Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Horváth Zoltán

    politikus, újságíró, történész


    Született: 1900. október 25. Budapest
    Meghalt: 1967. november 15. Budapest

    Család

    Sz: Horváth Géza (†1925) a bp.-i Könyves Kálmán Műkiadó és Kiállításrendező Vállalat majd, a Révai Testvérek Könyvkiadó igazgatója, Márton Paula (†1943). Testvére: Horváth Mária és Horváth Borbála. F: 1. Molnár Márta (1907–1966), Molnár Ferenc (1878–1952) író és Vészi Margit (1885–1961) festőművész, grafikus leánya, Vészi József (1858–1940) újságíró, szerkesztő unokája. Leánya: Lukin Lászlóné Horváth Eszter (1927–1997) zenepedagógus; fia: Horváth Ádám (1930–) rendező. 2. Spacsek Magda (†1958) orvos-írnok, Mihályi Ödön (1899–1929) szlovákiai magyar költő özvegye. Özvegy. Fogadott fia: Mihályi Gábor (1923–) irodalomtörténész, író. 3. Szűcs Ilona, a Népszava titkárnője.

    Iskola

    Családjával, még középiskolai tanulmányai megkezdése előtt bejárta Nyugat-Európát, ill. Svédországot és Dániát is (1907–1913). A Budapesti Kereskedelmi Akadémián éretts. (1917), a bp.-i VIII. kerületi állami főgimnáziumban különbözeti érettségi vizsgát tett (1918), a bp.-i tudományegyetemen történelem–filozófia szakon tanult (1918–1919), a történelemtudományok kandidátusa (1963).

    Életút

    A Magyar Általános Hitelbank tisztviselője (1917–1918), behívták katonák, ám betegsége miatt leszerelt, a Haditermény Részvénytársaság munkatársa (1918–1919). A Pénzintézeti és Takarékpénztári Tisztviselők Országos Szövetsége és az MSZDP tagja (1916-tól), részt vett a Galilei Kör rendezvényein is. A forradalmak után – jóllehet semmilyen szerepet sem vállalt a Tanácsköztársaságban – Bécsbe emigrált, a Kunfi Zsigmond vezette Világosság-csoporthoz csatlakozott (1920–1923). Édesapja betegsége miatt visszatért Magyarországra, halála után az Intercontinentale Szállítmányozási Vállalat tisztviselője (1925-től), egyúttal könyvkiadói lektorként és műfordítóként is működött; elsősorban Stefan Zweig műveit ültette át magyarra és a Hungária Könyvkiadó klasszikus regénysorozatát gondozta (1929–1938). Párizsban élt (1938–1941), majd Budapesten a Népszava külső munkatársa (1942–1944), az MSZDP-n belül Mónus Illés köréhez tartozott.

    A II. vh. után az SZDP országos vezetőségének tagja (1945–1948), a Főtitkárság vezetője (1946–1947). A Népszava külpolitikai rovatvezetője (1945-től), a párt délutáni napilapjának, a Világosságnak főszerkesztője (1947–1948). Az SZDP kommunistákkal együttműködő szárnya egyik vezéralakjaként jelentős szerepet játszott a két párt egyesülését ellenző ún. jobboldali szociáldemokraták kizárásában és a fúzió lebonyolításában. A Népszava főszerkesztője (1948. márc.–1949. aug.), egyúttal az MDP Központi Vezetősége (KV) tagja (1948. jún.–1949. szept.). Az SZDP országgyűlési képviselője (pótképviselő, Zala vármegye, 1947. aug.–1948. ápr.; majd Dombay János helyére behívott képviselő (1948–1949; Magyar Függetlenségi Népfront, 1949. máj.– júl.). Az ÁVH letartóztatta (1949. júl. 31.), a Szakasits-perben koholt vádak alapján első- (1950. nov. 24.), majd másodfokon is életfogytiglani fegyházra ítélték (1950. dec. 11.; szabadulása után rehabilitálták: 1956. jún. 29.), ismét a Népszava felelős szerkesztője (1956). A forradalom és szabadságharc alatt támogatta a demokratizálódási folyamatot, de a múltja miatti támadások hatására nyugdíjazását kérte (1956. nov. 1).

    A két világháború között könyvkiadói és szerkesztői tevékenysége révén vált ismertté. Kiadta – többek között – Gelléri Andor Endre, Kassák Lajos, Márai Sándor és Zsolt Béla műveit. Könyvkiadói munkássága mellett kb. hatvan szépirodalmi és népszerű tudományos művet is magyarra fordított. Franciaországban elsősorban újságíróként tevékenykedett, újabb hazatérése után a Grill Könyvkiadó klasszikus regénysorozatát szerkesztette és kortárs német irodalmat tolmácsolt, amelyekhez többször ő írta a bevezető tanulmányt is. A Népszava munkatársaként, mint a nemzeti ellenállás résztvevője, a Mónus Illés és Szakasits Árpád körül kialakult csoporthoz csatlakozott. A II. világháború után az újjászerveződő magyar szociáldemokrácia egyik meghatározó személyisége. A Népszava szerkesztőjeként a párt külpolitikai irányáért felelt, rendszeresen részt vett a nemzetközi szociáldemokrata konferenciákon (1946–1947: Bournemouth, Clacton, Zürich stb.). Imrédy Béla, volt miniszterelnök népbírósági perében az SZDP nevében ő mondta a vádbeszédet. A párt baloldalának vezéralakja, a pártegyesítés idején a kommunistákkal együtt megalakított ún. összekötő bizottság tagja, az MDP megalakulása után a Népszava felelős szerkesztőjének nevezték ki. Szabadulása, ill. rehabilitálása után sikertelenül próbált meg visszatérni a közéletbe: a korábban kizárt és félreállított politikusok megtámadták személyét. Élete utolsó évtizedében elsősorban történészként működött. Történészként 19. sz.-i magyar politika-, sajtó- és művelődéstörténettel foglalkozott. Több kisebb résztanulmánya után alapvetően fontos monográfiákat írt a 19. sz. végi–20. sz. eleji magyarországi szellemi mozgalmakról és gr. Teleki László munkásságáról. Politikai és közéleti érdeklődése azonban élete végéig megmaradt: tagja volt az ellenzéki Gerbaud-körnek, baráti köréhez tartozott – többek között – Justus Pál, Lukács György és Vajda Imre. Belső ellenzéki magatartásáért, haláláig mozgási szabadságában korlátozva, házi őrizetben élt.

    Emlékezet

    Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

    Elismerés

    Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950).

    Főbb művei

    F. m.: A kegyenc. Gr. Teleki László élete. Németh Andorral. (Sorsok és emberek. Bp., 1935)
    Világtörténelmi lexikon. I–II. köt. Szerk. Parragi Györggyel. A térképeket Korcsmáros Pál tervezte. (Bp., 1942; 2. bőv. és jav. kiad. 1943)
    A Szociáldemokrata Párt vádat emel… H. Z. vádbeszéde Imrédy Béla perében. (Bp., 1945)
    Hogyan vizsgázott a magyarság? (Szocialista Könyvtár. Bp., 1945)
    A Szociáldemokrata Párt politikája. (Bp., 1946)
    Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok az 1848–1849-es magyar forradalomban. Szerk., az előszót írta. (Világosság Könyvtár. Bp., 1946)
    Szabó Ervin: A tőke és a munka harca. Szerk., az előszót írta. (Világosság Könyvtár. Bp., 1947)
    A nacionalizmus kifejlődése és a nemzetiségi kérdés alakulása a dualista Magyarország utolsó évtizedeiben. (Századunk, 1961)
    Magyar századforduló. A második reformnemzedék története. 1896–1914. (Bp., 1961)
    Kossuth Lajos emigrációs politikájának értékelése. Hozzászólás Lukács Lajos és Szabad György vitájához. (Századok, 1963)
    Teleki László. 1810–1861. I–II. köt. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964)
    A polgárosodás irodalma Világos után. Sőtér István Nemzet és haladás c. műve kapcsán. (Századok, 1965)
    Irodalom és történelem. Vál. tanulmányok. (Bp., 1968)
    Magyar századforduló. A második reformnemzedék története. 1896–1914. Szerk., az utószót írta Nagy Péter. (2. kiad. Bp., 1974)
    ford.: Bloch, Jean Richard: …és társa. Reg. (Tabor. A zsidó irodalom barátai. Bp., 1934)
    Brod, Max: Reubeni herceg. Reg. (Tabor. A zsidó irodalom barátai. Bp., 1934)
    Zweig, Stefan: Rotterdami Erasmus diadala és bukása. Életrajzi reg. (Bp., 1934; 2. kiad. 1945)
    Kästner, Erich: Három ember a hóban. Reg. (A Nova 2 pengős regényei. 29. Bp., 1935; 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1957)
    Zweig, Stefan: Emberek. Elb.-ek. (Bp., 1935; 2. kiad. 1942; 3. kiad. 1944)
    Neumann, Alfred: Új cézár. Életrajzi reg. (Sorsok és emberek. Bp., 1935)
    Zweig, Stefan: A lélek orvosai. Franz Anton Mesmer–Mary Baker-Eddy–Sigmund Freud. Ford. Kovács Györggyel, Szegő Istvánnal. (Bp., 1935; 2. kiad. 1938; 4. kiad. 1943)
    Zweig, Stefan: Stuart Mária. Életrajzi reg. Ford. Kelen Ferenccel. 21 képmelléklettel. (Bp., 1935)
    Zarek, Otto: Egy nép szerelme. Kossuth Lajos életregénye. I–II. köt. Herczeg Ferenc előszavával. Ford. Sebestyén Károllyal. (Bp., 1935)
    Zarek, Otto: Moses Mendelssohn. Életrajzi reg. (Tabor. A zsidó irodalom barátai. Bp., 1936)
    Glaser, Ernst: Hazátlanok. Reg. (Tabor. A zsidó irodalom barátai. Bp., 1936; 2. kiad. 1937)
    Ranke, Leopold von: A pápák története. (Bp., 1936)
    Asch, Schalom: A nagy fal. Reg. I–II. köt. (Tabor. A zsidó irodalom barátai. 1–2. kiad. Bp., 1937; 3. kiad. 1938; 4. kiad. 1939; 5. kiad. 1940)
    Zweig, Stefan: Az örök lámpás. Reg. (Bp., 1937)
    Zweig, Stefan: Marie Antoinette. I–II. köt. Életrajzi reg. Ford. Németh Andorral. (Sorsok és emberek. Bp., 1938; 6. kiad. 1942; 7. kiad. 1947)
    Zweig, Stefan: Magellan. A Föld első körülhajózása. Életrajzi reg. (Bp., 1938)
    Zweig, Arnold: A verduni iskola. I–II. köt. Reg. (Bp., 1938)
    Asch, Schalom: Dalol a völgy. Reg. (Bp., 1938)
    Sommer, Ernst: Kelt Granadában, 1492… (Bp., 1938; 2. kiad. 1940)
    Katz, H. W.: Kivándorlók. Reg. (Tabor. A zsidó irodalom barátai. Bp., 1939)
    Rawlings, Marjorie Kinnan: Új élet Floridában. Reg. (Bp., 1941)
    Romains, Jules: A verduni csata. Reg. (Bp., 1941)
    Sepet, Marius: Csoda Franciaországban. Életrajzi regény Jeanne d’Arcról. (Bp., 1942)
    Silberschmidt, Max: Lincolntól Rooseveltig. Hogyan lett az USA világhatalom? Ford. Reitzer Bélával. (Bp., 1942)
    Meyer, Conrad Ferdinand: A szent. – Jürg Jenatsch. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Grill Klasszikus Regényei. Bp., 1943)
    Merley, Christopher: Kitty. (Szép Írások. 24. Bp., 1947)
    Zweig, Stefan: Magellán. A Föld első körülhajózása. Életrajzi reg. Ill. Kondor Lajos. (Útikalandok. 3. 2. kiad. Bp., 1958; 3. kiad. 1960)
    Seghers, Anna: A Sankt Barbara-i halászok felkelése. Kisreg. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Kétnyelvű olcsó könyvtár. Bp., 1958)
    Zarek, Otto: Egy nép szerelme. Kossuth Lajos életregénye. I–II. köt. Ford. Sebestyén Károllyal. (Magyar történelmi regénysorozat. 9. Buenos Aires, 1964)
    Seghers, Anna: A Sankt Barbara-i halászok felkelése. Kisreg. Ill. Kolosváry Bálint. (Helikon Kiskönyvtár. Bp., 1964)
    Zweig, Stefan: Stuart Mária. Életrajzi reg. Ford. Kelen Ferenccel. A műfordításokat Rónay György készítette. (2. kiad. Bp., 1957; 3. kiad. 1965; 4. kiad. 1967; 5. kiad. 1972).

    Irodalom

    Irod.: Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla, Révay József. (Bp., 1947)
    Nagy Péter: H. Z.: Magyar századforduló. A második reformnemzedék története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Oltványi Ambrus: H. Z.: Teleki László. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
    Gunst Péter: H. Z.: Teleki László. (Magyar Tudomány, 1965)
    Diószegi István: H. Z.: Teleki László. (Századok, 1967)
    Halálhír. (Népszabadság, 1967. nov. 17.)
    Erényi Tibor: H. Z. (Századok 1969)
    H. J.–M. K. J.–Z. K.: H. Z. (Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. Bp., 2005)
    Mihályi Gábor: H. Z. és a Népszava. (Népszava, 2011. máj. 14.).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu