Aágh Ilona
Aágh Ilona

2024. április 19. Péntek

Aágh Ilona, jékei

színésznő, színigazgató

Névváltozatok

Veszprémi Jenőné; Ágh Ilona, jékei

Születési adatok

1854. március 11.

Kenyhec, Abaúj vármegye

Halálozási adatok

1945. január 28.

Pettend, Kápolnásnyék, Fejér vármegye


Család

Régi, jékei/jékey előnevű református nemesi családból származott. Mind az Aágh, mind az Ágh névváltozatot használta.

Nagyszülei, apai: Ágh Imre, jékei (1795. máj 20. Hol?), Pálóczi Horváth Mária.

Szülei: Ágh Sándor (1825. máj. 7. Felsővisó, Máramaros vm.–1898. ápr. 30. Csákova, Temes vm. Temetés: 1898. máj. 2. Csákova) ügyvéd, Abaúj vármegyei tisztviselő, Bisztranovszky/Bystronowska Klára (1834. Szomolnok, Szepesi kerület–1872. dec. 11. Kassa, Abaúj-Torna vm. Temetés: 1872. dec. 12. Kassa).

 

Testvérei: Bárczy Lászlóné Ágh Matild (1851. márc. 3. Kenyhec, Abaúj vm.–1926. dec. 18. Bp. Temetés: 1926. dec. 21. Kerepesi út); Overbeck Sándorné Ágh Mariska (= Ágh Mária Zsófia, 1852. szept. 18. Kenyhec); Ágh Gyula (1855. nov. 11. Kenyhec); Ágh Etelka (1857. szept. 18. Kenyhec); Bogár Lászlóné, ill. Blaskó Lászlóné Ágh Malvin (1858. nov. 16. Szomolnok, Szepesi kerület); Ágh Kálmán Simon János (1858. nov. 16. Szomolnok); Ágh Ida Elza Mária (1861. febr. 2. Kenyhec); Ágh Béla (1861. febr. 2. Kenyhec–1903. dec. 20. Csákova. Temetés: 1903. dec. 21. Csákova) postamester; Schönviczky Jánosné Ágh Katalin (1863. febr. 12. Kassa); Ágh Géza (1864. márc. 30. Kassa–1905. szept. 12. Bp. Temetés: 1905. szept. 18. Szikszó) jogász, Szikszó város főjegyzője; Bary Józsefné Ágh Anna (1865. jún. 17. Kassa–1950. okt. 2. Balatonlelle, Somogy m.); Ágh Berta Klára (1868. márc. 9. Kassa); Ágh Dezső (1872. máj. 24. Kassa).

Ágh Matild férje: 1871–1913: bárcziházi Bárczy László (1847. márc. 18. Kozma, Zemplén vm.–1913. aug. 8. Bp. Temetés: 1913. aug. 10. Kerepesi út): jogász, királyi tanácsos, a Temesvári Pénzügyigazgatóság (1889–1894), a Budapest-vidéki Pénzügyigazgatóság pénzügyigazgatója (1894–1906), közigazgatási bíró (1906-tól).

Ágh Anna férje: Bary József (1858. jún. 29. Beregsom–1915. júl. 13. Nagyvárad, Bihar vm.) jogász, a tiszaeszlári vérvádperben ő vezette a vizsgálatot (1883).

Ágh Mariska férje: Overbeck Sándor cs. és kir. ezredes.

 

Férje: 1888. okt. 4.–1895. febr. 6.: Veszprémi/y Jenő (= Kertész János, 1863. dec. 10. Veszprém–1895. febr. 6. Székesfehérvár. Temetés: 1895. febr. 7. Székesfehérvár, Szentháromság Temető) színész, 1894-től a székesfehérvári társulat igazgatója. Özvegy.

Életút

A szatmári (1885–1886), a debreceni (1886–1887), a székesfehérvári (1887–1888), a miskolci társulat művésze (1888–1889). Miután feleségül vette Veszprémi Dezső, együtt járták az országot (1889–1894), 1894-ben férje átvette a székesfehérvári társulatot, s férje váratlan haláláig együtt dolgoztak ott. A székesfehérvári társulat igazgatója (az egyik első magyar női színigazgató!, 1895–1896), majd Nagyszombatban, Besztercebányán, Nagykárolyban, Losoncon, Léván, Kisvárdán (1896), Sátoraljújhelyen, Zilahon, Szilágsomlyón, Segesvárt, Erzsébetvárosban, Pancsován (1897), Bonyhádon (1897–1898), Kaposvárott, Dombóvárott, Csurgó és Nagyatádon működött (1898). Pesti Ihász Lajos (1898–1899), Tiszay Dezső (1899–1902), Szalkai Lajos (1902–1903), Szendrey Mihály (1903–1906), Farkas Ferenc társulatához szerződött (1906–1907).

A Népszínház-Vígopera művésze (1907–1908), Baróthy Rezső társulatának tagja (1908–1909), majd Feld Zsigmond szerződtette (a Fővárosi  Városligeti Színházhoz), végül a Nemzeti Színház művészeként fejezte be pályafutását (1912–1923; 1923. okt. 1-jén vonult nyugalomba).

Főbb művei

F. szerepei: Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Portia (Shakespeare: A velencei kalmár)
Tímea: (Jókai Mór: Az arany ember)
Lady Anna (Shakespeare: III. Richárd)
Johanna (Rákosi Jenő: Endre és Johanna)
Dianne (Bisson, Alexandre: Válás után)
Fejedelemasszony (Hervé: Nebáncsvirág)

 

F. filmjei: A papagály (1912)
Ma és holnap (1912)
Éjféli találkozás (1915)
A toprini nász (1917)
Az obsitos (1917)
Vengerkák (1917)
Károly bakák (1918)
Szentmihály (1920).

Irodalom

Irod.: források: Vácott Veszprémi Jenő színész a jövő héten vezeti oltár elé Ágh Ilona kisasszonyt, a miskolci színtársulat tagját, Ágh Sándor kassai ügyvéd leányát. (Fővárosi Lapok, 1888. szept. 19.)
Veszprémi Jenő, a nemrég elhunyt kiváló vidéki színigazgató özvegye, Aágh Ilona – maga is színésznő – színigazgatói engedélyért folyamodott okt. 1-jétől fogva. (Budapesti Hírlap, 1895. szept. 15.)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. (Veszprém, 2008)
Bényei József: Debreceni színházművészek. 1798–2000. (Debrecen, 2012).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9R77-4SB?i=41&cc=1554443&cat=740511 (Ágh Ilona születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YSJD-98F?cc=1743180 (Kertész János [= Veszprémi Jenő születési anyakönyve, 1863)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303898 (Ágh Sándorné Bystranovszky Klára gyászjelentése, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS6C-3SXW-7?cat=17230 (Kertész János [Veszprémy Jenő] és Ágh Ilona házassági anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSBG-CSWD-7?cat=263613 (Veszprémi Jenő halotti anyakönyve, 1895)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303896 (Ágh Sándor gyászjelentése, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303858 (Ágh Béla gyászjelentése, 1903)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/303866 (Ágh Géza gyászjelentése, 1905)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/332309 Bárczy Lászlóné Ágh Matild gyászjelentése, 1926)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TMF-2PN?i=152&cc=1452460 (Veszprémy Jenőné Ágh Ilona halotti anyakönyve, 1945)

 

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/agh-ilona (Ágh Ilona életrajza a Hangosfilm lexikonon, 2019)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője