Abody Béla
Abody Béla

2024. április 19. Péntek

Abody Béla

író, kritikus, műfordító

Névváltozatok

1942-ig Anderlik Béla 

Születési adatok

1931. június 14.

Budapest

Halálozási adatok

1990. augusztus 17.

Budapest

Temetési adatok

1990. szeptember 4.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Dédszülei, apai: Anderlik Ede (1833. nov. 28. Pest–1898. júl. 17. Bp. Temetés: 1898. júl. 20. Kerepesi út) szűcsmester, a pesti szűcsök céhmestere, Hamvasy Vilma (= 1845-ig Schandl Vilma), Schandl György pesti kádármester leánya; Hogl Sándor, Nechánszky Terézia (= Nechansky Teréz, †1933. aug. 25. Bp.).

Dédszülei, anyai: Weisz András kisbirtokos, Klein Julianna; Csincsák János községi jegyző, Gyurcsánszky Alojzia.

 

Nagyszülei: Anderlik Béla (1871. ápr. 21. Bp.–1921. aug. 12. Bp.) vasúti mérnök, kassa-oderbergi vasúti főfelügyelő, Hogl Sarolta (1872? Bp.–1919. nov. 13. Bp.); Waisz Tivadar (= Weisz Tivadar Ármin, 1869. dec. 26. Szepesbéla, Szepes vm.–1923. márc. 29. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1923. ápr. 1. Kecskemét, Evangélikus Temető) járásbíró, Csincsák Gizella (1881. máj. 27. Jankovác–1949. aug. 31. Kecskemét. Temetés: 1949. szept. 2. Kecskemét, Evangélikus Temető).

A felvidéki evangélikus Weisz család a Waisz névváltozatot is használta.

Anderlik Béla testvérei: Anderlik István (1863. Kraszna, Szilágy vm.–1916. jan. 24. Varsolc, Szilágy vm. Temetés: 1916. jan. 25. Varsolc) huszárszázados, Anderlik Árpád (1872. júl. 8. Bp.–1945. ápr. 28. Bp.) szűcsmester, szűcsáru-kereskedő és ifj. Anderlik Ede (1881. szept. 28. Bp.) úszó, vízilabdázó, a Balaton Úszók Egyesülete (BUE) első magyar vízilabda-bajnokcsapatának tagja.

Anderlik Árpád felesége, Hogl Emma (= Hogl Emília Franciska, 1874. febr. 13. Bp.–1955. jún. 19. Bp. Temetés: 1955. jún. 23. Farkasrét) és Anderlik Béla felesége, Hogl Sarolta testvérek voltak.

Anderlik Árpád és Hogl Emma fia: Anderlik Árpád (1903. ápr. 2. Bp.–1966. aug. 18. Bp.) banktisztviselő, a III. közelfelderítő repülő század repülő megfigyelőjeként a II. oszt. Német vaskereszt kitüntetettje (1942).

 

Szülei: Abody Előd (1896. nov. 27. Dés, Szolnok-Doboka vm.–1949. jan. 9. Bp.): gépészmérnök, egyetemi tanár, Waisz Gizella (†1982. nov. 26. Bp. Temetés: 1982. dec. 10. Farkasrét).

Waisz Gizella testvére: Waisz Irén, vitéz Szathmáry Kálmán, a kecskeméti szegénygondozó intézet igazgatójának felesége.

Felesége: Sánta Ágnes (1932–2004).

Sánta Ágnes első férje: Angyal István (1928. okt. 14. Magyarbánhegyes, Békés vm.–1958. dec. 1. Bp.), az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír felkelőparancsnoka.

Gyermeke, leánya: Abody Rita (1957–) költő, író, műfordító.

Iskola

A budapesti Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1949); gimnáziumi osztálytársa volt, többek között Latinovits Zoltán és Vajda Miklós, tanárai közül kiemelkedett az iskolaigazgató Brisits Frigyes és Rajeczky Benjámin. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953).

Életút

A Magyar Írók Szövetsége Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára (1951–1952), a Magvető Kiadó irodalmi vezetője (1955–1957), elbocsátása után Budapesten a 34. sz. Iparitanuló Intézet nevelőtanára és Kispesten általános iskolai tanár (1960–1965). Az Élet és Irodalom főmunkatársa (1965–1990), egyúttal a Vidám Színpad igazgatója (1971–1975). A Négy Évszak c. folyóirat alapító felelős szerkesztője (1978–1985), a Lapkiadó Vállalat vezető publicistája (1985–1990), a Pallas Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője (1987–1990).

Elbeszéléseket, tárcákat, humoreszkeket, ill. irodalom-, színház- és zenekritikákat írt. Pályafutásának kezdetén Karinthy Frigyes (1887–1938) több művét gondozta, rendezte sajtó alá. Stílusát groteszk, fanyar humor, rezignált bölcsesség jellemzi, visszaemlékezései fontos színháztörténeti források. Életművének különösen jelentős részét teszik ki az esszéisztikus-anekdotázó portréi, könnyed stílusú kortörténeti memoárjai. Gyakran szerepelt televíziós közéleti műsorokban: egy televíziós könyvismertető sorozat és egy sikeres irodalmi kabaré (Karnevál a Parnasszuson, 1967) rendkívül népszerűvé tette. Ő konferálta az 1967-es szilveszteri rádiókabarét úgy, hogy az új mechanizmust népszerűsítette vodkásüveggel a kezében (és ez az ismert képe szerepelt a Rádióújság címlapján is). Filmek mellékszereplőjeként is feltűnt (Veréb is madár; Szemüvegesek; Gyula vitéz télen-nyáron).

Műfordítóként elsősorban klasszikus angol irodalmat tolmácsolt, de ő fordította le Charles Chaplin (1889–1977) önéletrajzát is.

Emlékezet

Vezér Erzsébet (1915–2003) életrajzi interjút készített vele a Petőfi Irodalmi Múzeum számára (1971-ben; a hangkazettát a múzeum őrzi). Budapesten, Kelenföldön (XI. kerület), a Kökörcsin utcában lakott. Budapesten is hunyt el, a Farkasréti Temetőben, apjával közös sírban nyugszik. A gyászszertartáson a Magyar Írószövetség nevében Lukácsy András búcsúztatta, a tisztelők és barátok nevében Gálffi László színművész Ady Endre soraival köszönt el. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Csurka István (1934–2012) róla mintázta a Ki lesz a bálanya? c. drámájának egyik alakját (Abonyi). Figurája később több Déry Tibor (1894–1977) és Örkény István (1912–1979) írásban is feltűnt. Az utóbbi években Vajda Miklós (1931–2017), a gimnáziumi osztálytárs-barát írt róla szép portrét.

Elismerés

József Attila-díj (1973).

Szerkesztés

Karinthy Frigyes összegyűjtött műveinek szerkesztője (1954–1957).

Főbb művei

F. m.: önálló kötetei: Indulatos utazás. Tanulmányok és cikkek. Vál. Czine Mihály. (Bp., Magvető Kiadó, 1957)
Párbeszéd a szenttel. Novellák. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1960)
Az opera fellegvárai. Milánó, Bécs, Párizs, New York, Pétervár-Leningrád. Zenei írások. (Bp., Zeneműkiadó, 1963
2. bőv. kiad. 1967)
Saulus vagy Paulus? Tanulmányok. (Bp., Magvető Kiadó, 1968)
Nyomozás. Színművek, önéletrajzi írások. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1970)
Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások. Ill. Hegedűs István. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1970)
Félidő. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1973)
Gyere velem operába! Kritikák, tanulmányok. (Bp., Gondolat Kiadó, 1973)
Úton-útfélen. Humoreszkek, karcolatok. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1976)
12-es viszonylatban. Elbeszélések, szatírák. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1978)
Jó utat, fiatalok! Karcolatok, útijegyzetek. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1978)
Emlékezetem pályája. Önéletrajzi írások. (Bp., Gondolat Kiadó, 1981)
Negyedik negyed. Esszék, publicisztikai írások. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1981)
Kesztyűs kézzel. Könyv az ökölvívásról. (Sportzsebkönyvek. Bp., Sport Könyvkiadó, 1982)
Tündöklések, bukások. Operakritikák, interjúk, önéletrajzi írások. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1983)
Arcok, képek, önarcképek. Emlékezések, karcolatok. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1985)
Szervusztok. Humoreszkek, szatírák. Ill. Dunai Imre. (Bp., Szerzői kiadás, 1985)
Emlékezetem pályája. 1–2. rész egy kötetben. Visszaemlékezések. (2. bőv. kiad. Bp., Gondolat Kiadó, 1987)
Fondorlatok. Humoreszkek, szatírák. Életmű-antológia. (Bp., Magvető Kiadó, 1988)
Indulás, érkezés. Esszék, cikkek, kritikák. (Bp., Magvető Kiadó, 1990). 

F. m.:  írásai: Sánta Ferenc: Téli virágzás. (Alföld, 1956. 5.)
Töredékek Gelléri naplójáról. (Kortárs, 1958. 1.)
Saganról, búbánattal. (Kortárs, 1958. 2.)
Dallos Sándor: Aranyecset. (Kortárs, 1958. 11.)
Sándor Kálmán két regényéről. (Élet és Irodalom, 1958. 24.)
Boldogság. Elbeszélés. (Élet és Irodalom, 1958. 27.)
Cédulák a történelmi drámáról. Ürügy: a Budai Nagy Antal. (Élet és Irodalom, 1959. 42.)
Modern könyvtár – modern irodalom. (Kortárs, 1959. 2.)
Gádor Béla: Sót vegyenek. (Kortárs, 1959. 9.)
Thurzó Gábor: József és Putifárné. (Élet és Irodalom, 1961. 22.)
Egy tanár jegyzetfüzetéből. (Valóság, 1961. 1.)
Egy legenda nyomában. (Valóság, 1961. 3.)
Karinthy Frigyes öröksége. (Élet és Irodalom, 1962. 6.)
Dupla vagy semmi. Emlékezésféle Czibor Jánosra. (Élet és Irodalom, 1962. 28.)
Remenyik Zsigmond elbeszéléskötete: Jordán Elemér első hete a túlvilágon. (Élet és Irodalom, 1962. 33.)
Csukás István verseskönyve: Elmondani adj erőt! (Élet és Irodalom, 1962. 42.)
Akár tetszik, akár nem. Remenyik Zsigmond színművei. (Élet és Irodalom, 1963. 37.)
Tanúság egy embertelen korról. Bodó Béla: Ádámok és Évák. (Élet és Irodalom, 1964. 41.)
Jegyzetek egy könyvről és a szatíráról. Szalay Károly: Humor és szatíra. (Kortárs, 1964. 3.)
Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben. (Kortárs, 1964. 5.)
Egy tanár jegyzetei. (Valóság, 1964. 2.)
A kísérletező olvasó jegyzetei. (Valóság, 1964. 2.)
Véradás. Elbeszélés. (Élet és Irodalom, 1965. 1.)
Életmentés. Elbeszélés. (Élet és Irodalom, 1965. 21.)
A viszontlátás élvezete. Karinthy Ferenc: Hátország. (Élet és Irodalom, 1965. 26.)
Kellér Andorról. (Kortárs, 1965. 8.)
Az élő Bálint György. Hatvan éve született. (Élet és Irodalom, 1966. 28.)
A klasszikus műhelyében. Kosztolányi Dezső: Mostoha. (Élet és Irodalom, 1966. 31.)
Zsibipiac. Riport. (Élet és Irodalom, 1966. 36.)
Hit, cinizmus, világnézet. – Minden terepen. Kellér Andor: A rulettkirály. (Élet és Irodalom, 1966. 43.)
A játékos halála. Kosztolányi emlékezete. (Élet és Irodalom, 1966. 44.)
Komlós János: Csak az első száz év nehéz. (Kortárs, 1966. 1.)
Jegyzetek egy kritikusról és a kritikáról. B. Nagy László: A teremtés kezdetén. (Kortárs, 1966. 10.)
Zaci. Szociográfia, városrendészet, tömegpszichológia, miegymás. (Budapest [folyóirat], 1967. 1.)
A kritikus Karinthy. (Élet és Irodalom, 1967. 4.)
Karinthy Frigyes és Sík Sándor. (Élet és Irodalom, 1967. 8.)
Örkény István. (Élet és Irodalom, 1967. 14.)
A nyolcvan esztendős Karinthy. (Élet és Irodalom, 1967. 26.)
Az ÉS látogatóban Kolozsvári Grandpierre Emilnél. (Élet és Irodalom, 1967. 27.)
Állócsillag. Búcs Áprily Lajostól. (Élet és Irodalom, 1967. 32.)
Tíz éve halt meg Heltai Jenő. (Élet és Irodalom, 1967. 36.)
Hunyady Sándor sírjára. (Élet és Irodalom, 1967. 41.)
A gondolkodás látványa. Füst Milán. (Magyar Műhely, 1967. 23-24.)
Arcok és vallomások. A Szépirodalmi Könyvkiadó sorozata. (Élet és Irodalom, 1968. 10.)
Az ÉS irodalom látogatóban Keszi Imrénél. (Élet és Irodalom, 1968. 14.)
Legendás író. Örley István: A Flocsek bukása. (Élet és Irodalom, 1968. 17.)
Szabadon, hűséggel. Keszi Imre: Babiloni vályog. (Élet és Irodalom, 1968. 31.)
A hívott szám nem felel. Emlékezés Bródy Andrásra. (Élet és Irodalom, 1968. 33.)
Cédulák a szenvedélyről. (Élet és Irodalom, 1968. 38.)
Az önéletrajz illemtana. (Élet és Irodalom, 1968. 42.)
A kritikus munkafeltételeiről. (Kritika, 1968. 7.)
Csurka István. (Élet és Irodalom, 1969. 14.)
Déry Tibor: Ítélet nincs. (Élet és Irodalom, 1969. 21.)
Cédulák egy életműről. Németh László életműsorozata. (Élet és Irodalom, 1969. 25.)
Az ÉS látogatóban Csák Gyulánál. (Élet és Irodalom, 1969. 38.)
Sáry János sírjára. (Muzsika, 1969. 5.)
Eltűnt egy műalkotás. Latabár Kálmánról. (Élet és Irodalom, 1970. 3.)
A Kassák-verskötetek szegélyére. Kassák Lajos összes versei. (Élet és Irodalom, 1970. 8.)
Isten veled, Szántó Tibor. (Élet és Irodalom, 1970. 10.)
Maradandó nyugtalanság. Lukács György: Világirodalom. (Élet és Irodalom, 1970. 15.)
Emlék. Búcsú Veres Pétertől. (Élet és Irodalom, 1970. 17.)
Életigazság. Thurzó Gábor: A hal és a háló. (Élet és Irodalom, 1970. 18.)
Asztalos Sándor. (Élet és Irodalom, 1970. 22.)
Itthon és otthon. Hubay Miklós: Úton és itthon. (Élet és Irodalom, 1970. 29.)
Fiatal írókról és valami másról is. (Valóság, 1970. 1.)
Az esszéista. Németh László hetvenéves. (Élet és Irodalom, 1971. 16.)
Maleczky Oszkár sírjára. (Muzsika, 1972. 4.)
Szakköröm tündöklése és bukása. – Hit, cinizmus, világnézet. (Üzenet az iskolának. Szerk. Hermann István. Bp., 1973)
A Feneketlen-tó. (Budapest [folyóirat], 1973. 11.)
Macskákról. (Élet és Irodalom, 1973. 51.)
Felelet van. Déry Tibor: Felelet. (Élet és Irodalom, 1974. 18.)
Czibor János requiescat. (Élet és Irodalom, 1974. 27.)
Déry Tibor: Szerelem. (Miért szép? Századunk magyar novellái elemzésekben. Szerk. Rónay György és Vargha Kálmán. Bp., Gondolat Kiadó, 1975)
Válságban van-e a kabaré? Komlós Jánossal. (Rádiókabaré. Válogatás a Rádió Kabarészínházának műsorából. Szerk. Geszty Péter. Ill. Sajdik Ferenc. Bp., RTV-Minerva Kiadó, 1975
2. kiad. 1984)
Szamárfül a tükör előtt. Emlékezés. (Kortárs, 1976. 5.)
Emlékezetem pályája. Töredékek Füst Milánról. (Kortárs, 1976. 10.)
Emlékezetem pályája. Töredék a legendák természetéről. (Kortárs, 1977. 6.)
Ady és Babits. (Kortárs, 1977. 11.)
Súlyemelés. Novella. (Kortárs, 1978. 1.)
Dopla vagy semmi. Részlet az Emlékezetem pályája c. művéből. (Kortárs. 1979. 5.)
Szabályos arckép Galsai Pongrácról. (Kortárs, 1980. 6.)
Ungvári meg a kritikusok – Egy fiatal kritikus védelmében. – Utóhang Vidám Színpad-ügyben. (Vélemények/Viták. A művészetkritikáról. Vál., szerk. Nyerges András. Bp., Kossuth Kiadó, 1981)
Epizódok a könyvtári élményeimből. (Könyvtáros, 1981. 10.)
Találkozások az operával. Gáti Istvánnal és Takács Máriával. (Budapest [folyóirat], 1984. 9.).

F. m.: szerk.: Déry Tibor: A talpsimogató. Diákcsíny 1 felvonásban. A bevezetőt írta A. B., a rendezői utasításokat írta Cserés Miklós. Ill. Kass János. (Színjátszók könyvtára. 82. Bp., 1954)
Karinthy Frigyes: Omnibusz. Humoreszkek, jelenetek. Vál., szerk. A. B. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1954)
Karinthy Frigyes: Nem nekem köszöntek. Vál. humoreszkek. Vál., szerk. A. B. Ill. Hegedűs István. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1955)
Kárpáti Aurél: Főpróba után. Vál. színibírálatok 1922–1945. Vál., sajtó alá rend. A. B., a bevezetőt írta Illés Endre. (Bp., Magvető Kiadó, 1956)
Karinthy Frigyes: Csodapók. Humoreszkek. Vál., szerk. A. B. Ill. Bartha László. (Vidám Könyvek. Bp., 1956
2. kiad. 1957)
Karinthy Frigyes: Számadás a tálentomról. Versek, műfordítások. Összeáll., a bevezetőt írta. (Bp., Magvető Kiadó, 1957)
A lélek arca. Összegyűjtött novellák. I–II. köt. Az utószót írta és szerk. Szalay Károllyal. (Bp., Magvető Kiadó, 1957)
Az egész város beszéli. Karcolatok. I–IV. köt. Összegyűjtötte, az utószót írta A. B. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1958)
Karinthy Frigyes: Humoreszkek. Szerk., az utószót írta A. B. Ill. Gyulai Líviusz. (Vidám Könyvek. Bp., 1959)
Nevető magyar dekameron. Magyar prózaírók humoros írásai. Vál., sajtó alá rend., a bevezetőt írta A. B. (Bp., Szépirodalmi Kiadó, 1959)
Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Vál. Ruttkay Kálmán és Ungvári Tamás. Az utószót írta A. B. (Bp., Európa Kiadó, 1967)
Lawrence, David Herbert: Szülők és szeretők. Önéletrajzi regény. Ford. Róna Ilona. Az utószót írta A. B. (5 világrész könyvei. Bp., Európa Kiadó, 1968)
Updike, John: Nyúlcipő. Regény. Ford. Réz Ádám. Az utószót írta A. B. (Modern Könyvtár. 140. Bp., 1968)
Irodalmi szakácskönyv. Antológia. Sajtó alá rend. Réz Pál. A bevezetőt írta A. B. Ill. Szántó Piroska. (Bp., Minerva Kiadó, 1970).

F. m.: ford.: Kazantzakisz, Nikosz: Mihálisz kapitány. Regény. Angolból ford., az utószót írta A. B. Ill. Bartha László. (Bp., Európa Kiadó, 1958)
Russell, Thomas: Filharmónia. John Boyton Priestley előszavával. Németből ford. és az utószót írta A. B. Ill. Gregory, Alan. (Bp., Zeneműkiadó, 1961)
Fitzgerald, Francis Scott: Az ólomkristály és egyéb írások. Vál., szerk. Ottlik Géza és Valkay Sarolta. Ford. Többekkel. (Bp., Európa Kiadó, 1966
Európa Zsebkönyvek. 41. 2. kiad. 1969
új kiad. 2012)
Chaplin, Charles: Életem. Ford. A. B. (Bp., Európa Kiad, 1967
2. kiad. 2008).

F. m.: színművei: Nyomozás. Dráma. (Egri Gárdonyi Géza Színház, 1962. ápr. 27.)
Családi kör. Dráma. (Békés Megyei Jókai Színház, 1965. máj. 21.)
A dráma komédiája. (Thália Színház, 1971. ápr. 28.).

F. szerepei: Nyomozás a Tháliában. (Thália Színház, 1968)
Aki néző akar lenni… (Mikroszkóp Színpad, 1971)
Kalmár Tibor–Kaposy Miklós: Mesebeszéd. (Vidám Színpad, 1974).

F. filmjei: Pesti háztetők (1961)
Isten őszi csillaga (1962)
Ezek a fiatalok (forgatókönyvíró Banovich Tamással, 1967)
A veréb is madár (1968)
A nagy kék jelzés – avagy a hűség jutalma (1969)
Szemüvegesek (1969)
Gyula vitéz télen-nyáron (1970).

F. tv: Zsákbamacska (1968)
Operakalauz (1969-től)
Családi kör (1976-tól).

F. rádió: Karnevál a Parnasszuson (1967)
A Rádió Kabarészínháza (1969-től)
Nincsen új a Nap alatt (1971)
Önkritikus kritikus Ön? (1973)
Száz kérdés A. B.-hoz (1975)
Sportról sportra (1976)
Állatról állatra (1977)
ÉS – páratlan oldalak (1979)
Felfelé a létrán (1979)
Emlékezetem pályája (1980)
Vendégségben A. B.-nál (1988)
Legyen valami emberszabású (1989)
Közélősködők (1990)
Abody (1990)
Olvasgatok (1994). 

Irodalom

Irod.: családi források: Ő cs. és kir. felsége Schandl György pesti polgár és kádármester nevének Hamvasyra változtatását … megengedni méltóztatott. (Budapesti Híradó–Pesti Hírlap, 1845. szept. 25.)
Elhunyt Anderlik Ede, a budapesti szűcsiparosok legöregebb tagja, a budapesti szűcsök egykori céhmestere. (Pesti Napló, 1898. júl. 22.)
Egy derék iparos halála. Elhunyt Anderlik Ede. (Magyar Ipar, 1898. júl. 24.)
Anderlik István nyugállományú honvéd huszárőrnagy elhunyt. (Budapesti Hírlap, 1916. jan. 28.)
Waisz Tivadar menekült kir. járásbíró elhunyt. (Kecskeméti Közlöny, 1923. ápr. 1.)
Weisz (!) Irénke és vitéz Szathmáry Kálmán f. hó 3-án tartják esküvőjüket a r. k. nagytemplomban. (Kecskeméti Lapok, 1925. okt. 3.)
Ifj. Anderlik Árpád, a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője és Tóth-Prónai Pettykó Jolán házasságot kötöttek. (Magyarság, 1934. máj. 6.)
Ifj. Anderlik Árpád, a Magyar Nemzeti bank ellenőre és Vajna Margit jún. 8-án a Bakács téri templomban házasságot kötöttek. (Nemzeti Újság, 1935. jún. 9.)
Mikszáth Antal: A levegő titkainak kutatása. Abody Elődről. (Magyar Nemzet, 1942. jan. 25.)
Elhunyt özvegy Abody Elődné. (Népszabadság, 1982. dec. 5.)
Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre. (Bp., Katalizátor Iroda, 1988
2. kiad. Napra-Forgó Kft., 1989
3. kiad. Noran Kiadó, 2006)
Elhunyt Abody Béla József Attila-díjas író. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1990. aug. 18.)
Abody Béla halálára. (Népszava, 1990. aug. 18.)
In memoriam Abody Béla. (Nemzeti Népsport, 1990. aug. 19.)
Eltemették Abody Bélát. (Magyar Nemzet, 1990. szept. 5.)
Lukácsy András: Felismerem-e Angyal Istvánt? (Bp., Magvető Könyvkiadó, 1990)
Abody Rita: Halotti szoba. Magzati emlékek ötvenhatból. (Magyar Lettre International, 2004)
Vajda Miklós: Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. Portrék. (Bp., Magvető Könyvkiadó, 2012)
Lukácsy András: Fogd fel játéknak. Önéletrajz, barátokkal. (Holmi, 2013. 11.).

Irod.: egyéb források: Erki Edit: Az ÉS látogatóban Abody Bélánál. (Élet és Irodalom, 1969. 17.)
Benedikty Béla: A zenébe csak beleszeretni lehet. Beszélgetés Abody Bélával. (Képes Újság, 1971. 10.)
Kamocsay Ildikó: A műfajt kereső ember. Beszélgetés Abody Bélával. (Magyar Hírlap, 1973. dec. 1.)
Takács István: Magyarázni érdemes. Beszélgetés Abody Bélával. (Magyar Ifjúság, 1973. 16.)
Erki Edit: Abody Bélánál. Kritikusok műhelyében. (Élet és Irodalom, 1975)
Gyógyulás közben. Emlékezetem pályája. Párhuzamos önéletrajz Abody Béla új könyvéről. (Esti Hírlap, 1975. jún. 26.)
Pomogáts Béla: Utazzunk Abodyval! (Magyar Hírlap, 1976. okt. 3.)
Nádor Tamás: 10 kérdés Abody Bélához. (Magyar Ifjúság, 1977. 4.)
Galsai Pongrác: Abody Béla. (G. P.: 12+1 fő. Bp., 1978)
Garai Tamás: Könyvekkel, tv-tervekkel. Továbbra is két végén égeti a gyertyát. Beszélgetés a betegségéből felgyógyult Abody Bélával. (Hétfői Hírek, 1978. 38.)
Kő András: Kesztyűs kézzel – avagy beszélgetés egy szelet sajtról. Beszélgetés Abody Bélával. (Népsport, 1980. nov. 7.)
Erki Edit: Az író felel. Beszélgetés Abody Bélával. (Új Írás, 1981. 30.)
Faragó Vilmos: Önarckép önminősítéssel. (Élet és irodalom, 1983. 32.)
Kő András: A párbajhős támad, szúr – és talál. Beszélgetés Abody Bélával. (Magyar Ifjúság, 1983. 46.)
Feuer Mária: Abody Béla és a Muzsika. (Kritika, 1984. 1.)
Veszprémi Miklós: „Elköszönő” szóváltás. Abody őszintén sajnálná, ha idő előtt kellene eltávoznia. (Magyar Nemzet, 1986. jan. 6.)
Abody Rita: „Megölni valamit könnyebb, mint feltámasztani.” Beszélgetés Abody Béla íróval. (Könyvtáros, 1989. 7.)
Lukácsy András: Abody Béla svédasztala. L. A.-nak, az író temetésén elhangzott beszéde. (Élet és Irodalom, 1990. aug. 24.)
Ungvári Tamás: Szegény jó öreg Béla bácsi tündöklése és bukása. Az igazodó. Abody Béláról. (168 Óra, 1996. 23.)
László Ferenc: Elsüllyedt szerzők. 12. Egy irodalmi buffó. Abody Béla. (Magyar
Narancs, 2008. 9.)
Vajda Miklós: Hatvanegy jeles hetvenes. Abody Béla. (Napút, 2000. 10.)
Tóbiás Áron: A Magvető. 1–4. (Kortárs, 2015. 1–4.).

Irod.: írásairól: Faragó Vilmos: A. B.: Saulus vagy Paulus? Tanulmányok. (Élet és Irodalom, 1968. 15.)
Hajnády Zoltán: A. B.: Saulus vagy Paulus? Tanulmányok. (Jelenkor, 1968. 11.)
Illés László: A. B.: Saulus vagy Paulus? Tanulmányok. (Népszabadság, 1968. júl. 25.)
Faragó Vilmos: „Jól gazdálkodom?” A. B.: Nyomozás. Színművek, önéletrajzi írások. (Élet és Irodalom, 1970. 35.)
Lukácsy András: A. B.: Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások. (Magyar Hírlap, 1970. márc. 26.)
Molnár Gál Péter: A. B.: Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások. (Népszabadság, 1970. ápr. 16.)
Simon Zoltán: A. B.: Nyomozás. Színművek, önéletrajzi írások. (Kritika, 1970. 10.)
Faragó Vilmos: A. B.: Félidő. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Élet és Irodalom, 1973. 25.)
Ungvári Tamás: A. B.: Félidő. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Magyar Nemzet, 1973. jún. 8.)
Weber Antal: A. B.: Félidő. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Kritika, 1973. 8.)
Raics István: A. B.: Gyere velem operába! Kritikák, tanulmányok. (Muzsika, 1974. 6.)
Molnár Gál Péter: Melléktermékek? A. B. új írásai. (Népszabadság, 1976. szept. 10.)
Pomogáts Béla: Utazzunk Abodyval! A. B.: Úton-útfélen. Groteszkek. (Magyar Hírlap, 1976. okt. 3.)
T. I.: A. B.: Úton-útfélen. Groteszkek. (Kritika, 1977. 3.)
Czére Béla: A. B.: 12-es viszonylatban. Novellák. (Kortárs, 1979. 5.)
Kőháti Zsolt: 12-es viszonylatban. A. B. novellái. (Magyar Nemzet, 1979. ápr. 15.)
Pomogáts Béla: A. B. történetei. (Magyar Hírlap, 1979. máj. 27.)
Simon Zoltán: A. B.: 12-es viszonylatban. Novellák. (Alföld, 1979. 4.)
B. É.: A. B.: 12-es viszonylatban. Novellák. (Kritika, 1980. 1.)
Kocsis L. Mihály: Olvasójegy. A karcsúság titkai. A. B.: Emlékezetem pályája. (Magyar Ifjúság, 1981. 17.)
Tamás István: A. B.: Emlékezetem pályája. (Kritika, 1981. 9.)
Térfy Tamás: A pálya emlékezete avagy az emlékezet pályája. A. B. könyvéről. (Magyar Hírlap, 1981. júl. 5.)
Bólya Péter: A. B.: Kesztyűs kézzel. Könyv az ökölvívásról. (Új Tükör, 1982. 19.)
Nagy Sz. Péter: Állandóan a meghittet mondom. A. B.: Negyedik negyed. Esszék, publicisztikai írások. (Új Írás, 1982. 12.)
Z. Vincze György: A. B.: Kesztyűs kézzel. Könyv az ökölvívásról. (Népsport, 1982. márc. 22.)
Rajk András: A. B.: Tündöklések, bukások. (Új Tükör, 1983. 31.)
Tamás István: A. B.: Negyedik negyed. Esszék, publicisztikai írások. (Kritika, 1983. 1.)
Tamás István: A. B.: Tündöklések, bukások. (Kritika, 1983. 12.)
Veszprémi Miklós: Tündöklések, bukások. A. B. operakritikái. (Magyar Nemzet, 1984. febr. 19.)
Kiss Károly: A. B.: Arcok, képek, önarcképek. (Budapest [folyóirat], 1986. 1-2.)
Lukácsy András: A. B.: Arcok, képek, önarcképek. (Új Tükör, 1986. 5.)
Lukácsy András: A. B.: Emlékezetem pályája. (Új Tükör, 1987. 28.)
Térfy Tamás: Miért a csönd? : A. B.: Emlékezetem pályája. (Magyar Hírlap, 1987. júl. 31.)
Pomogáts Béla: A. B.: Indulás, érkezés. Esszék, cikkek, kritikák. (Magyar Hírlap, 1990. aug. 8.).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JY-Y5W (Anderlik Béla születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JB-S5S (Anderlik Árpád születési anyakönyve, 1872)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WX-97X (Hogl Emília Franciska születési anyakönyve, 1874)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/307258 (Anderlik Ede gyászjelentése, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:682F-P9WB (Anderlik Ede halotti anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N7B-QYGC (Weisz Tivadar Ármin és Csincsák Gizella házassági anyakönyve, 1900)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8GNZ-RRN2 (Anderlik Béláné Hogl Sarolta halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68FL-ST9W (Anderlik Béla halotti anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V15-FV6R (Waisz Tivadar halotti anyakönyve, Weisz Tivadar néven, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z4Y-CQRN (Hogl Sándorné Nechánszky Terézia halotti anyakönyve, 1933)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68Z7-4B61 ([Ifj.] Anderlik Béla és Petykó Jolán házassági anyakönyve, 1934)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W8T2-KG2M ([Ifj.] Anderlik Béla és Vajna Margit házassági anyakönyve, 1935)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZWZ-DK23 (Anderlik Árpád halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/635200 (Waisz Tivadarné Csincsák Gizella gyászjelentése, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QPL2-96LQ (Abody Előd halotti anyakönyve, 1949)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/307255 (Anderlik Árpádné Hogl Emma gyászjelentése, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W4DN-9XZM (Anderlik Árpádné Hogl Emília halotti anyakönyve, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:4MS2-Y9N2 ([Ifj.] Anderlik Árpád halotti anyakönyve, 1966)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301811 (Abody Elődné Waisz Gizella gyászjelentése, 1982)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője