A Prometheus-mítosz három évezrede. (Világosság, 1962)
    Római költők antológiája. Szerk. Szepessy Tibor. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1963)
    Orationes Ladislai de Macedonia. Valaczkai Lászlóval. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Antiqua, 1964)
    Decimus Iunius Iuvenalis szatírái. – D. Iuni Iuvenali Saturae. Ford. Muraközi Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Görög és latin írók. 9. Bp., 1964)
    Görög költők antológiája. Szerk. Szepessy Tibor. A bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1964)
    A világnak lángfalain túl? Lucretius és valláskritikája. (Világosság, 1964)
    Szemelvénygyűjtemény a római császárkor költészetéből. Szerk., a szövegeket vál. (Fontes Minores Latini. 2. Bp., 1965)
    Egy szó két betűje a Iuvenalis-filológiában. (Antik Tanulmányok, 1966)
    Aranykor – mítosz – aranykor ideológiája. (Világosság, 1966)
    Az etruszk saeculum-számítás továbbélése a rómaiaknál. (Antik Tanulmányok, 1967)
    A régi Róma aranykora. 24 táblával, 2 kihajtható térképpel. (Európa nagy korszakai. Bp., 1967)
    ford.: Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája. A szerző Satyricon c. művének részlete. Ford. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958)
    Petronius versei. [Petronius Arbiter]. Ford., az utószót írta. Ill. Varga Győző. (Bp., 1959)
    Euripidész: Hekabé. Ford. (Euripidész válogatott drámái. Bp., 1961)
    Tibullus és Propertius összes költeményei. Ford. Többekkel. (Bp., 1962)
    Petronius Arbiter: Satyricon. Regénytöredékek. Ford. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1963)
    Petronius Arbiter: Trimalchio lakomája. A szerző Satyricon c. művének részlete. Vál., a bevezetést írta Szőcs István. Ford. (Téka. Bukarest, 1970)
    Petronius Arbiter: Satyricon. Regénytöredékek. Az utószót írta Szepessy Tibor. Ford. (Bibliotheca Classica. 2. kiad. Bp., 1972)
    Tibullus és Propertius összes költeményei. Ford. Többekkel. Bibliofil kiadásváltozattal is. (Bibliotheca Classica. 2. kiad. Bp., 1976)
    Catullus versei. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1978)
    Euripidész: Hekabé. Ford. (Euripidész összes drámái. Bp., 1984)
    Quintus Horatius Flaccus legszebb versei. Ford. Többekkel. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1993)
    Petronius Arbiter: Satyricon. Regénytöredékek. Az utószót írta Szepessy Tibor. Ford. (Az antik világ könyvei. 2. jav. kiad. Szeged, 1994 és 1996)
    Ovidius. [Publius Ovidius Naso]: Szerelmek. Költemények. Ford. Többekkel. (Bp., 1998).

    Irodalom

    Irod.: V. Kovács Sándor: H. I. K. Művei bibliográfiájával. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Naszádos István: H. I. K. (Vasi Szemle, 1966)
    Devecseri Gábor: Catullus megszállottja. H. I. K.-ról. (D. G.: Lágymányosi istenek. Bp., 1967)
    Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. (Sárvár, 1993)
    Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996).

    Megjegyzések

    MÉL téves halálozási adat: aug. 30. Gyászjelentése szerint aug. 29-én hunyt el!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (19), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (901), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (671), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu