Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes és Mazsola
    Bálint Ágnes
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Passuth László, kriványi és héthársi

    Herczeg Gyula

    nyelvész, irodalomtörténész, italianista


    Született: 1920. január 22. Pécs
    Meghalt: 1994. június 30. Budapest

    Család

    Sz: Herczeg Béla (†1960) fogász, Krug Izabella. F: Holéczy Ágnes, a bp.-i Teleki Blanka Leánygimnázium középiskolai tanára.

    Iskola

    A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Gyakorló Főreáliskolájában éretts. (1937), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – olasz–francia–román szakos középiskolai tanári okl. (1942) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1944); közben a pisai Scuola Normale Superioréban is tanult (1939–1940 és 1941–1942). A Római Egyetemen az olasz nyelvtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1965), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1970), doktora (1981).

    Életút

    A bp.-i Szent László Gimnázium r. tanára (1942–1951); közben a Magyar Közgazdasági Egyetem (1946–1948), majd az ELTE BTK spanyol nyelvi lektora (1949–1951). Az Akadémiai Kiadó szótárszerkesztője (1952–1953), az ELTE BTK Olasz Intézete egy. adjunktusa (1953–1958), a Budapesti Fővárosi Tanács Művelődési Főosztályának középiskolai olasz–spanyol szakfelügyelője (1958–1968). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Stilisztikai Osztályának tud. főmunkatársa (1971–1977), az ELTE BTK Germanisztikai–Romanisztikai Intézete tud. főmunkatársa (1977-től). A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék alapító tanszékvezető egy. tanára (1985–1992). A Firenzei Egyetem magántanára (1965-től), vendégprofesszora (1971–1979: megszakításokkal).

    Olasz és magyar leíró nyelvészettel, az olasz és a magyar írói nyelv sajátosságaival, mondatstilisztikával, elsősorban az olasz és a magyar irodalmi nyelv mondattanával, Giovanni Boccaccio, Francesco Petrarca és Giacomo Leopardi, ill. Móricz Zsigmond stílusával foglalkozott. Nyelvtörténészként kialakított egy olyan módszert, amely mind a magyar, mind az olasz filológiában egyedülálló, majd fokozatosan nemzetközileg is elismerten úttörő vállalkozásnak bizonyult. A módszer lényege a mondattani szintű stílusvizsgálat, amelyben a mondatnak a feltett logikai alapszerkezetétől eltérő rövidítéseit és bonyolódásait vizsgálta. A történeti mondattanban jól felvértezett stíluskutatóként azt kereste, hogy milyen eszközei voltak – a latin hatás alatt fejlődő irodalmakban – az élő nyelvi kommunikáció komplexitásának leírására. Az ablativus absolutus és a style indirecte libre az irodalmi alkotások nyelvészeti és kommunikációs egzakt vizsgálatának kiváló lehetőségei közé tartoztak. Herczeg mondatstilisztikai vizsgálati módszere nemzetközileg is elfogadottá, univerzális érvényűvé vált; Petrarcától Móricz Zsigmondig a posztlatin és a magyar stilisztikában is működött Feldolgozta a régi olasz nyelv cél- és időhatározói, ill. következményes mellékmondatai kialakulásának történetét, alapvetően új monográfiákat közölt a középkori és újkori magyar és olasz próza stílusairól. Utolsó műve, a Könyv az olasz nyelvről (1999) a nyelvi ismeretterjesztés és a tudományos monográfia magas szintű szintézise. Olasz–magyar nagyszótára a magyar lexikonirodalom klasszikusa.

    Emlékezet

    Olasz szótára igen nagy szakmai vitát váltott ki, személyét az 1950-es évektől, olaszországi kapcsolatai miatt az állambiztonsági szolgálatok is fokozottan figyelték. A forradalom után fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene, s eltávolították az egyetemről – fővárosi szakfelügyelő lett. (Később, 1966-ban egy, Olaszországban felfedett állambiztonsági ügynök perére válaszul Magyarországon is konstruáltak egy hasonló pert, amelyben Herczeg Gyulát másodfokon, mint a mellékper legsúlyosabb büntetését tíz hónap felfüggesztett börtönre ítélték.) Mivel a II. vh. után a magyarországi gimnáziumokban visszaszorult a latinnyelv-oktatás, szakfelügyelőként kezdeményezte a latin helyett az olasz nyelv középiskolai tanítását (1958-ban még csak 30, tíz év múlva, 1968-ban már 110 magyarországi középiskolában tanítottak olasz nyelvet!). Népszerű, évtizedeken át forgalomban volt gimnáziumi tankönyvet és nyelvkönyveket írt és szerkesztett. Jelentős szerepet játszott továbbá a magyarországi olasz és spanyol szakos középiskolai tanárképzés fejlesztésében, ill. megszervezésében. Budapesten, a Józsefvárosban élt és tevékenykedett (lakásai: VIII. kerület Práter utca 34. és VIII. kerület Rákóczi út 65.). Tiszteletére az ELTE BTK Olasz Tanszéke, a budapesti Olasz Kulturális Intézet és a budapesti Dante Társaság Herczeg Gyula-emlékülést rendezett (2008. nov. 21-én.). Munkásságát tanítványa, Fried Ilona dolgozza fel.

    Elismertség

    Commendatore della Republica (1977).

    Szerkesztés

    A Világirodalmi Lexikon főmunkatársa, olasz nyelvi szócikkeinek szerkesztője (1968–1994).

    Főbb művei

    F. m.: Az önálló gerundium használata Boccaccio prózájában. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1944)
    Alcune costruzioni assolute dell’italiano. (Budapesti tudományegyetemi romanisztikai dolgozatok. Új sorozat. 2. Bp., 1948)
    Boccaccio helye az olasz prózastílus történetében. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1948)
    Sintassi delle frasi finali nelle novelle del Bandello. (Bologna, 1950)
    Mondatszerkezetek Krúdy Gyula stílusában. (Magyar Nyelvőr, 1951)
    Irodalmi nyelv és nyelvjárás Olaszországban. (Magyar Nyelvőr, 1952)
    La syntaxe du participe passé dans la langue littéraire roumaine. (Acta Linguistica, 1952)
    A mondatszerkezet az olasz posztreneszánsz próza válságában. (Az ELTE BTK Évkönyve, 1952/53)
    Stile nominale nella prosa italiana contemporanea. (Acta Linguistica, 1953)
    Eötvös József körmondatai. (Magyar Nyelvőr, 1953)
    Lope de Vega arcképéhez. – Megjegyzések a román nyelv új leíró nyelvtanához. – Nyelv- és nyelvjárás Spanyol-Amerikában. (Filológiai Közlöny, 1955)
    A stílusvizsgálat módszeréhez. (Magyar Nyelvőr, 1955)
    A nominális stílus a magyarban. (Magyar Nyelvőr, 1956)
    Olasz novella és spanyol pikareszkregény. (Filológiai Közlöny, 1956)
    Az olasz próza kezdetei és a humanizmus. (Az ELTE BTK Olasz Tanszékének Kiadványai. 5. Bp., 1957 és Renaissance-tanulmányok. Bp., 1957)
    Un caso particolare dell’apposizione nella lingua letteraria romena. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Philologica, 1957)
    Goldoni magyarul. (Magyar Nyelvőr, 1957)
    Határozóként álló, -val, -vel ragos utótagú birtokos szerkezetek. – Móricz Zsigmond képalkotásának néhány kérdése. (Magyar Nyelvőr, 1958)
    Stílus és nyelv az olasz preromantika szemléletében. (Filológiai Közlöny, 1958)
    A ladin nyelv. (Filológiai Közlöny, 1959)
    Sintassi delle proposizioni subordinate nella lingua italiana. Studio di grammatica descrittiva. (Acta Linguistica, 1959 és külön: Az ELTE BTK Olasz Tanszékének Kiadványai. 9. Bp., 1959)
    Krúdy hasonlatai. (Magyar Nyelvőr, 1959)
    Sajátos szórendi inverziók újabb magyar prózánkban. – A képlátás néhány kérdése mai prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1960)
    Olasz nyelvészeti kutatások hazánkban az elmúlt 15 évben. – Vita a stilisztikáról és a barokkról. (Filológiai Közlöny, 1960)
    Móricz Zsigmond stílusa. (Stilisztikai tanulmányok. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1961)
    Az illuminismo stílusvitáinak társadalmi háttere. – A „Duecento” stílusa. (Filológiai Közlöny, 1961)
    Az olasz stíluskutatás a felszabadulás után. (Világirodalmi Figyelő, 1962)
    Század eleji prózánknak egy impresszionista fordulatáról. (Magyar Nyelvőr, 1962)
    Sintassi delle proposizioni temporali nel Due- e Trecento. (Acta Linguistica, 1963)
    A népies prózastílusnak egy sajátos közlésmódja. – Nyelvművelés Olaszországban. (Magyar Nyelvőr, 1963)
    A „Quattrocento” politikai prózája. – Lope de Vega értékelésének néhány szempontja. (Filológiai Közlöny, 1963)
    Lo stile indiretto libero in italiano. Monográfia és kand. értek. is. (Biblioteca di lingua nostra. 13. Firenze, 1963; magyar nyelven, tézisei: A szabad függő beszéd az olasz nyelvben. Bp., 1970)
    Lo stile nominale in italiano. Monográfia. (Bibliotechina del saggiatore. 25. Firenze, 1967)
    Mondatot helyettesítő főnévi igenevek újabb prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1968)
    A magyar Petrarca. (Filológiai Közlöny, 1969)
    Sajátos kérdőmondatok legújabb prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1970)
    A hogy-gyal kezdődő mellékmondatok a főmondat előtt. – Főnevek sajátos állítmányi szerepkörben. (Magyar Nyelvőr, 1971)
    Mondatszerkezetek Machiavelli prózájában. (Filológiai Közlöny, 1972)
    Saggi linguistici e stilistici. Monográfia. (Firenze, 1972)
    Contributi all’uso dell’articolo determinativo in italiano. (Acta Linguistica, 1972)
    La funzione del suffisso -ata. Sostantivi astratti verbali. (Studi di Grammatica Italiana, 1972)
    Révay József Manzoni fordítása. (Magyar Nyelvőr, 1972)
    La struttura della frase di Grazia Deledda. (Acta Linguistica, 1973)
    Sintassi delle proposizioni consecutive nell’italiano contemporaneo. (Studi di Grammatica Italiana, 1973)
    Nyomatékosító, sajátos értelmezős szerkezetek. (Magyar Nyelvőr, 1973)
    A szabad függőbeszéd a századvég prózájában. (Magyar Nyelv, 1973)
    Krúdy Gyula: Őszi versenyek. Novellaelemzés. (Irodalomtörténet, 1973)
    La proposizioni consecutive in italiano classico. (Lingua Nostra, 1974)
    Elvont főnevek sajátos mondatstilisztikai szerepkörben egy századvégi írónál. – A Heptaméron magyarul. (Magyar Nyelvőr, 1974)
    Petrarca mondatszerkezetei. (Filológiai Közlöny, 1974)
    Studi di sintassi ariostosca. (Acta Linguistica, 1975)
    A modern magyar próza stílusformái. Monográfia, tankönyv és doktori értek. is. (Bp., 1975; 2. kiad. 1979)
    Egy sajátos mondatstilisztikai jelenség a századvég prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1976)
    A mondatstilisztikai kutatás mint módszer. (Általános nyelvészeti tanulmányok. XI. A szöveg megközelítései. Szerk. Telegdi Zsigmond. Bp., 1976)
    La sintassi delle proposizioni concessive nell’italiano contemporaneo. – La sintassi delle proposizioni ipoteticho nell’italiano contemporaneo. (Acta Linguistica, 1976)
    Sintassi delle proposizioni concessive nell’italiano contamporaneo. (Studi di Grammatica Italiano, 1976)
    Modelli petrarchesi del poeta ungherese Valentino Balassi. (Petrarca e il petrarchismo nei paesi slavi. Dubrovnik, 1978)
    Tanulmányok az impresszionista stílusról. (Magyar Nyelvőr, 1978)
    Matteo Bandello. Scrittore di una società che cambia. (Critica Letteraria, 1979)
    Impresszionista jegyek Móricz Zsigmond prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1979)
    Impresszionista jegyek Kaffka Margit prózájában. (Magyar Nyelvőr, 1980)
    A XIX. századi magyar próza stílusformái. Monográfia és tankönyv. (Bp., 1981)
    Polifon regényszerkezet, eseményesség és impresszionista jegyek mai prózánkban. (Magyar Nyelvőr, 1982)
    Impresszionizmus és realizmus Kaffka Margit prózájában. 1–2. (Magyar Nyelv, 1982)
    Móricz Zsigmond mondatszerkezetei. (Irodalomtörténet, 1982)
    Móricz Zsigmond stílusa. Monográfia. (Bp., 1982; 2. kiad. 1986)
    Nagy Lajos stílusa. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1983)
    A régi magyar próza stílusformái. Monográfia és tankönyv. (Bp., 1985)
    A prózaíró Kosztolányi. (Magyar Nyelvőr, 1986)
    A prózaíró Kosztolányi mondatszerkezetei. (Magyar Nyelv, 1988)
    Az olasz stíluskutatás ötven éve. (Helikon, 1988)
    A Purgatórium Huszadik éneke. (Dunatáj, 1990)
    A longobárdok Itáliában. 1–2. (Dunatáj, 1991)
    Sintassi e tecnica stilistica della prosa dannunziana. (Italianistica Debreceniensis, 1993)
    Könyv az olasz nyelvről. (Nyíregyháza, 1994)
    szerk.: Pérez Galdos, Benito: Dona Perfecta. Társadalmi regény. Ford. Békéssy Gábor. Szerk., sajtó alá rend. H. Gy. (Bp., 1958)
    Machiavelli, Niccolò: A fejedelem. Szerk., az utószót írta H. Gy. Ford. Lutter Éva. (Bp., 1976; 2. kiad. 1987)
    Niccolò Machiavelli művei. I–II. köt. Szerk., sajtó alá rend. (Bp., 1978–1979)
    Bandello, Matteo: A pajzán griffmadár. I–II. köt. Vál. novellák. Vál., az utószót írta. (Bp., 1979; A világirodalom remekei. 2. kiad. 1983)
    A rettentő Kukkubeusok. Régi olasz elbeszélők. I–II. köt. Vál., szerk. (Bp., 1983)
    A vén szerelmes. Régi olasz komédiák. I–II. köt. Vál., szerk. (Bp., 1984)
    szótárai és nyelvkönyvei: Olasz–magyar szótár. – Vocabolario italiano–ungherese. I–II. köt. Főszerk. A szótár anyagát átnézte Tamás Lajos. (Bp., 1952; 2. változatlan kiad. 1963; 2. bőv., átd. és jav. kiad. 1967; 3. függelékekkel bőv. kiad. 1978; 4. kiad. 1984; 6. bőv. és teljesen átd. kiad. 1992)
    Függelék az olasz–magyar szótárhoz. Összeáll. (Bp., 1955)
    Olasz nyelvtan az általános gimnáziumok számára. (Bp., 1956; 2. kiad. 1957; 3. kiad. 1960; 4. kiad. 1961; 5. kiad. 1964; 9. kiad. 1970; 10. kiad. 1971)
    Olasz történeti nyelvtan. Egy. jegyz. (Bp., 1957)
    Rendszeres olasz nyelvtan. (Tanuljunk nyelveket! Bp., 1957; 2. kiad. 1960)
    Olasz–magyar kisszótár. – Dizionario italiano–ungherese. (Kisszótár sorozat. Bp., 1958; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1984; 7. kiad. 1987; 8. kiad. 1990; 9. kiad. 1992)
    Magyar–olasz kisszótár. – Dizionario ungherese–italiano. (Kisszótár sorozat. Bp., 1958; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1966; 4. kiad. 1974; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1984; 7. kiad. 1987; 8. kiad. 1990; 9. kiad. 1992)
    Olasz leíró nyelvtan. (Bp., 1970; 2. kiad. 1985; 3. kiad. 1988; 4. kiad. 1991; 5. kiad. 1992)
    Képes olasz nyelvkönyv gyermekeknek. I–II. köt. Fried Ilonával, Kotzián Tamással. (Bp., 1972–1981; 2. kiad. 1986; 3. kiad. 1990).

    Irodalom

    Irod.: Gábor György: Megjegyzések az új olasz–magyar szótárhoz. (Irodalmi Újság, 1953. jan. 15.)
    Korach Mór: Egy szótárvita tanulságai. (Irodalmi Újság, 1953. febr. 26.)
    Nobel Iván: H. Gy.: A modern magyar próza stílusformái. (Pedagógiai Szemle, 1976)
    Szabó Zoltán: H. Gy.: A modern magyar próza stílusformái. (Magyar Nyelv, 1977)
    Makay Gusztáv: Stílustanulmány visszafelé haladó hosszmetszetben. H. Gy.: A XIX. századi magyar próza stílusformái. (Irodalomtörténet, 1983)
    Szabó Zoltán: H. Gy.: Móricz Zsigmond stílusa. (Magyar Nyelv, 1983)
    T. Tedeschi Mária: H. Gy.: A régi magyar próza stílusformái. (Irodalomtörténet, 1986)
    Szabó Zoltán: H. Gy.: A régi magyar próza stílusformái. (Magyar Nyelv, 1987)
    Gáspár László: H. Gy.: A régi magyar próza stílusformái. (Janus, 1988)
    Nagy Csaba: Csak egy ugrás Olaszország. H. Gy. professzor az olasz–magyar kapcsolatokról. (Népszabadság, 1993. 51.)
    Szabó Győző: In memoriam Gyula Herczeg. (Italianistica Debreceniensis, 1994)
    Egy kiemelkedő italianista: H. Gy. A H. Gy. tiszteletére, 2008. nov. 21-én megrendezett emlékülés előadásainak szerkesztett anyaga. (Bp., 2009)
    Fried Ilona: Árnyék a Bródy Sándor utcában. (Élet és Irodalom, 2009. jún. 26.)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu