Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    angyal, széll, szirmai
    Fülep Lajos
    Fülep Lajos emlékezete
    Körmöczy Zsuzsanna
    Körmöczy Zsuzsa emlékezete

    Henkey Gyula

    antropológus, etnográfus

    Henkey Lajos


    Született: 1920. december 25. Léva, volt Bars vármegye
    Meghalt: 2010. augusztus 17. Tiszakécske

    Család

    Sz: Nyiredy Erzsébet. Apja tanító volt. Hárman voltak testvérek.

    Iskola

    Elemi és középiskoláit Léván végezte, a lévai szlovák nyelvű reálgimnáziumban éretts. (1938). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot tanult és Bartucz Lajosnál antropológiát hallgatott (1939–1942), jogtudományi doktori okl. szerzett (1945), a történelem (néprajz) tudomány kandidátusa (1990).

    Életút

    Bars-Hont vármegye közigazgatási gyakornoka (1942–1943). Az Újjáépítési Minisztérium (1945–1946), az Építési Minisztérium fogalmazója (1946–1948). A Pécsi Építési Főigazgatóság (1948–1949), a Magasépítési Vállalat (1949), a Növénytermeltető Vállalat kecskeméti kirendeltsége jogi tanácsadója (1950–1959), a Szakszervezeti Művelődési Központ előadója (1960–1969). A kecskeméti Katona József Múzeum antropológusa (1969–1984).

    A kárpát-medencei magyarság etnikai embertani vizsgálatával és népességtörténetével, a magyar nép származásával foglalkozott. Embertani kutatásokat folytatott Kecskeméten és környékén (1956–1971), a Jászságban (1971–1973), a Nagykunságban, a Tiszazug környékén (1973–1979), a Dunántúlon (1980-as évek). Magyarország több mint 150 helységének etnikai embertani feldolgozását fejezte be, méret-, alak- és színkomplexió szerinti főbb embertani sajátosságait gyűjtötte össze (1956 és 1997 között több mint 35 000 főn!). Embertani gyűjtéséből vitatható etnogenetikai és őstörténeti következtetéseket is levont. Véleménye szerint a mai magyar felnőtt lakosság még mindig őrzi az ősi rasszok jegyeit: a magyarság döntő mértékben közép-ázsiai eredetű nép (46,8%). A Kárpát-medencében 198 népcsoportot vett fel, s ebből 110 csoportban a közép-ázsiai eredet dominált. Bartucz Lajos nyomán megkülönböztetett egy homo pannonicus embertípust, amelyet Henkey Gyula turanid-nagyalföldi típusnak nevezett el.

    Emlékezet

    Kecskeméten (Széchenyi tér 1–3.) élt és tevékenykedett, a bencés apácák tiszakécskei öregek otthonában hunyt el. Az 1959. szept. 1-je előtti embertani anyagát a kecskeméti Katona József Múzeumnak adományozta, s a múzeum adattárában helyezte el egész kutató munkásságát őrző valamennyi vizsgálati lapját.

    Elismertség

    A Magyar Biológiai Társaság tagja (1958-tól). A Bács-Kiskun Megyei Népkutató Munkaközösség alapító tagja, az orvosbiológiai szekció vezetője (1956–1969).

    Elismerés

    Szocialista Kultúráért (két ízben). Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (2002).

    Szerkesztés

    A Kapu c. folyóirat Magyar múlt rovatának vezetője (1996–2005).

    Főbb művei

    F. m.: Bács-Kiskun megyei embertani vizsgálatok. (Kiskunság, 1959)
    Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata. – Szeremlei magyarok embertani vizsgálata. (Népkutató füzetek. Kecskemét, 1961)
    Nagybaracska felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. – Homokmégy embertani vizsgálata. (Népkutató füzetek. Kecskemét, 1962)
    Szabadszállási kunok embertani vizsgálata. (A Népkutató Kör Évkönyve, 1962/63)
    Foktő felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. (A Népkutató Kör Évkönyve, 1963/64)
    Szakmár felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. (Szakmári Honismereti Értesítő, 1966)
    Fajsz felnőtt lakosságának embertani vizsgálata. (Fajszi Honismereti Értesítő, 1967)
    A Bács-Kiskun megyei embertani vizsgálatok és a magyar őstörténet. (Kiskunság, 1967)
    Bulgáriai tatárok között. (Kiskunság, 1971)
    Rusze környéki tatárok embertani vizsgálata. (Anthropologica Hungarica, 1972)
    Adatok a jászdózsai lakosság antropológiájához. (Studia Palociorum, 1973)
    Kalocsa és környéke embertani vizsgálata. (Forrás, 1973)
    Dunapataj népességének etnikai embertani vizsgálata. (Anthropológiai Közlemények, 1973)
    Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához. (Cumania, 1974)
    Jászboldogháza népességének etnikai embertani vizsgálata. (A Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve. Jászberény, 1974)
    Gyöngyöspata és Mátraderecske népességének etnikai embertani vizsgálata. (Fol. Hist.-nat. Mus. Matraensis. Gyöngyös, 1975)
    A szekuláris növekedésváltozás Duna–Tisza közi népességeknél. (Anthropológiai Közlemények, 1975)
    Karcag népességének etnikai embertani vizsgálata. (Anthropológiai Közlemények, 1976)
    Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához. Kalmár Sándorral. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1976)
    A kunszállási jászok embertani vizsgálata. (A Kecskeméti Honismereti Kör Évkönyve, 1978)
    Etnikai embertani vizsgálatok taxonómiai eredményei Közép-Magyarországon. – A magyar etnikai embertani vizsgálatok problémái. (Cumania, 1978)
    Kalocsa és környéke népességének embertani vizsgálata. (Cumania, 1979)
    Heves megyei palócok etnikai embertani vizsgálata. Kalmár Sándorral. (Studia Palociorum. Eger, 1979)
    A jászszentandrási jászok etnikai embertani vizsgálata. (A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1979/80)
    Magyarország mai lakosságának embertani vizsgálata és a magyar őstörténet. 1–4. – Az embertan és a magyar őstörténet. (Forrás, 1981)
    Adatok a Tiszazug településtörténetéhez és antropológiájához. (10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk. Szabó L. Szolnok, 1981)
    A hajósi népesség etnikai embertani vizsgálata. (Anthropológiai Közlemények, 1981)
    Adatok a magyarországi népességek társadalmi néprajzához. (Forrás, 1982)
    Az embertan és a magyar nép származása. (Forrás, 1983)
    Kiskunsági őslakosok etnikai embertani vizsgálata. Kalmár Sándorral. (Cumania, 1984)
    Lucfalva és Vácegres népességének etnikai embertani vizsgálata. (Antropológiai Közlemények, 1985)
    A magyarság kontinuitása magyarországi népességek antropológiai vizsgálata alapján. (Forrás, 1986)
    Adatok a magyar nép antropológiájához. Kalmár Sándorral. (Cumania, 1986)
    Adatok a csongrádiak antropológiájához és társadalmi néprajzához. (Mozaikok Csongrád város történetéből, 1986)
    A Duna–Tisza közi magyarok antropológiai vizsgálatának főbb eredményei. (Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények, 1986)
    Katymári és csávolyi bunyevácok antropológiai vizsgálata. (Cumania, 1987)
    Adatok a dunántúli magyarok etnikai antropológiájához. (Antropológiai Közlemények, 1987/88)
    Adatok a Vas megyei magyarok etnikai antropológiájához. (Vas Megyei Múzeumi Közlemények, 1987/88)
    Duna és Tisza menti őslakosok embertani vizsgálata. (Bács-Kiskun Megyei Honismereti Közlemények, 1988)
    A Duna-Tisza közi magyarok etnikai embertani vizsgálata. (Cumania, 1989)
    Az embertani kép. (Palócok. I. köt. Szerk. Bakó Ferenc. Eger, 1989)
    A zsadányi embertani vizsgálatok eredményei. (Napóra, 1990)
    Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe. (Bp., 1990)
    Ethnic Anthropological Analysis. (Genetics of Hungarian Populations. Bp., 1990)
    A magyarság etnikai embertani képe. Kand. értek. (Kecskemét, 1990)
    Segesdi magyarok etnikai embertani vizsgálata. (Somogyi Múzeumok Közleményei, 1992)
    A Kárpát-medence népeinek etnikai embertani képe. (Léva, 1993)
    Őseink nyomában. A magyarság etnikai embertani képe. (Magunk keresése. Bp., 1993)
    Somogy megyei népességek embertani képe. (Somogyi Múzeumok Közleményei, 1994)
    Nagyecsedi és szamosszegi magyarok etnikai embertani képe. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996)
    Felvidéki magyarok népességtörténete és etnikai embertani képe. (Kapu Füzetek. 7. Bp., 1998)
    Bulgáriai tatárok embertani képe. (Kapu, 2000)
    Új adatok a Kínában élő kazakok etnikai embertanához. Horváth Izabellával. – Dél-tiszántúli telepes magyarok embertani képe. – Új adatok a turanid típusú nagy magyar alföldi változatához. – Moldáviai magyarok népességtörténete és embertani képe. (Kapu, 2001)
    A magyarság és más Kárpát-medencei népek etnikai embertani vizsgálata. Fotók H. Gy. és Kiss Béla. (Turán Könyvek. 2. Bp., 2002)
    Új adatok a turanid típus észak-kazahsztáni változatához. (Kapu, 2002)
    A csallóközi magyarok etnikai embertani képe. Alistál környéke, Bős és Nagymegyer. Csallóközi összefoglaló tanulmány. (A Gyurcsó István-alapítvány könyvei. 24. Dunaszerdahely, 2002)
    Magyar népességek embertani képe. 1–4. (Kapu, 2004–2005)
    A magyarság közép-ázsiai eredetű elemeinek embertani képe. (Kapu, 2005)
    Új adatok a turanid középtípus 1–2. meghatározásához. (Kapu, 2005–2006)
    Új embertani adatok a magyarság őstörténetéhez. – A magyar őslakos népesség embertani képe. (Kapu, 2007)
    A felvidéki magyarok társadalmi problémái és a magyarság embertani képe. Zombory Istvánnal. – Az etnikai embertan és a magyar őstörténet. 1–2. (Kapu, 2008)
    Új embertani adatok a magyarság őstörténetéhez. (Acta Historica Hungarica Turciensia, 2009)
    A magyarság katonai segédnépei a IX. és XV. század között. Zombory Istvánnal. (Kapu, 2009).

    Irodalom

    Irod.: Major István: Attila ujgur kuzinjai. Interjú H. Gy. antropológus professzorral. (Kapu, 2007)
    Mátyus Gyula beszélgetése H. Gy. antropológus professzorral. (Acta Historica Hungarica Turciensia, 2009)
    Bakay Kornél: Búcsú a magyar ember egyik legjelentősebb kutatójától. (eltérő halálozási adattal: 2010. aug. 22.; Kapu, 2010)
    Laczkó János: Megkésett nekrológ. In memoriam H. Gy. (Múzeumőr, 2011)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (13), állatorvos (70), állattenyésztő (16), antropológus (12), atléta (18), bakteriológus (14), bányamérnök (38), belgyógyász (77), bencés szerzetes (30), bibliográfus (22), biofizikus (12), biokémikus (36), biológus (180), bíró (13), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (16), diplomata (27), edző (69), egyházi író (20), énekes (14), entomológus (24), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (31), erdőmérnök (44), esztéta (32), etnográfus (77), evangélikus lelkész (13), farmakológus (18), feltaláló (23), festő (121), festőművész (118), filmrendező (14), filológus (56), filozófus (75), fizikus (109), fiziológus (14), fogorvos (18), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (32), fül-orr-gégész (22), gazdasági mérnök (99), gazdasági vezető (10), gazdaságpolitikus (23), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (53), geológus (69), gépészmérnök (154), grafikus (66), gyermekgyógyász (34), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (14), hidrológus (13), honvéd tábornok (60), honvédtiszt (21), ifjúsági író (10), iparművész (16), író (907), irodalomtörténész (266), jezsuita szerzetes (11), jogász (302), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (170), kertész (31), kertészmérnök (20), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (173), könyvtáros (63), közgazdász (169), kritikus (52), kultúrpolitikus (19), labdarúgó (32), levéltáros (88), matematikus (94), mérnök (675), meteorológus (14), mezőgazda (118), mezőgazdasági mérnök (98), mikológus (12), mikrobiológus (22), miniszterelnök (15), műfordító (196), műgyűjtő (18), művelődéstörténész (34), művészeti író (14), művészettörténész (90), muzeológus (81), nagybirtokos (63), neonatológus (14), neurológus (42), neveléstörténész (11), növénynemesítő (29),


    © Névpont, 2018. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu