Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Básti Lajos emlékezete
    Dsida Jenő
    Dsida Jenő és a Magyar Zsoltár
    Reményik Sándor
    Reményik Sándor, az utolsó erdélyi bárd

    Herepei János, magyarherepei

    művelődéstörténész, muzeológus


    Született: 1891. október 11. Kolozsvár
    Meghalt: 1970. október 30. Szeged
    Temetés: 1970. november 2. Szeged

    Család

    Régi erdélyi református nemesi családból származott. Családi hagyomány szerint Bod Péter leszármazotta, valamint ősei között szerepel – többek között – Herepei Ádám (1756–1814) Kőrösi Csoma Sándor nagyenyedi történelemtanára és testvére Herepei János (1763–1812) református lelkész, teológus. Unoka-nagybátyja Herepei Károly (1802–1871) egyháztörténész, az MTA tagja. Sz: Herepei Gergely (1844–) református lelkész, teológus, Tóth Etelka. Édesanyja Ady Endre másod-unokatestvére volt. Leánya: Baróti Józsefné Herepei Judit.

    Iskola

    Tanulmányait szülővárosában végezte, a Kolozsvári Református Kollégiumban éretts. (1910), a Ferenc József Tudományegyetemen magyar–történelem–régészet szakon tanult (1910–1914), végbizonyítványt szerzett (1914). Tanulmányai befejezése után Olaszországban járt hosszabb tanulmányúton (1914).

    Életút

    A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem segédrégésze (1914–1918); közben Kolozsvárott cukor- és dobozgyári munkás. Az összeomlás után Kolozsvárott maradt, anyagot mentett a kolozsvári Főtér Árpád-kori leleteiből (1920-as évek eleje). Lemondatása után a Minerva Irodalmi és Nyomdai Rt. munkatársa, főkönyvelője, osztályvezetője (1920-as évek eleje–1938), egyúttal az Erdélyi Kárpát Egyesület (MKE) Néprajzi Gyűjteményének őre és a Kolozsvári Református Kollégium levéltárosa (1930-as évek). A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (1938–1945), majd a bonyhádi Székely Múzeum igazgatója (1949–1951), nyugdíjazták (1951). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Irodalom Tanszékének előadó tanára (1961-től).

    Családi hagyományai miatt kezdett el foglalkozni Erdély 17–18. sz.-i magyar művelődéstörténetével, elsősorban Apáczai Csere János munkásságával. Tudományos pályafutása indulásakor serkentően hatott rá Kelemen Lajos (1877–1963) barátsága, akinek javaslatára az 1920-as évektől járta az erdélyi magyar falvakat, adatolta a helyi műemlékeket és temetőket, régészeti feltárásokban vett részt (pl.: Makfalva, Maros-Torda megye), ill. korabeli egyházi iratokat és levelezéseket gyűjtött. Történészként jelentős eredményeket ért el a magyarországi református egyházi oktatás múltjának feltárása terén. Muzeológusként, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felszólította a református egyházakat, hogy műkincseiket mentsék át a Múzeumba, ahol néprajzi részleget fejlesztett és elindította a Székelyföld modern régészeti kutatását, ezáltal a történeti etnográfia egyik megalapozója. Régészként Sepsiszentgyörgyön, Málnás környékén és Felső-Erdővidéken kutatott. A második bécsi döntés (1940) után gr. Teleki Pál (1879–1941) miniszterelnök felkérésére kidolgozta a Székely Nemzeti Múzeum fejlesztési tervét és egy Székely Tudományos és Közművelődési (= Székely Táj- és Népkutató) Intézet tervét. Ez utóbbi terv a II. vh. miatt nem valósulhatott meg, ugyanakkor a Székely Nemzeti Múzeumot a szakminisztérium közgyűjteménynek ismerte el (Észak-Erdélyre kiterjedő gyűjtőkörrel, s a múzeum alkalmazottait a Magyar Nemzeti Múzeum [MNM] keretén belül fizették). A Múzeum az 1940-es években élte virágkorát: Herepei több reprezentatív Erdély történetét bemutató budapesti és székelyföldi (közös) kiállítást rendezett, felújította a múzeumot és Kós Károly tervei alapján bővítette a főépületet, alapvető fontosságú történeti, néprajzi és régészeti programokat indított (fiatal kutatók – többek között László Gyula, Balassa Iván bevonásával). A Székely Nemzeti Múzeum jelentős részét a háború végén (felsőbb utasításra, 1944-ben) Nyugatra menekítette (az anyag Zalaegerszegen eltűnt vagy elpusztult, 1945-ben). A Múzeum pusztulását Herepei János élete végéig nem heverte ki, főleg, hogy a felelősséget is (sikertelenül) igyekeztek ráhárítani. A II. vh. után tartva a romániai hatóságok megtorlásától nem tért vissza Erdélybe, evakuálása helyszínén, Keszthelyen maradt (ahol rendezte a Kolozsvárról odamenekített és megmaradt egyetemi könyvtár anyagát, 1945–1947). Később a Völgységi Telepesek központi Szövetkezete meghívására Bonyhádon telepedett le, ahol a tolnai ún. telepes székelyek történetére vonatkozó helytörténeti gyűjteményt állított fel (1949–1951). A Székely Múzeum (= kis Székely Múzeum) a Délvidékről menekült bukovinai székelyek emlékeit kívánta összegyűjteni (a múzeumot romániai nyomásra nemsokára felszámolták, az addig gyűjtött anyag a szekszárdi múzeumba és a szekszárdi Tolna megyei levéltárba került, 1951-ben). Nyugdíjaztatás után leányához, Kajdacsra költözött (1953–1961), majd haláláig Szegeden élt és tevékenykedett. Élete utolsó éveiben visszatért a középkori és kora újkori Erdély művelődéstörténetét feltáró kutatásaihoz. Feldolgozta a kolozsvári Házsongárdi Temető és Kalotaszeg sírköveit, utolsó, az MTA által támogatott nagy művében összeállította a 17. sz.-i magyarországi szellemi mozgalmak adattárát. Több jelentős műve kéziratban maradt, munkásságának nagy része még feltáratlan.

    Szegeden hunyt el, a Református Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Jelképesen fel van írva a neve a kolozsvári Házsongárdi Temetőben, a Herepei-család síremlékére is. A Székely Nemzeti Múzeum bejáratánál munkásságát állandó kiállítás idézi fel. Életművével Balassa Iván, Keserű Bálint foglalkozott, a 2000-es években Sas Péter gondozásában sorra jelennek meg Kolozsvárott még ki nem adott kéziratai vagy újra felfedezett rendkívül ritka és értékes dolgozatai.

    Emlékezet

    A Pásztortűz (1925–1941), az Erdélyi Múzeum munkatársa (1933–1943).

    Főbb művei

    F. m.: Apáczai Csere János kolozsvári lakozásának ismeretlen részei. (Pásztortűz, 1925)
    A kolozsvári református leánygimnázium és papi lak alapozásakor előkerült neolit kori és XVI–XVII. századi leletek. (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927)
    Szenci Molnár Albert halála ideje. – Jelentés Makfalva és a vele szomszédos Székelyszentistván–Csókfalva községek határában végzett régészeti kutatásokról. (Erdélyi Múzeum, 1933)
    A bolonyai rovásírásos naptár megtérő sorvezetésének – bustrophedonjának – képlete. (Ethnographia, 1935)
    Egy Virgilius-érem. Az aradföldvárpusztai lelet éremrevíziója. – Néhány adat gr. Bethlen Miklós tanulóéveiből. (Erdélyi Múzeum, 1938)
    Adatok a Régi Magyar Könyvtár 1. és 2. kötetéhez. – Csáktornyai János debreceni nyomdász halála. (Erdélyi Múzeum, 1939)
    Bethlen Gábor kiválasztottjai. I. Szilvási K. Márton református esperes életrajza. (Református Szemle, 1939; és külön: Kolozsvár, 1939)
    Levéltári adatok faépítészetünk történetéhez. I. Fatemplomok és haranglábak. Gyűjtötte Szabó T. Attilával. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 107. Kolozsvár, 1939)
    Gr. Ráday Gedeon ifjúkori verse. Közli H. J. (Pásztortűz, 1940)
    Ifjú Hertel Péter és balási Késcsináló Jakab özvegyének sírköve. 1657. – Nagyari Benedek. (Erdélyi Múzeum, 1940)
    A nagyváradi kálvinista iskola külföldi származású professzora. (Magyar Paedagogia, 1940)
    A kenézlői lelet X. századbeli olasz érmei. (Erdélyi Múzeum, 1941)
    A dési református iskola XVII. és XVIII. századbeli igazgatói és tanítói. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 130. Kolozsvár, 1941)
    A Székely Nemzeti Múzeum és feladatai. (Pásztortűz, 1941)
    Könyvészeti tanulmányok. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 143. Kolozsvár, 1942)
    Az erdélyi könyvkötészet és nyomdászat történetéhez. – Az erdélyi nyomdászat történetéhez. Bácsi István és Tótfalusi Kis Miklós. – Gönczy György halálának és Bánffyhunyadi Benedek püspökké választásának időpontja. – Sikó János, kolozsvári iskolamester. (Erdélyi Múzeum, 1942)
    Scholabeli állapotok Apáczai Csere János Kolozsvárra jövetele előtt. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 166. Kolozsvár, 1943)
    Abrugyi György kolozsvári könyvkötő. (Erdélyi Múzeum, 1943)
    Apafi Miklós és Teleki Anna házasságkötése alkalmával készített egyleveles nyomtatványok. – Kutyanevek a XVII. századból. – Tűzrendészeti intézkedések Kolozsvárt, 1652-ben. – Adatok régi magyar írók életrajzához. Szárász Ferenc és családja. – Tótfalusi Kis Miklós feleségének családja. – Hozmann János, kolozsvári leányiskolai tanító. (Erdélyi Múzeum, 1944)
    Id. Szathmári Baka Péterné és fiacskája siratója. (Egyháztörténet, 1944)
    Újabb adatok a Régi Magyar Könyvtárhoz. (Erdélyi Múzeum, 1945)
    A gyalui iskola régi mesterei. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 203. Kolozsvár, 1947)
    Bocskai Gábor egeresi síremléke és mestere. (A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Erdélyi Tudományos Intézete kiadványai. Kolozsvár, 1947)
    A legyeződíszes könyvkötés kolozsvári mestere. – A Heltai-nyomda sorsa. – Hol volt a gyulafehérvári academicum collegium papirosmalma? (Magyar Könyvszemle, 1957)
    A bokályos ház. (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest–Kolozsvár, 1957)
    Apáczai Csere, Nagyajtai Csere. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
    Tótfalusi Kis Miklós kolozsvári műhelye és munkatársai. (Magyar Könyvszemle, 1958)
    Apáczai Csere János könyvtárának töredéke. (Magyar Könyvszemle, 1959)
    Kísérlet a kolozsvári Heltai-nyomda tulajdonosainak megállapítására. (Magyar Könyvszemle, 1960)
    Gyulai Pál születési háza. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
    Miképpen kerülte el a gyulafehérvári bibliotékának egy része az 1658. évi tatár pusztítást? – Újabb megjegyzések a felenyedi papirosmalom történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1961)
    Bod Péter jegyzőkönyvecskéje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
    Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez. 1–3. (Ethnographia, 1961–1962)
    Adatok régi magyar versekről. – Adalékok Bod Péter életrajzához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
    Hogyan nevezzük Tótfalusi Kis Miklóst? (Magyar Könyvszemle, 1962)
    Az aradi és szegedi bokály. (Néprajz és Nyelvtudomány. 7. és Néprajzi Dolgozatok. 13. Szeged, 1963)
    A XVII–XVIII. századbeli kolozsvári nyomdászok iskolai és szakmabeli végzettsége. (Magyar Könyvszemle, 1963)
    Adalékok Apáczai Csere János ismeretlen munkáihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
    Apáczai könyvtárának további nyomai. (Magyar Könyvszemle, 1964)
    Egy kis példányszámban megjelent magyar könyv. – Egy 1701-ben nyomtatott könyv bekötése helyének meghatározása. Két ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1965)
    Polgári és kulturális törekvések a század első felében. H. J. cikkei. Szerk. Keserű Bálint. (Adattár a XVII. század szellemi mozgalmainak történetéhez. I. Szeged–Bp., 1965)
    Hornius György Szent genealógiájának magyar kiadása. – Apáczai Debrecenben őrzött könyvbejegyzései. Egy képpel. – Méhes Sámuel lemondása az Erdélyi Híradó szerkesztéséről. (Magyar Könyvszemle, 1966)
    Szenci Molnár Albert tragédiája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
    Apró adatok Szenci Molnár Albert munkásságához. (Studia Litteraria, 1966)
    Apáczai [Csere János] és kortársai. H. J. cikkei. Szerk. Keserű Bálint. (Adattár a XVII. század szellemi mozgalmainak történetéhez. II. Szeged–Bp., 1966)
    Tótfalusi Kis Miklós temetése. (Magyar Könyvszemle, 1967)
    Vidéki könyvkötők a XVII. század folyamán. – További bizonyíték a Tótfalusi Kis Miklós temetése c. cikkhez. (Magyar Könyvszemle, 1968)
    A XVII–XVIII. századi hazai könyvforgalom történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1969)
    Teleki Jankó könyvtára. (Magyar Könyvszemle, 1970)
    Hirdetési lapok Erdélyben, 1848 előtt. – Méhes György az 1789. évi kolozsvári „Uj és O Kalendariom” szerkesztője. (Magyar Könyvszemle, 1971)
    Művelődési törekvések a század második felében. H. J. cikkei. Szerk. Keserű Bálint. (Adattár a XVII. század szellemi mozgalmainak történetéhez. III. Szeged–Bp., 1971)
    A XVII–XVIII. századi alkalmi diákversek hitelessége. – Petrus Monedulatus Lascovius de Barovia magyar neve. (Magyar Könyvszemle, 1972)
    Újabb adatok az aradi és a szegedi bokályokról. Közli Kovács Áron. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972/73)
    Csanádi Pál, az unitárius püspök, orvos és egy régi gyökerű temetkezési szokásunk. (Keresztény Magvető, 1985)
    A Házsongárdi Temető régi sírkövei. Adatok Kolozsvár művelődéstörténetéhez. Sajtó alá rend. Balassa Iván, Herner János, Keserű Bálint. Az utószót Balassa Iván írta. (Bp., 1988). Gyerővásárhelyi sírkövek. Kolozs megyei türei temető sírkövei. (Művelődés, 2000)
    A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei. Sajtó alá rend., szerk. és az előszót írta Sas Péter. (Kolozsvár, 2001)
    A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből. Az 1638–1647. évi építkezés, berendezés és felszerelés adattára. Sajtó alá rend., szerk. és az előszót írta Sas Péter. (Kolozsvár, 2002)
    Apáczai betegsége és halála. (Irodalomismeret, 2003)
    A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből. Sajtó alá rend., szerk. és az előszót írta Sas Péter. (Kolozsvár, 2004)
    Hosszú utca, Szappanu utca, Szappanyváros. (Művelődés, 2004)
    Kolozsvár történeti helyrajza. Sajtó alá rend., szerk. és az előszót írta Sas Péter. (Kolozsvár, 2004)
    A kolozsvári színház és színészet történetéből. Közzéteszi Sas Péter. (Kolozsvár, 2005)
    Művelődéstörténeti tanulmányok és adattárak. Sajtó alá rend., szerk. és az előszót írta Sas Péter. (Kolozsvár, 2008).

    Irodalom

    Irod.: Esztári Dániel: H. J. (Tiszatáj, 1970)
    Balassa Iván: H. J., (Ethnographia, 1971)
    Jankovics József: H. J. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
    Tanulmányok H. J. emlékére. – H. J. tudományos munkássága. Bibl. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1972)
    V. Windisch Éva: H. J.: Adattár a XVII. század szellemi mozgalmainak történetéhez. III. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
    Szilágyi Mihály: H. J.: A Házsongárdi Temető régi sírkövei. Adatok Kolozsvár művelődéstörténetéhez. (Dunatáj, 1989)
    Sas Péter: H. J., az erdélyi temetők krónikása. (Honismeret, 1999)
    Sas Péter: In memoriam H. J. (Művelődés, 2000)
    Kolta László: Bonyhádi arcképek. (Bonyhád, 2000)
    Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
    Boér Hunor: H. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
    A hagyomány szolgálatában. Szerk. Lengyel András. (Szeged, 2002)
    Csetri Elek: H. J. két munkája. (Erdélyi Múzeum, 2003)
    Gaal György: H. J.: Kolozsvár történeti helyrajza. (Keresztény Magvető, 2004)
    Sebestyén Kálmán: H. J.: A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei. (Honismeret, 2004)
    Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. (Szeged, 2008)
    Gaal György: H. J.: Művelődéstörténeti tanulmányok és adattárak. (Keresztény Magvető, 2009)
    Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (20), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (152), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (59), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (903), irodalomtörténész (265), jezsuita szerzetes (11), jogász (300), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (672), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu