Abele Ferenc
Abele Ferenc

2024. április 17. Szerda

Abele Ferenc, lilienbergi báró; 1926-tól vitéz

honvéd tábornok

Névváltozatok

Abele von und zu Lilienberg, Franz 

Születési adatok

1875. július 8.

Klagenfurt, Ausztria

Halálozási adatok

1928. június 6.

Budapest

Temetési adatok

1928. június 10.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei, apai: Abele Ferenc (= Abele von und zu Lilienberg, Franz Maria 1766. szept. 29. Szakos?–1861. dec. 17. Graz, Ausztria), Mappes Katalin (= Mappes, Katharina Maria Johanna 1799. jan. 2. Mainz, Mainzi Köztársaság–1876. nov. 18. Graz).

Szülei: Abele Ferenc Szerafin (= Abele von und zu Lilienberg, Franz Seraphin Maria, 1818. szept. 21. Mainz–1880. márc. 11.) cs. és kir. tábornok és Kindl, Wilhelmina Terézia (1834. márc. 6. Graz–1893. júl. 12. Graz).

Abele Ferenc Szerafin első felesége: Michel, Bertha Maria Albertina (1822. szept. 22. Mainz, Hessen-Darmstadt–1873. okt. 4. Klagenfurt).

 

Felesége: 1917. ápr. 10.–1928. jún. 6.: Mohr Franciska (= Mohr, Elisabeth Barbara 1889. okt. 15. Trier, Rajna-Pfalz, Németország–1947. szept. 30. Merzig, Saar-vidék, Németország), Anton Franziskus Mohr („Tony”, 1855. dec. 24. Trier–1932. máj. 1. Trier) és Sophia Susanna Maria von von Beulwitz („Marie”, 1863. máj. 15. Trier–1956. márc. 24. Trier) leánya.

Iskola

A bécsi Katonai Műszaki Akadémián (1893–1896), a bécsi Hadiiskolán tanult (1899–1901), vezérkari törzstiszti tanfolyamot végzett (1912).

Életút

Hadnaggyá avatták a szegedi cs. és kir. 7. utászzászlóaljhoz (1896), a przemysli cs. és kir. 10. utász zászlóaljnál és a lembergi XI. hadtestnél vezérkari tisztként szolgált (1901–1914), a kolozsvári cs. és kir. 35. gyalog hadosztály (1914–1915. dec.), a nagyszebeni XII. hadtest vezérkari főnöke (1916–1917), a gyulafehérvári cs. és kir. 69. gyalog dandár parancsnoka (1918. jan.–okt.). Az összeomlás után, magyar állampolgárként Kápolnásnyéken telepedett le (1918 vége), vezérkari ezredesként nyugállományba helyezték. (1919. márc.).

Reaktiválása után a szerveződő Nemzeti Hadsereg tagja (1919 ősze), a Hadügyminisztérium (HM) különleges berlini megbízottja (1919. okt.–1920), I. osztályú konzulként ún. rejtett katonai attasé (a berlini magyar követségen, 1920–1925); közben tábornokká nevezték ki (1922). A székesfehérvári 2. vegyes dandár közigazgatási vezetője (1925–1926); e beosztásában altábornagy (1925–1928), ill. vezérfőtanácsosként a Legfelsőbb Honvéd Törvényszék elnöke (1926. júl. 1.–1928. jún. 6.).

Az ő javaslatára ünnepelték meg először 1915-ben a Magyar Hősök Emlékünnepét, ill. kedvezményezte, hogy minden község emlékművet állítva örökítse meg a világháborúban elesettek nevét. Kezdeményezése 1917-ben emelkedett törvényerőre, majd 1924-ben újabb jogszabály sorolta a nemzeti ünnepek közé (május utolsó vasárnapját).

Emlékezet

Abele Ferenc Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben), a sírhelyet felújították.

Irodalom

Irod. és források: Elhunyt lilienfeldi vitéz Abele Ferenc báró, magyar kir. vezérfőtanácsnok. (Magyarság–Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1928. jún. 10.)
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Ravasz István: Apák, fiak, férjek voltak. Ötvenévi hallgatás után az idén újra megtartják a gyászba borult családok ünnepét. (Új Magyarország, 1996. máj. 24.)
Ravasz István: A hősök napja. (Honvédségi Szemle, 2001. 6.)
Czene István: Magyar Hősök Emlékünnepe. (Örökség [folyóirat], 2006. 5.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D3V2-FW6Z (Báró Abele Ferenc halotti anyakönyve, 1928)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője