Család

Szegény sorsú iparos szülőktől származott.

Szülei: Abday József szűcsmester, Kaszás Erzsébet.

Testvére: Abday József (1838. márc. 15. Győr–1909. júl. 1. Bp.) római katolikus pap, Nagyécs plébánosa (1878–1895) és Abday Rozália (1840. ápr. 7. [keresztelés napja] Győr).

Iskola

Elemi és középiskoláit Győrött végezte, majd Pannonhalmán belépett a bencés szerzetesrendbe (1859. szept. 8.). A budapesti tudományegyetem hittudományi karán tanult, majd a központi papnöveldében pappá szentelték (1866. okt. 5.).

Életút

Kajáron h. lelkész (1866), a pannonhalmi székesegyház hitszónoka (1866–1868). Az esztergomi főgimnázium r. tanára (1868–1872), a győri római katolikus főgimnázium r. tanára és a győri jogakadémián a bölcseleti tanszék h. tanára (1872–1879); közben hosszabb utazásokat tett Ausztriában, Németországban és a Párizsi Világkiállítás idején Franciaországban és Angliában.

A pannonhalmi bencés gimnázium r. tanára (1879–1885), a kőszegi gimnázium igazgatója (1885–1887), a komáromi (1887–1891), a pápai gimnázium r. tanára (1891–1893), nyugdíjba vonulás után Bakonybélen élt (1893–1894).

Ókori klasszikus (görög és római) művelődéstörténettel, vallástörténettel foglalkozott, számos imádsága és prédikációja vált ismertté. Szabadidejében beutazta Európa nagy részét és régészeti leleteket tanulmányozott és klasszikus festményeket.

Lefordította Rogerius mester Siralmas énekét (Carmen miserabile) a magyarországi tatárjárásról. Költeményei a Győri Közlönyben jelentek meg (különböző álnevek alatt, 1873–1883). Ismertebb álneve: Sopornyai Sándor.

Emlékezet

Bakonybélen hunyt el, az apátsági templomban nyugszik Hagyatékát (köztük különösen értékes képgyűjteményét) a Pannonhalmi Főapátsági Gyűjteményben őrzik.

Elismertség

A Budapesti Philologiai Társaság alapító (1874-től) az Országos Középtanodai Tanáregyesület vidéki választmámyának tagja (1875-től).