Abai György
Abai György

2024. április 17. Szerda

Abai György

építészmérnök

Születési adatok

1925. szeptember 19.

Budapest

Halálozási adatok

1974. december 25.

Budapest

Temetési adatok

1975. január 8.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Abramovics Lázár kántor, Friederblum Cecília; Weisz Lipót, Gartenfeld Róza.

Szülei: Abai József (= Abramovics József, 1883. nov. 14. Dobsina–1957. febr. 3. Bp.) operaházi karénekes, Weisz Vilma (1891. febr. 4. Bp.–1963. dec. 24. Bp.).

Abai József testvére: Vertán Gyuláné Abramovics Dóra (1894. júl. 11. Dobsina).

Felesége: 1973–1974: Bálint Margit Mária.

Iskola

A budapesti VIII. kerületi községi főreáliskolában éretts. (1947), ÉKME-n építészmérnöki okl. szerzett (1952).

Életút

A Fővárosi Tanács munkatársa (1955–1960?), a Városrendezési és Építészeti Osztály főmérnöke (1960?–1972), osztályvezető főmérnöke (1972–1974).

Jelentős szerepet játszott a budapesti főútvonalak egységes koncepciójának kialakításában, a fővárosi közvilágítás korszerűsítésében, a budapesti díszkivilágítás egyik megszervezője, az 1960-as és az 1970-es évek budapesti arculatát befolyásoló nagy építkezések – Erzsébet-híd, Baross tér, Déli pályaudvar – kezdeményezője.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Urbanisztikai Társaság tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1965).

Szerkesztés

Építészeti írásai elsősorban a Magyar Építőművészetben (1955–1970), a Városépítésben (1969-től) és a Budapest c. folyóiratokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Javítsák meg építőipari tervezőirodáink munkájukat! (Népszava, 1953. jan. 8.)
Nagyobb gondot és felelősséget a Tatabányai Cement- és Mészművek szociális beruházásainál. (Népszava, 1953. febr. 7.)
Gondosabban, takarékosabban tervezzék és építsék a dolgozók lakásait! (Népszava, 1953. aug. 5.)
A fővárosi családiház-építési akcióról. (Népszava, 1955. okt. 30.)
A fővárosi sajátház akcióról. (Magyar Építőművészet, 1955. 1-2.)
Budapest közvilágításának néhány aktuális problémájáról. (Magyar Építőművészet, 1960. 6.)
Az Erzsébet-híd környékének városrendezési kialakítása. Berczik Andrással. (Városépítés, 1964. 1.)
Budapesti új kultúrcentrumok. (Városépítés, 1969. 1.)
Budapesti sajátház építés. Szerk. Többekkel. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod. és források: Abramovics József eljegyezte Weisz Lipót kereskedő leányát, Vilmát. (Magyarország [napilap]–Pesti Hírlap, 1917. dec. 16.)
Várkonyi Endre: Fényesebb Budapest. Budapest fényreklámairól. (Magyarország, 1969. 32.)
Abai György. (Városépítés, 1974. 6.)
Elhunyt Abai György építészmérnök. (
Népszabadság–Magyar Nemzet, 1975. jan. 4.)
Budapest lexikon. I–II. köt. Főszerk. Berza László. (2. átd. kiad. Bp., 1993).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZCY2-SB2M (Abramovics Dóra és Vertán Gyula házassági anyakönyve, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DBTQ-C4T?i=46&wc=92QV-HZW%3A40678301%2C54933001%2C1077278702&cc=1452460 (Abai József halotti anyakönyve, 1957)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6243-2VSR (Abai Józsefné Weisz Vilma halotti anyakönyve, 1963)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPB6-9TDJ?i=562&wc=92SY-4WG%3A40678301%2C65374601%2C43800801&cc=1452460 (Abai György halotti anyakönyve, 1974)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője