Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Gereblyés László

    költő, író, műfordító


    Született: 1904. március 30. Csákberény, Fejér vármegye
    Meghalt: 1968. október 18. Balatonfüred

    Család

    F: Weisz Erzsébet (†1984).

    Iskola

    A székesfehérvári felsőkereskedelmi iskolában éretts. (1922).

    Életút

    A bp.-i Magyar Általános Takarékpénztár tisztviselője (1923–1932), elbocsátották állásából (1932), az Óbudai Pamutipar Rt. textilmunkása (1932–1936), politikai tevékenysége miatt ismét elbocsátották (1936). Az illegális KMP tagja (1924-től), a párt illegális lapjainak és egyéb kiadványainak munkatársa (1926-tól), a 100% (1927–1930), a Forrás szerkesztője (1929–1930), a Társadalmi Szemle, Az Út és a Válasz c. lapok állandó munkatársa (1931–1938). Rendőri felügyelet alá helyezték, majd Párizsba költözött, ahol francia kommunista és szocialista lapok tudósítója (1938–1940), az ország megszállása után csatlakozott a francia nemzeti ellenálláshoz (1940–1943), német hadifogságba esett (1943). A Magyar Függetlenségi Mozgalom illegális lapjának, a Magyar Szemlének szerkesztője (1943–1945).

    A II. vh. után Budapesten élt, a Szabadság munkatársa (1945–1946), a Nagyvilág szerkesztője (1946–1948, 1957–1959 és 1962–1968), a Kulturális Kapcsolatok Intézete munkatársa és a Magyar Írók Szövetsége Külügyi Osztályának vezetője (1949–1956). A Párizsi Magyar Intézet igazgatója (1959–1962).

    Az egyik legjelentősebb magyar munkásköltő, versei többnyire optimisták, agitatív jellegűek. Korán csatlakozott a kommunista mozgalomhoz, első versei is a proletár mindennapok harcos és harcias lírája. A kezdeti harsány, szónokiasan programszerű líráját később ironikus hangvételű költemények váltották: talán legsikeresebb kötetéről, a Nehogy engedj! címűről Bálint György írt recenziót (a Nyugatban, 1937). Franciaországi tartózkodása nemcsak tematikusan hatott költészetére: művészetének formai újdonsága a francia „chansonok” könnyedsége és eleganciája. A II. vh. után sorra adta ki versesköteteit, lírájában továbbra is fontos szerepet töltött be a politikai aktualitás, a közéleti aktivizmus, jóllehet képeiben finomabb rajzokra, impresszionista színekre törekedett (Versek mozgóképekre, 1966; Láncolat, 1968).

    Emlékezet

    A magyarországi munkásszociográfiai irodalom úttörőjeként az 1930-as években csatlakozott a népi írók faluszociográfiai mozgalmához, igyekezett azt városszociográfiai mozgalommá kiszélesíteni. A Válaszban megjelent írásai a magyarországi szociográfiai irodalom klasszikusai (később, 1959-ben Így volt címmel kötetté rendezve is megjelentette). Maga is évekig dolgozott, mint textilmunkás az óbudai pamutgyárban, s amikor politikai tevékenysége miatt elbocsátották Füst Milán és a népi írók is eredménytelenül tiltakoztak a Gyáriparosok Országos Szövetségénél (1936). A II. vh. után fontos szerepet játszott a magyar irodalmi élet újjászervezésében; egyfajta közvetítő szerepet vállalt a népi írók és az új hatalom között. Különösen jelentős műfordítói tevékenysége, elsősorban kortárs francia írók (Louis Aragon, Jacques Prévert, Elsa Triolet stb.) műveit ültette át magyar nyelvre. Lefordította Gaucheron A lyoni selyemszövők c. művét, amelyből Kozma József írt oratóriumot (bemutató: Budapest, 1962). Álneve: Góbé László és Orondi András. Hatvanadik születésnapján az Irodalmi Színpad verseiből és műfordításaiból összeállított Gereblyés László-esttel köszöntötte (szerkesztő: Szécsi Lajos, 1964. márc. 31-én). Budapesten élt és tevékenykedett, Balatonfüreden hunyt el. Budapesti lakcímei: II. kerület Frankel Leó út 96. és XII. kerület Ugocsa utca 5. Halála után nevét vette fel a csákberényi Gereblyés László Művelődési Ház.

    Elismertség

    A Magyar PEN Club főtitkára (1962-től).

    Elismerés

    József Attila-díj (1956 és 1967).

    Főbb művei

    F. m.: Testvéreim! Versek. (Bp., 1925)
    A „Géprombolók” Budapesten. (Korunk, 1929)
    G. L. verseiből. (Építők Könyvtára. 1. Bp., 1929)
    Versek. (Bp., 1930)
    A döntés felé. Németországi riportok. A kötet borítója Dési Huber István fotómontázsa. (Európa Könyvtár. Bp., 1932)
    Sajtó és háború. – A forrongó Németország. (Korunk, 1932)
    Nehogy engedj! Versek. (Bp., 1937)
    A textilipar dolgozói. Szociográfia. (Válasz, 1937)
    Árnyék az időben. Versek. (Bp., 1946)
    Biztató. Új versek. Hincz Gyula illusztrációival. (Bp., 1947)
    Egyenes út. Vál. versek. (Bp., 1951)
    Henri Martin. Verses színjáték. (Színjátszók könyvtára. Bp., 1952)
    Fölfelé. Versek. (Bp., 1955)
    Mindhalálig. Új versek. (Bp., 1958)
    Így volt. Szociográfiai jegyzetek az 1930-as évekből. Ill. Dési Huber István, fotók Kárász Judit. (Bp., 1959)
    Volt – van – lesz. Versek. (Bp., 1960)
    A bőrgyári munkásság életviszonyai. (Vasszínű égbolt alatt. Városszociográfiák 1945 előtt. Szerk. Meggyesi János. Bp., 1961)
    Túl a határon. Versek és műfordítások. Ill. Bartha László. (Bp., 1963)
    Még tovább. Összegyűjtött versek. (Bp., 1964)
    Versek mozgóképre. Versek. (Bp., 1966)
    Láncolat. Versek. (Bp., 1968)
    Antanténusz. Mondókák és tréfás versek. Vál. Ill. Bálint Endre. (Bp., 1968; 2. kiad. 1976; 3. kiad. 1979; 4. kiad. 1980; 5. kiad. 1982; 6. kiad. 1993; 7. kiad. 1997)
    Új Bolond Istók. Vál. versek. Szerk. Z. Szalai Sándor, a bevezetést Fodor József írta. (Bp., 1969)
    A bányász-tűzvonalban. – „Magyar föld” est a Vigadóban. (100%. A KMP legális folyóirata. Szerk. Lackó Mihály. Bp., 1981)
    ford.: Szabadság. Szemelvények az európai ellenállás költészetéből. Marshall László, Murányi-Kovács Endre, Németh Andor verseivel. Ford. G. L., a bevezetést írta Dobossy László. (Párizs, 1945)
    Éluard, Paul: A francia költészet a világ színe előtt. Ford. (Index. Röpirat és Vitairat Könyvtár. Bp., 1946)
    Brunhoff, Jean de: Babár, a csodálatos elefánt. Mese. Ford. (Bp., 1947)
    Francia ének. Mai francia versek G. L. műfordításában. (Bp., 1948)
    Laffitte, Jean: Visszatérünk. Regény. Ford. (Bp., 1950)
    Victor Hugo válogatott versei. Ford. Többekkel. (Bp., 1953)
    Ha rózsaszál leszel… A francia népköltészet gyöngyszemei. Szerk. Dobossy László. Ford. Többekkel. (Bp., 1956)
    Triolet, Elsa: Idegenek Párizsban. Regény. Ford. Székely Andornéval. (Bp., 1958)
    Gaucheron, Jacques: A lyoni selyemszövők. Elbeszélő költemény. Ford., az utószót írta. Ill. Bartha László. (Bp., 1959)
    Pottier, Eugène: Forradalmi dalok. Vál., ford., az utószót írta. (Bp., 1959)
    Francia költők antológiája. I–II. köt. Ford. Többekkel. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1962)
    Prévert, Jacques: Maszkabál. Versek. Ford. Többekkel. (Modern Könyvtár. 51. Bp., 1962)
    Supervielle, Jules: A világ hajnala. Vál. versek. Ford. Többekkel. (Bp., 1965)
    Pozner, Vladimir: Hispánia, első szerelmem. Regény. Ill. Nagy Sándor. (Bp., 1966)
    Klasszikus francia költők. Ford. Többekkel. (Bp., 1968)
    Goffin, Robert: Márvány-vágtatás. Versek. Vál. Tímár György, az utószót Illyés Gyula írta. Ford. Többekkel. (Bp., 1969)
    Ezerarcú világ. Összegyűjtött verses műfordítások. (Bp., 1971)
    Jules Supervielle versei. Vál. Rónay György. Ford. Többekkel. (Lyra mundi. Bp., 1978)
    Louis Aragon versei. Ford. Többekkel. (Bp., 1984)
    Prévert, Jacques: Maszkabál. Versek. Szerk. Pór Judit, ford. többekkel. Ill. Ruzicskay György. (Bp., 1984).

    Irodalom

    Irod.: Haraszti Sándor: G. L. versei. (Korunk, 1930)
    Bálint György: Nehogy engedj! G. L. versei. (Nyugat, 1937)
    Kelemen János: G. L.: Így volt. (Kortárs, 1959)
    Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
    Földeák János: G. L. válogatott verseiről. (Kortárs, 1964)
    Rónay György: Túl a határon. (Nagyvilág, 1964)
    Illés László: G. L.: Még tovább! (I. L.: Józanság és szenvedély. Tanulmányok és kritikák. Bp., 1966)
    Stenczer Ferenc: G. L.: Versek mozgóképre. (Kortárs, 1967)
    Halálhír. (Népszabadság, 1968. okt. 19.)
    Komját Irén: A szabadság vándorai. Magyar antifasiszták Franciaországban. 1934–1944. (Bp., 1973)
    Kéry László: G. L.-ra emlékezve. (Nagyvilág, 1979)
    Bajomi Lázár Endre: G. L. (Nagyvilág, 1984)
    Antal János: A döntés felé. (A. J.: Hit és tévedés. Bp., 1985)
    Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
    Újpest lexikon. (Újpest, 2002)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu