Abaffy László
Abaffy László

2020. október 28. Szerda

Abaffy László

újságíró, író, műfordító

Születési adatok

1906. március 18.

Makó, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1975. május 31.

Huttenheim, Baden-Württemberg, Németország

Temetési adatok

1975. június 6.

Huttenheim


Család

Régi evangélikus családból származott. Szülei: Abaffy Béla (1875. nov. 9. Szentes–1918. okt. 31. Makó. Temetés: 1918. nov. 2. Makó) a makói állami főgimnázium r. tanára (1897–1918), Háry Zsuzsanna. Testvérei: Abaffy Béla, Abaffy Károly és Abaffy Etelka. Felesége: Brunner Mária. Leánya: Abaffy Rita.

Iskola

A makói állami főgimnáziumban éretts. (1924), tanulmányai idején József Attila osztálytársa volt (1920–1922). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán (1924–1925), bölcsészkarán tanult (1925–1929), gyorsírás-tanítói vizsgát tett (1935).

Közép- és felsőfokú tanulmányai idején gyorsírásban kerületi versenyeket nyert és sakkozóként a Makói Sakk Kör alapító tagja (1924-től).

Életút

Makón, Szegeden, majd Pécelen újságíró és gyorsírástanár (1929–1937), Budapesten több napilap külső munkatársa (1937–1941) és a finn–szovjet háborúk haditudósítója (1939–1942), egyúttal a berlini Presseagentur szerkesztője és a bécsi Donausender rádió munkatársa (1941–1945).

1945-től Nyugat-Németországban, ill. az NSZK-ban élt, gyári tisztviselőként dolgozott. Egykori makói osztálytársa, József Attila (1905–1937) német nyelvű népszerűsítésével, valamint a magyar irodalom megismertetésével foglalkozott. József Attilán kívül még Sértő Kálmán (1910–1940) és Sinka István (1897–1969) életére vonatkozó adatokat is gyűjtött.

Emlékezet

Makón született, középiskolai tanulmányait szülővárosában, felsőfokú tanulmányait Szegeden végezte, tanulmányai befejezése után hosszabb ideig élt Pécelen. 1937-től Budapesten tevékenykedett, de tudósítóként a világháborús Európa több országából is jelentkezett, az 1940-es évek elején Abaffy László volt „a magyar száguldó riporter”. 1945 után Németországban telepedett le.

Utolsó éveit Huttenheimben (ma: Philippsburg város része) töltötte, ott is hunyt el, a helyi temetőben nyugszik.

Elismerés

Árpád Díszoklevél (1965).

Szerkesztés

Az Új Hungária és az Új Látóhatár c. lapok állandó külső munkatársa.A Kárpáti Híradó és a Kárpáti Magyar Hírlap tudósítója (1941–1942). Az Új Hungária és az Új Látóhatár c. lapok állandó külső munkatársa és a Magyarság Németföldi leveleinek szerzője (1968–1975).

Főbb művei

F. m.: tudósításai, kisebb írásai magyarországi lapokban: A szögedi gróf. (Pesti Hírlap Vasárnapja, 1936. 30.)
A gyertya serceg – egy ország kapitulál. Így esett el Párizs. (Magyarság, 1940. aug. 23.)
Finnország és az angol blokád. (Kárpáti Híradó, 1941. ápr. 9.)
A német győzelem okai. (Kárpáti Magyar Hírlap, 1941. máj. 14.)
Örökéletű Petőfi-legenda. Beszélgetés a Petőfi nyomokat kutató svájci újságíróval. (Zala megyei Élet, 1941. jún. 5. és Kárpáti Magyar Hírlap, 1941. júl. 15.)
Norvégiai kisriport a magyar panaszokról. (Kárpáti Híradó, 1941. jún. 6.)
Borzalmak filmje. A németek az elfoglalt területeken észlelt vörös kegyetlenkedéseket filmre vették. (Székely Nép, 1941. júl. 24.)
Lapua csupán kis fészek, szétszórt tanyavilág templomközsége a finn őserdők közepén. Riport az északi templomközség magyarnyelvű emléktáblájáról. (Kárpáti Híradó, 1941. dec. 7.)
Az észt jövendő alapkőletétele. (Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. márc. 9.)
„Bajtemetés” Északon meg Délen. A. L. néprajzi riportja. (Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. máj. 1.)
Miért kell Churchillnek megbuknia? (Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. jún. 6. és 1942. jún. 15.)
A 75 éves Mannerheim tábornagy. (Magyar Jövő, 1942. jún. 13.)
A puszta komantikája és az alkotó puszta. (Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. aug. 1.)
A japán légihaderő titkaiból. (Magyar Szárnyak, 1942. okt. 15. és Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. nov. 6.)
A Volga titkaiból. (Kárpáti Magyar Hírlap, 1942. nov. 24.)
Berlini levelek. (A Mai Nap, 1943. máj. 14.).

F. m.: írásai, műfordításai emigráns lapokban: Unsterbliche Freiheit. Versfordítások. (Huttenheim, 1958)
József Attila igazi arca. (Külföldi Magyarok Olcsó Könyvtára. 1. Huttenheim, 1964)
Egy vers három értelme. (Új Látóhatár, 1967. 6.)
Ungarns Dichtung in deutscher Sprache. Válogatás a magyar költészet német fordításaiból. Szerk. (Frankfurt am Main–Huttenheim, 1967). Pécel és Toronto között. Fáy Ferenc verseskötetéről. (Új Látóhatár, 1969. 2.)
Sértő Kálmánka és a Sinka Pista. (Hídfő Könyvtár, 1970. 2.)
Suomi lelke. Pentti Saarikoski művei. (Új Európa, 1970. 1.)
Az északi fény ötödik balladája. Az 1939–1940-es finn szabadságharc idejéből. (Hídfő Könyvtár, 1972. 1.)
Heine Heinrich, Marx Károly, Weerth Georg és az 1848-as szabadságharc. Tallózás az irodalomban. (Hídfő Könyvtár, 1972. 2.)
Gilitze István népi eposza. (Új Látóhatár, 1974. 2.)
Kémeri Nagy Imre. (Hídfő Könyvtár, 1974. 1.)
József Attila hiteles életleírása – legendák nélkül. A gyermekkor. (Hídfő Könyvtár, 1974. 3.)
Legendák nélkül József Attila első hiteles életrajza. 2–4. (Hídfő Könyvtár, 1974. 4.–1975. 2.)
Pandúrok a Rajna partján… Nádasdy és Trenk Ferenc egy német történelemkönyvben. (Hídfő Könyvtár, 1975. 2.).

Irodalom

Irod.: A. L. gyorsírás-tanítói vizsgája. (Szegedi Gyorsíró, 1935. jan. 20.)
Nem azonos! A. L. mezőgazdasági kamarai titkár nem azonos A. L.-val, a Magyarságot tudósító alkalmi szerzővel. (Magyarság, 1940. okt. 9.)
Elhunyt A. L. (†1975. máj. 30., Magyarság, 1975. jún. 13.)
Csikós Zoltán: A. L. emlékére. Vers. (Magyarság, 1975. jún. 27.)
Vadász Ferenc: Tizenhat éves voltam akkor… Gebe Márta József Attiláról. (Kritika, 1985. 7.)
Balázs Béla: A Petőfi-legenda nyomában 1941-ben. A. L. és Hans Landsberger svájci kutató. (Zalai Hírlap, 1989. okt. 21.)
Zetényi Csukás Ferenc–Boros János András: Magyar és külföldi önkéntesek a finn–orosz háborúban. (Bp., 2011).

Irod.: Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. (Köln–Detroit–Wien, 1966)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992).

 

neten: 

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301570# (édesapja, Abaffy Béla gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPX9-8HY?i=696&
wc=92S6-YWG%3A40678201%2C44058001%2C40976501&
cc=1452460
(születési anyakönyve)

Megjegyzések

1. a források szerint középiskolai tanári oklevelet szerzett, oklevele időpontjáról nincs adat.

2. bibliográfiákban és kortárs lapokban művei és életrajzi adatai összekeverve Abaffy László (1901. ápr. 1. Felsőlehota) mezőgazdasági kamarai titkár, kísérletügyi főadjunktus adataival. A Nemzetvédelmi Keresztet Abaffy László (1901) vehette át 1942-ben. A két Abaffy László a Magyarság c. lapban összeszólalkozott, utóbb tisztázták a névazonosságból fakadó félreértéseket.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020