Főbb művei

F. m.: önálló és szerkesztett művei: Az oktatás szemléletességének problémái Komensky pedagógiai rendszerében. (Bp., 1956)
Szemléltetés az általános képző iskola – szovjet tízosztályos – III. és IV. osztályában a számtan és az olvasási órákon. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1956)
A közoktatásügy Európa szocialista országaiban. Felelős szerk. Kienitz, Werner. A magyar kiadást szerk. (Bp., 1965)
Neveléselmélet. Szerk. Többekkel. (Bp., 1965
2. kiad. 1967
3. átd. kiad. 1976
5. átd. kiad. 1978)
Lunacsarszkij, Anatolij Vasziljevics: Az egységes munkaiskola alapelvei. Ford. Falus Istvánné. Szerk., az utószót írta. (Pedagógiai források. 3. Bp., 1973)
Krupszkaja, Nagyezsda Konsztantyinovna: Az új pedagógia nyomában. Ford. Mayer Erzsébet. Szerk., az utószót írta. (Pedagógiai források. Bp., 1979).

F. m.: tanulmányai: Az élet és az iskola jobb kapcsolatáért. (Valóság, 1959. 2.)
A műszaki képzés szerepe a szovjet iskolareformban. (Munka és Iskola, 1959. 1.)
Az OSZSZSZK Pedagógus Kongresszusa. (Köznevelés, 1960. 15.)
A Köznevelés kislexikona. Didaktikai alapelvek. (Köznevelés. 1963. 4.)
A Köznevelés kislexikona. A szemléletesség elve. (Köznevelés. 1963. 12.)
A szovjet közoktatás fejlődésének új szakasza. (Magyar Pedagógia, 1967. 2-3.)
Az MTA Pedagógiai Bizottsága. (Magyar Pedagógia, 1969. 4.)
Az oktatástechnológiai eszközök és anyagok alkalmazásának néhány elvi kérdése és egy vizsgálat tapasztalatai. Szűcs Pállal. (Magyar Pedagógia, 1979. 3.).

F. m.: írásai a Pedagógiai Szemlében: Pestalozzi az oktatás szemléletességéről. (1957. 6.)
Az általános és politechnikai képzés tartalmi problémáival foglalkozó értekezlet. (1958. 1.)
Új elgondolások az iskolarendszer megreformálására. (1958. 12.)
A szovjet közoktatás átszervezésének néhány tapasztalata. (1959. 9.)
A nyugatnémet oktatás és nevelés kérdései. (1961. 4.)
Mit vár a társadalom az iskolai oktatástól? Takács Etellel. (1963. 5.)
A technikai eszközök alkalmazása és a programozott oktatás a közép- és felsőfokú iskolákban. (1965. 2.)
Az iskola és a neveléstudomány fejlődésének prognosztizálása. (1975. 7-8.).

Irodalom

Irod. és források: Ábent Ferencet a Pedagógiai Tudományos Intézet igazgatóhelyettesévé nevezték ki. (Pedagógiai Szemle, 1960. 3.)
Ábent Ferencet a a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatójává nevezték ki. (Pedagógiai Szemle, 1961. 9.)
Kormányrendelet az Országos Pedagógiai Intézet létesítéséről. (Magyar Közlöny, 1962. aug. 12.)
Gábor István: A neveléstudomány otthonai. ELTE, Pedagógiai Tanszék. (Magyar Nemzet, 1966. ápr. 17.)
Elhunyt Ábent Ferenc. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1991. dec. 19.)
Pedagógiai lexikon. I–III. köt. Főszerk. Báthory Zoltán és Falus Iván. (Bp., 1997).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3C-RL6M ([Id.] Ábent Ferenc születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3C-KPVB ([Id.] Ábent Ferenc halotti anyakönyve, 1975)

http://www.retsag.net/tortenet/l3.htm (Honismereti sorok. Nyolcvan éve született Ábent Ferenc egyetemi docens, Hangadó, 2006)