Abday Sándor
Abday Sándor

2024. április 19. Péntek

Abday Sándor

színész, színházigazgató

Születési adatok

1800. február 2.

Kaposvár, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1882. november 18.

Szatmár, Szatmár vármegye

Temetési adatok

1882. november 19.

Szatmár

„hídontúli sírkert”


Család

Szülei: Abday János, herceg Esterházy Pál kaposvári uradalmi ispánja, Török Terézia.

Felesége: 1836. márc. 19.–1882. nov. 18.: Böszörményi Johanna (= Szabó Zsuzsanna) színésznő (1810. Hajdúböszörmény, Hajdú kerület–1885. márc. 30. Szatmár. Temetés: 1885. ápr. 2. Szatmár, „hídontúli sírkert”).

Gyermeke, leánya: Abday Rozina (1829–) színésznő és nevelt leánya: Juracskó Dánielné Lung Amália.

Iskola

A pesti tudományegyetemen tanult, tanulmányait nem fejezte be, 1817-ben Debrecenben színésznek állt.

Életút

Kilényi Dávid társulatának tagja (1818–1820), önálló társulatának igazgatója, ill. részben Kilényivel társulva működött (1820–1849); közben a pozsonyi országgyűlésre szervezett társulatban is fellépett (1825–1826). A debreceni színház igazgatója (1848), a forradalom és szabadságharc idején élelmezési biztos, utóbb átlépett az osztrák hadseregbe (1848–1849). Miután felhagyott a színészettel Szatmáron telepedett le és királyi kataszteri becslőbiztosként dolgozott (1860-tól); élete végén a budapesti Nemzeti Színház kegydíjából élt.

Színészként kezdetben hős-, később komikus-, ill. karakterszerepeket alakított. Miután váratlan örökséghez jutott, húszévesen társulatot szervezett. Első színészeit Miskolcon és Kolozsvárott toborozta, 1820-ban, első társulatát három női és két férfi színésznő alkotta, első előadásaikat Szegeden, a városháza mellett tartotta. Az egyik első magyar színidirektorként különösen jelentős színigazgatói pályafutása: ő alapította meg az első magyarországi drámai-dalos társulatot (itt szerepelt – többek között – Déryné Széppataki Róza is 1827-ben). Abday Sándor volt az első magyar színidirektor, aki rendszeres havi fizetést tudott adni művészeinek, és bevezette legnépszerűbb színészeinek a jutalomjátékot (ilyenkor a teljes bevételt az ünneplő „aktor” kapta). Közel ötvenéves színidirektori pályafutása alatt színészeivel 89 településen fordult meg, 43 városban társulata honosította meg a magyar színészetet: pl. 1841-ben Kőszegen, Szombathelyen, Sopronban, ill. Keszthelyen és Esztergomban, 1844-ben Ungvárott, 1844–1845-ben nyírségi városokban játszott. Több színészgenerációt nevelt fel; társulatában Petőfi Sándor is fellépett (1841-ben).

Abday két színművet is írt: 1839-ben Marosvásárhelyen mutatták be Erdélyi hősök, vagy a bajnok hősnő; 1878-ban Szatmáron játszották Szatmár városa egy más világrészben c. darabját. Petőfiről mint színészről szóló visszaemlékezési a Szamos c. lapban jelentek meg (1881-ben).

Emlékezet

Pákh Albert – Garay János Kont c. költeményének mintájára Csont címmel paródiát írt róla. Abday Sándor 1878. márc. 4-én, Szatmáron ünnepelte ötvenéves színészi jubileumát. 1842-ben, amikor egyik sikeres előadását tartotta Szatmáron, tisztelői platánfát ültettek vendégjátékuk emlékére. A juharlevelű platánfa ma is megvan, mint különös, színháztörténeti „dokumentum” (Szatmárnémetiben, a Darai út és az ún. Szigetlanka környékén).

Főbb művei

F. m.: Erdélyi hősök, vagy a bajnok hősnő. Eredeti nemzeti hontörténet. (Marosvásárhely, 1839)
Cic hegynek boszorkánya. Színmű. Németből. ford. (Dés, 1839)
Szatmár városa egy más világrészben. Bohózat Bauerle után. (Szatmár, 1878).

Irodalom

Irod.: források: Egy veterán színigazgató, Abday Sándor aranylakodalma. (Fővárosi Lapok–Hölgyfutár, 1877. ápr. 11.)
Szatmár-Németiben meghalt Abday Sándor színigazgató. (Pesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1882. nov. 25.–Vasárnapi Ujság, 1882. 48.)
Elhunyt Abday Sándorné, a magyar színészet úttörőinek egyike. (Fővárosi Lapok, 1885. ápr. 12.)
 Ötvenöt évvel ezelőtt halt meg Abday Sándor, Petőfi Sándor színigazgatója. Sírja jeltelen Szatmáron. (Erdélyi Lapok, 1932. nov. 18.)
Zolnay László: Abday Sándor színtársulata Esztergomban, 1836-ban. 1–3. (Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1956. szept. 19.–22.–24.)
Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. (Bp., 1969)
Enyedy Sándor: Petőfi színészkollégái. (Utunk, 1973. 9.)
Abday Sándor színtársulatának 1836. évi esztergomi színlapjai. Szerk., bev. Pifkó Péter és Zachar Anna. (Esztergom, 1977)
Régi színészek… Házaspároknak jutalomjáték. [Abday Sándorról és társulatairól.] (Esti Hírlap, 1982. máj. 11.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Id. Szinnyei József: A komáromi magyar színészet története. 1811–1838. I–IV. köt. (Komárom, 1881–1884)
Bayer József: A nemzeti játékszín története. I. (Bp., 1887)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Somogyi életrajzi kislexikon. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)
Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. (Szeged, 1992)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK21-JBM (Abdai [!] Sándor születési anyakönyve, 1800)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301644 (Abday Sándor gyászjelentése, 1882)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301645 (Abday Sándorné Szabó Zsuzsanna gyászjelentése, 1885)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője