Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Czuczor Gergely István
    Petőfi nősül
    Szendrey Júlia emlékezete
    Szendrey Júlia
    Vörösmarty Mihály emlékezete

    Herke Sándor

    vegyészmérnök, talajkutató


    Született: 1882. szeptember 17. Csongrád, Csongrád vármegye
    Meghalt: 1970. december 15. Szeged
    Temetés: 1970. december 18. Szeged
    Temetési hely: Belvárosi Temető

    Család

    Testvére: Fekete Lászlóné Herke Janka és Herke László. F: zithaviai Bobest Irén (†1971). Leánya: Herke Ilona, Arany Sándor (1899–1984) Kossuth-díjas vegyészmérnök, talajkutató felesége és Katona Endréné Herke Sarolta. Unokája: Arany Ilona (1944–) matematikus, kandidátus.

    Iskola

    Középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán és Szentesen végezte, a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1905), a lipcsei egyetemen talajbakteriológiai tanulmányokat folytatott (1912). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (életművéért, 1961).

    Életút

    A magyaróvári Növénytermelési Intézet segédvegyésze, vegyésze (1905–1912), fővegyésze (1912–1924). A szegedi Talajtani és Agrokémiai Kísérleti Állomás vezetője (1924–1940), kísérletügyi főigazgatója (1940–1943), a talajjavítások országos irányításával megbízott miniszteri biztos (1943–1947). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Mezőgazdasági Kar Keszthelyi Osztály Talajtani Tanszékének ny. r. tanára (1947–1948). A szegedi Mezőgazdasági Intézet, ill. a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tud. tanácsadója.

    A magyarországi talajtani tudomány iskolateremtő személyisége, kiemelkedő eredményeket ért el a szikes talajok kutatása terén. Sikerült tisztáznia a Duna–Tisza közi szikes talajok kialakulásának körülményeit. Elméleti kutatásaira alapozva számos korszerű talajjavítási módszert dolgozott ki, amelyeket széles körben alkalmaztak. Munkássága nyomán megindult a magyarországi altalajterítés gépesítése és kezdeményezésére alakultak meg a magyarországi talajjavító vállalatok. A Dunavölgye kedvezőtlen adottságait vizsgálva kidolgozta a rizstermesztés korszerű agrotechnikáját. Foglalkozott még a magyar zabok minőségvizsgálatával, a cukorrépa-termesztés fokozásával, nemzetközileg is különösen értékes megállapításokat tett a talajokban élő, nitrogént megkötő baktériumok, elsősorban a Bacterium radicicola vizsgálata terén.

    Szegeden élt és tevékenykedett, a Szegedi Belvárosi Temetőben nyugszik. Emléktábláját a szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet épületének róla elnevezett, Herke Sándor utcai falán helyezték el (a domborműves réz és mészkő emléktábla Tápai Antal szobrászművész alkotása, felavatták: 1976. szept. 17-én).

    Emlékezet

    A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954), Kossuth-díj (1955).

    Főbb művei

    F. m.: A zab minőségére befolyást gyakorló tényezők. (Kísérletügyi Közlemények, 1906)
    Tabako. – Még egyszer a Tabako. (Borászati Lapok és Mezőgazdasági Szemle, 1906)
    Adatok az árpa nitrogéntartalmához. (Kísérletügyi Közlemények, 1907)
    A zab héjtartalma. (Mezőgazdasági Szemle, 1907)
    A trágyázás hatása kultúrnövényeink termésére. (Gazdasági Lapok, 1907)
    Az organikus nitrogéntrágyák értéke. (Gazdasági Lapok, 1908)
    A cukorrépa káros nitrogénvegyületeiről. (Kísérletügyi Közlemények, 1908)
    A cukorrépa nitrogénvegyületeinek jelentősége. (Vegyészeti Lapok, 1908)
    A mesterséges trágyasók hatása a talaj fizikai tulajdonságaira. – A növények káliumfelvételéről. (Mezőgazdasági Szemle, 1909)
    Adatok a magyar cukorrépa nitrogéntartalmához. (Kísérletügyi Közlemények, 1909)
    Trágyázási kísérletek mésznitrogénnel az őszi gabonafélékhez és a cukorrépához. – Zöldtrágyázás kötöttebb talajon. (Gazdasági Lapok, 1910)
    A talajok trágyaszükségletéről. – A műtrágyák fajsúlyáról. – A mesterséges trágyákban lévő tápanyagok kihasználása. – A zab műtrágyázása. (Termelés, 1910)
    Az őszi gabonafélék őszi és tavaszi nitrogéntrágyázása. (Erdélyi Gazda, 1910)
    Az árpa trágyázásáról. (Gazdák Független Ujsága, 1910)
    A sörárpa értékbírálata – bonitálása. (Az Országos Magyar Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás kiadványa. Bp., 1910)
    Az erős nitrogéntrágyázás hatása a cukorrépára. – A különböző vízmennyiség befolyása a cukorrépatermesztés mennyiségére és minőségére. – A cukor és a nem cukoranyagok elosztódása répában. Floderer Sándorral. (Kísérletügyi Közlemények, 1911)
    Wirkung grosser Stickatoffgaben auf die Zuckerrübe. – Über die Verteilung des Zuckers sowie der Nichtzuckerstoffe in der Zuckerrübe. (Zeitschrift für Zuckerindustrie und Landwirtschaft, 1911)
    Einfluss verschiedener Wassermengen auf die Ernte und Qualität der Zuckerrübe. – Über die Zusammensetzung verschiedenen grosser Zuckerrüben. (Zeitschrift für Zuckerindustrie und Landwirtschaft, 1912)
    Adatok a pillangós virágú növények nitrogénfelvételéhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1912)
    A trágyázás befolyása a nitrogénkötő baktériumok életműködésére. (Köztelek, 1913)
    A hüvelyesek gyökérgumó-baktériumainak jelentősége. (Gazdasági Lapok, 1913)
    A mészsalétrom trágyaértéke. 1–2. (Mezőgazdasági Szemle, 1913)
    Csillagfürt és szeradella oltási kísérletek. – Adatok a gyökérgumó baktériumok életműködéséhez, valamint a „Nitragin” és az „Azotogon” bakteriológiai vizsgálata. – A mészsalétrom trágyaértéke. (Kísérletügyi Közlemények, 1913)
    A talajbakteriológia jelenlegi állásáról. (Köztelek, 1914)
    A chilisalétrom, a kénsavas ammonium és a mésznitrogén hatásának megállapítása tenyészedény-kísérletekkel. – A csontliszt foszforsavának trágyázó hatása. Összefoglaló irodalom. – A víz, mint tenyésztényező a pillangós virágú növényeknél. – A foszforsav befolyása a cukorbontásra talajban. (Kísérletügyi Közlemények, 1915)
    A talaj phosphorsav-szükségletének megállapítása. – A gyökérkiválasztás és annak jelentősége a talaj tápanyagainak oldásánál. (Kísérletügyi Közlemények, 1916)
    A talaj foszforsav-szükségletének megállapítása. (Köztelek, 1918)
    A foszfátok előállításának új módja. (Köztelek, 1919)
    A könnyen és nehezen oldható phosphorsav értékesítése a növény fejlődésének különböző szakaszaiban. (Kísérletügyi Közlemények, 1919)
    A gyökerek szénsav, cukor stb. kiválasztásairól. – A gyökérkiválasztások jelentősége a foszforsav kihasználására. – Trágyázási kísérletek Martin-salakkal. (Kísérletügyi Közlemények, 1921)
    Az ammonifikáció és a nitrifikáció erélyességének befolyása a termőképességre. (Kísérletügyi Közlemények, 1922)
    Az istállótrágya nitrogénvesztesége. 1–4. (Gazdasági Lapok, 1923)
    Szarvasi szikjavítás. (Köztelek, 1925)
    A szikes talajok javítása. (Magyar Róna, 1925)
    Szikjavítás meszezéssel. (Magyar Róna, 1926)
    A szikes talajok válfajai és tulajdonságai. – A homoktalajok termőképességének növelése. (Alföldi Mezőgazdaság, 1927)
    A gazdasági növények fejlődése a javított szódás talajon. (Köztelek, 1930)
    Az újabb hazai risztermelés. 1–2. (Köztelek, 1933)
    A sziki mézpázsit [Atropis limosa] jelentősége a szódás talajok gyepesítésénél és az Atropis-gyepek feljavítása. 1–2. (Kísérletügyi Közlemények, 1933)
    Trágyázási kísérletek szódás talajú gyepeken. (Mezőgazdasági Kutatások, 1933)
    A szegedi Fehértó talajviszonyai. – A szikes talaj hasznosítása rizstermesztéssel. – Szódás talajú lecsapolt területeken végzett hasznosítási kísérletek. (A magyar szikesek. Bp., 1934)
    A sziki mézpázsitgyepek feljavítása. (Köztelek, 1934)
    A hazai szikes talajok hasznosításának gazdasági kérdései. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1938)
    Szikes talajaink megjavítása. (Mezőgazdasági Közlöny, 1943)
    Szikjavítás sárgafölddel, gépek igénybevételével. (Magyar Föld, 1943)
    A szikes talajok javítása nagyüzemszerűen. (Köztelek, 1943)
    Szódás-szikesek javítása. 1–2. (Agrokémia, 1949–1950)
    A nátriumsók szerepe a szikes talajok javításánál. (Mezőgazdasági Tudományos Közlemények, 1950)
    Mésztelen szikesek javítása gépierővel. Prettenhoffer Imrével. (Agrártudomány, 1951)
    Szódás talajú gyepek hozamának növelése. – A meszes szikesek javítása lignitporral. (A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, Évkönyve, 1951)
    Szikjavítási kérdések. (Bp., 1951)
    A meszes szikesek és azok javítása. (Agrártudomány, 1952)
    A Duna–Tisza közi szódás talajú rétek és legelők hozamának növelése. (Agrártudomány, 1953)
    Adatok a meszes szikesek javításához. (Agrokémia és Talajtan, 1954)
    Rizstermesztés a Duna völgyében. (Természet és Társadalom, 1956)
    A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1957)
    Durch Lignitstaub bedingte Veränderungen im Heuertrag von Puccinellia L. Rasenflächen und in den Eigenschaften des Bodens. (Acta Agronomica, 1958)
    A hidrológiai viszonyok szerepe a Duna–Tisza közötti szikesek keletkezésében. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
    A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátságainak változásában a Duna–Tisza közén. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
    Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. Monográfia. Szerk., sajtó alá rend., a bevezetőt írta. Darab Katalin. (Bp., 1983).

    Irodalom

    Irod.: H. S. (Agrokémia és Talajtan, 1970)
    Harmati István: H. S. élete és munkássága. (H. S. 1882–1970. Szerk. Magassy Dániel, a bibliográfiát összeáll. Nagy Júlia. Szeged, 1982)
    Lóczy Dénes: H. S.: Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna völgyében. (Földrajzi Értesítő, 1984)
    Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). *MÉL III. téves születési adat: szept. 18.! Anyakönyvi adata szerint szept. 17-én született

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (31), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (181), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (70), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (100), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (61), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (911), irodalomtörténész (267), jezsuita szerzetes (11), jogász (303), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (175), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (676), meteorológus (14), mezőgazda (119), mezőgazdasági mérnök (99), mikológus (12), mikrobiológus (23), miniszterelnök (15), műfordító (198), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (82), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu