Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Bálint Ágnes
    Bányai Elemér
    Az első névportré
    Keleti Ágnes, a mozdulatok művésze
    Ruttkai Éva

    Hernádi György

    költő

    1946-ig Hercz György


    Született: 1899. július 17. Székesfehérvár
    Meghalt: 1958. november 20. Budapest

    Család

    Jómódú zsidó értelmiségi családból származott. Dédapja: Hertz Illés honvédként harcolt 1848/49-ben a magyar forradalom és szabadságharcban. Nagyapja: Hercz Adolf orvos. Sz: Hercz Oszkár törvényszéki orvos, Fischer Erzsébet. Édesapja az 1920-as években öngyilkos lett. F: 1944–1958: Dénes Magda, Dénes (Sternberg) Izidor műépítész leánya. Leánya: Hernádi Katalin (1946–), fia: Hernádi János (1951–).

    Iskola

    A székesfehérvári főreálgimnáziumban éretts. (1917), a bécsi egyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).

    Életút

    Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1917–1918), az őszirózsás forradalom alatt Székesfehérvár városparancsnoka (1918–1919). A KMP tagja (1918-tól), a Tanácsköztársaság alatt a Fejérmegyei Népszava munkatársa és az Eszme c. lap szerkesztője (1919. márc.–júl.). A proletárdiktatúra bukása után Berlinben (1919–1920), Bécsben (1922–1934); közben rövid ideig Párizsban élt (1929–1930). Hazatérése után az illegális KMP tagjaként kommunista lapok szerkesztője, ill. irodalommal foglalkozott, és különböző álneveken műfordításokból élt (1934-től). Többször letartóztatták, rendőri felügyelet alá helyezték. A II. vh. végén Dachauba deportálták (1944–1945). Hazatérése után kereskedelmi lapok munkatársa, majd az Újítók Lapja szerkesztője, felelős szerkesztője (1950–1958: megszakítással).

    Költői pályafutását Kassák Lajos körében kezdte, első verseit is Kassák jelentette meg a Ma c. aktivista folyóiratában (1918–1919). A Ma betiltása (1919. jún.) után Tóth Aladárral (a később ismert zenekritikussal) és Várkonyi Nagy Bélával „társadalmi és szépirodalmi” folyóiratot indított (Eszme címmel Székesfehérvárott, 1919; a lap azonban mindössze három számot élt meg). A Tanácsköztársaság idején Velinszky László, a székesfehérvári direktórium elnöke szociológiai és etikai előadások tartására kérte fel (előadásai egy részét az Eszme, ill. más lapok jelentették meg). A bukás után – jóllehet semmilyen szerepet sem vállalt a proletárdiktatúrában – menekülnie kellett. Rövid pozsonyi tartózkodás után Berlinben élt, majd Bécsben telepedett le. Berlini és bécsi emigrációjában kiadott könyveit (Versek, 1921; Ecce homo, 1923) maga Kassák Lajos illusztrálta híres fametszeteivel. Az Ecce homo c. kötete a konstruktivista könyvművészet egyik legjelentősebb és legértékesebb alkotása. Hazatérése után bekapcsolódott a Kassák körül kialakult Munka-kör munkájába (a lap betiltásáig, 1939-ig működött ott). Aktivista költeményeket, majd expresszionista szabadverseket és néhány színművet is írt, témáját gyakran vette a Bibliából, a Teremtés könyvéből és az evangéliumokból. Költészete a patetikus expresszív formáktól a dadaista gesztusköltészeten át fokozatosan jutott el a letisztult egyszerű képekig. Színművei közül kiemelkedik a Júdás. Egy élharcos tragédiája (1943). Az ötfelvonásos darabot éveken át tartó kutatással készítette elő. Az Iskarióthból származó, magát a Makkabeusok és Hasmóneusok sarjának tartó Júdás azért szegődött Jézus tanítványának, hogy megszabadítsa népét a rómaiak gyarmatosítása alól. Jézus és Júdás viszonyát eszmény és valóság, ég és föld metszéspontján vizsgálja, s azt folytonosan ismétlődő szimbólumnak tartja. Jézus elvont, éteri igazságai a valóságban nem ültethetőek át, ha valaki azokat mégis megkísérli, az szükségképpen az eszmények árulóvá válik. Az evangéliumi eseményeket Júdás és a főpapok mesélik el, jóllehet mindenki és minden Jézusról szól, a történetben Jézus maga nem is szerepel; csupán, mint eszmei létező van jelen. Jézus „országa”„nem evilágból való,” Júdás ugyanakkor Jézus eszméit egy nemzeti szabadságharc szolgálatába akarja állítani. A zsidó főpapság a rómaiakkal összefogva fondorlatos módon mindkét „lázadótól” megszabadul: egyiknek a hős, másiknak az áruló szerepe jut. A dráma valójában parabola: az egyre fenyegetőbb náci térhódítás a zsidóságnak kétféle szerepet kínál a jézusit és a júdásit (= vagy Jézusként pusztul el, vagy Júdásként él tovább: mindkettő áldozati szerep). Lírája valójában a II. vh. után bontakozott ki, a szocialista költészet második nemzedékének egy kevéssé ismert, utóbb szinte teljesen elfelejtett képviselője volt. A számára, egyéni sorsában felszabadulást jelentő korszak kezdetén költészetét az újjáépítés és az élet újraindulása felett érzett öröm jellemezte, ám minduntalan vissza-visszatért a koncentrációs táborban átélt borzalmak és a megaláztatások sötét képeihez. Jóllehet életében igen termékeny volt, 1945 után csak egy kötete jelenhetett meg: egyéni tragédiája, hogy az új, szocialista rendszer is hallgatásra ítélte. Az 1950-es évekre teljesen kiszorult az irodalmi közéletből csak gazdasági dolgozatokat közölhetett (groteszk módon a találmányokról, és újításokról szóló munkái kivívták a műszaki szakemberek elismerését). Nekrológját a régi harcostárs-barát Kassák Lajos írta.

    Székesfehérvárott a Nagy Sándor utca (= ma: Ady Endre utca) 14.-ben, egy telkes házban laktak, Budapesten, az 1930-as években az Erzsébetvárosban élt (VII. kerület Damjanich utca 26/b). Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Halála után több válogatás is megjelent verseiből és elbeszéléseiből (Földem, sorsom, 1959; Veszélytelen tavasz, 1969). Életművével Fáy Árpád és G. Komoróczy Emőke foglalkozott.

    Főbb művei

    F. m.: Versek. (Fiatalok könyvei. 1. Berlin, 1921; Kassák Lajos színes metszeteivel. 2. kiad. Wien, 1922)
    Ecce Homo. Hercz György versei. Versek. Kassák Lajos színes metszeteivel és tipografizálásával. (Az Írók Könyvkiadó Vállalata kiadványai. Wien, 1923)
    Idegenből – idegenbe. Versek. (Bp., 1936)
    A költészetről. Ars poetica. – Európai költők antológiája. Szerk. Faludy György. (Munka [folyóirat], 1938)
    Számadás. Versek. A három képet Fenyves Sándor rajzolta. (Bp., 1941)
    Az utolsó álom. Dráma. (A mi könyvünk. Bp., 1941)
    Júdás. Egy élharcos tragédiája. Színmű 5 felvonásban. (Bp., 1943)
    Kassák Lajos versei. – Lukács György: Goethe és kora. (Szocializmus, 1946)
    Akik élve maradtak. Versek. H. G. néven. Az előszót Kassák Lajos írta. (Bp., 1947)
    Áruleosztás a tervgazdaságban. (Gazdaság, 1948)
    Újítások könyve. Találmányok és újítások. Hernády G. néven. A III. Országos Újító Kiállításon bemutatott újítások és találmányok. Összeáll. (Bp., 1953)
    Gyárépítés előregyártott nagyelemekkel. – A gyorsabb és jobb cserzés módszerei. (Nagy magyar találmányok. Bp., 1955)
    Földem, sorsom. Vál. versek. Vál., az előszót írta Fáy Árpád. (Bp., 1959)
    Veszélytelen tavasz. Elbeszélések. Vál., szerk., a bevezetést írta Fáy Árpád. (Bp., 1969)
    Az idő tenyerén. Vál. versek. Vál., szerk. József Farkas. (Bp., 1980)
    Az utolsó álom. (A házasulók. Klasszikus komédiák. Szerk. Dévényi Róbert. Bp., 1985)
    Az utolsó álom. (Remény [folyóirat], 1989)
    Ecce Homo. Hercz György versei. Versek. Kassák Lajos színes metszeteivel és tipografizálásával. Hasonmás kiad. (Bp., 1999)
    ford.: Brecht: A kiáltvány. Ford. (Nagyvilág, 1958).

    Irodalom

    Irod.: Kassák Lajos: Emlékezés H. Gy.-re. (Élet és Irodalom, 1958. 48.)
    Nádass József: Emlékező sorok H. Gy.-ről. (Élet és Irodalom, 1959. 29.)
    Fábián Katalin: H. Gy.: Földem, sorsom. (Kortárs, 1960)
    Csendes évforduló. Öt évvel ezelőtt halt meg H. Gy. (A Könyv, 1963)
    Fábián Katalin: Emlékezés H. Gy.-re. (Kortárs, 1963)
    Fáy Árpád: H. Gy. (Kortárs, 1968)
    Pásztor József, M.: Az Eszme. Szociális és kulturlap 1919-ben. (Magyar Könyvszemle, 1969)
    Fáy Árpád: H. Gy. Emlékezés egy elfelejtett költőre, halálának 10. évfordulóján. (Élet és Irodalom, 1969. 29.)
    Markovits Györgyi: Győzni fogunk. Emlékezés H. Gy.-re. (Magyar Nemzet, 1974. júl. 17.)
    M. Gy.: H. Gy. emlékezete. (1979. júl. 17.)
    N. L.: Még egyszer H. Gy.-ről. (Magyar Nemzet, 1979. aug. 7.)
    Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. (Székesfehérvár, 2002)
    Komoróczy Emőke, G.: A szellemi nevelés fórumai. Kassák Lajos, Tamási Lajos és Kárpáti Kamill „körei.” (Bp., 2005)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (69), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (178), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (26), edző (67), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (65), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (18), festő (120), festőművész (117), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (108), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (98), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (68), gépészmérnök (150), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (38), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (58), honvédtiszt (21), iparművész (16), író (898), irodalomtörténész (264), jezsuita szerzetes (11), jogász (299), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (169), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (172), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (93), mérnök (668), meteorológus (14), mezőgazda (117), mezőgazdasági mérnök (97), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (17), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (80), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (41), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29), numizmatikus (10),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu