Abody Előd
Abody Előd

2020. október 21. Szerda

Abody Előd

gépészmérnök

Névváltozatok

1942-ig Anderlik Előd 

Születési adatok

1896. november 27.

Dés, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1949. január 9.

Budapest


Család

Abody Előd nagyszülei: Anderlik Ede (1833–1898. júl. 17. Bp. Temetés: 1898. júl. 20. Kerepesi út) szűcsmester, Hamvasy (Schandl) Vilma.

Abody Előd szülei: Anderlik Béla (1871–) vasúti mérnök Désen, Hogl Sarolta. Anderlik Ede fiai, Anderlik Béla testvérei: Anderlik István (†1916. jan. 24. Varsolc. Temetés: 1916. jan. 25. Varsolc) huszárszázados, Anderlik Árpád és ifj. Anderlik Ede (1881. szept. 28. Bp.), úszó, vízilabdázó, a Balaton Úszók Egyesülete (BUE) első magyar vízilabda-bajnokcsapatának tagja. Anderlik Árpád felesége, Hogl Emma (†1955. jún. 19. Bp. Temetés: 1955. jún. 23. Farkasrét) és Anderlik Béla felesége, Hogl Sarolta testvérek voltak.

Abody Előd felesége: Waisz Gizella (†1982. nov. 26. Bp. Temetés: 1982. dec. 10. Farkasrét).

Abody Előd fia: Abody Béla (1931–1990) író, kritikus, műfordító.

Iskola

A budapesti I. kerületi Verbőczy István Reálgimnáziumban éretts. (1914), József Műegyetemen mérnöki (1921) és doktori okl. szerzett (1925); közben a göttingeni egyetemen ösztöndíjjal tanult (1923–1924), majd a londoni Imperial College of Science-en aerodinamikai tanulmányokat folytatott (1925–1926). A repülőgépek stabilitása tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. mérnöke (1921–1923), a MÁV Gépgyár tervező mérnöke (1922–1923), a Légügyi Hivatal műszaki előadója (1923–1924), uo. a Repülőgép-ellenőrzési Osztály vezetője (1923–1929), a Kereskedelmi Minisztérium aerodinamikai szakértője és tervező mérnöke (1929–1934). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépész- és Vegyészmérnöki Kar III. sz. Mechanika Tanszék tanársegéde (1920–1934) és magántanára (1929–1934), az aerodinamika ny. rk. (1934–1936), ny. r. tanára (1936. júl. 1.–1949. jan. 9.); az Aerodinamikai Intézet alapítója igazgatója (1937–1947), az átszervezés után a Mechanikai Tanszék vezetője (1947–1949). A Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja (1942–1943).

A Műegyetemi Lövész Egylet tanárelnöke (1944–1945).

Repülőgépek dinamikai igénybevételével, a repülőgépszárny-elmélet fejlesztésével, majd a nagy sebességű repülés gázdinamikai kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik az AVIS (= Anderlik–Varga Iskolai Sport) kiképző-repülőgépek tervezése és üzembe helyezése (Varga Istvánnal, 1932-től; az AVIS IV. 1935-től a vadászerőben teljesített szolgálatot; a gépeket Székesfehérvár-Sóstón építették meg). Üzembe állította továbbá az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzá tartozó mérőberendezésekkel (1930-as évek). Irányításával a készülő magyar repülőgépek aerodinamikai tényezőit és több német repülőgép-főelem aerodinamikai fejlesztését is elvállalták (a Deutsche Verzuchsanstalt für Luftfahrt megrendelésére, 1929–1940). A II. világháború után jelentős szerepet vállalt az ostrom során súlyosan megsérült műegyetemi intézmények helyreállításában, az oktatás újraindításában, az első tantervek kidolgozásában.

Emlékezet

A repülés elméletét és szerkezettanát először Magyarországon Melczer Tibor gépészmérnök tanította (a JNMGE-n, az 1922/23-as tanévben). Abody Előd volt az első magyarországi Aerodinamikai Intézet vezetője (szintén a műszaki egyetemen, 1936-ban; az intézet a II. világháború idején a Ferihegyre költözött, 1943-ban). A II. világháború után, 1945-ben, az intézetből jött létre a Repülőgépek Tanszék, amelynek Varga László lett a vezetője, Abody itt az aerodinamikát oktatta. A BME Gépészmérnöki Kar repülőgépészeti tagozata csak Abody halála után alakult meg (1949-ben).

Abody Előd Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, fiával, Abody Bélával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismerés

Magyar Sport Érem (1944).

Főbb művei

F. m.: Mi teszi a fegyveres erőt ultima ratióvá? (Zászlónk, 1914. 2.)
Az aerodinamika újabb eredményei. (Borel, Émile–Maurin, Charles–Painlevé, Paul: Az aviatika. Ford. Erdős Lajos. Függelék. Bp., 1925)
A légnyomás eloszlása léghajókon. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
A turbulens folyadékáramlás egy problémája. 1–2. (Magyar Mérnkök Lapja, 1927. 6. és 1927. 8.)
Repülőgép biztonságáról. (Magyar Aviatikai Évkönyv, 1929)
A repülőgép stabilitásának aktuális kérdései. A. E.-nek a József Műegyetemen 1929. dec. 11-én tartott magántanári próbaelőadása. (Technika, 1930. 8.)
Mechanika. Feimer Lászlóval. (Bp., Pallas, 1934)
A rácsok mögött keletkező szélárnyék problémája. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934 és külön: Bp., 1935)
A repülés aerodinamikai kérdései. (Természettudományi Közlöny, 1940)
A légerők természettana. – A levegő erőtana. (A repülőgép és a repülés. Szerk. is. Bp., 1942)
Nagysebességű repülőgépek aerodinamikája. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1943)
Az oszlopok kihajlásának egy kérdéséről. Petur Alajossal. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943 és külön: Bp., 1943)
Egyenletes turbulencia, gyorsított és lassított folyadékáramlásban. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1943 és külön: Bp., 1944)
Folyadékok mechanikája. Egy. jegyz. A. E. előadásai nyomán összeáll. Blahó Miklós és Samu Béla. (Bp., 1946
2. jav. kiad. 1949)
Küzdelem a sebességét. 1–2. (Élet és Tudomány, 1947. 8–9.)
Szélvihar egy csőben. A szélcsatornáról. (Élet és Tudomány, 1947. 18.).

Irodalom

Irod.: Egy derék iparos halála. Elhunyt Anderlik Ede. (Magyar Ipar, 1898. júl. 24.)
Oroszi Marton István: Szélcsatornnk már van, de szelünk nincs hozzá! Látogatás a Műegyetem Aerodinamikai Tanszékén. (8 Órai Újság, 1938. szept. 23.)
Mikszáth Antal: A levegő titkainak kutatása. A. E.-ről. (Magyar Nemzet, 1942. jan. 25.)
Kádár Gyula: Ahol kísérletekkel megállapítják a készítendő repülőgép alakját. A repülőgépmodell is megcsinálja a dugóhúzót. A. E. kutatásairól. (Magyarság, 1942. jan. 25.)
A magyar légerőtani intézetben. (Magyar Szárnyak, 1942. 4.)
Németh József: A világ legkiválóbb szakértői készítik elő a holdutazást. Hol repül az „űrhajó”? Milyen problémákat kell megoldani? Beszélgetés A. E. műegyetemi tanárral. (Kossuth Népe, 1946. okt. 7.)
Rosivall Ferenc: A. E. (ÉKME Évkönyv, 1955/56)
Winkler László: Magyar repülőkonstrukciók Rákostól napjainkig. (Repülés, 1968. 10.)
Winkler László: A magyar X-gépek története. A titkos hazai repülőgép-építések újabb kutatási anyagai. (Repülés, 1977. 11.)
Cholnoky Tibor–Kaliszky Sándor: Adatok az Építőmérnökkari mechanikaoktatás történetéhez. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1982)
Rácz Elemér: Repülőgépészmérnök-képzés a Műszaki Egyetemen. (Közelkedéstudományi Szemle, 1986. 2.).

Irod.: A budapesti I. kerületi m. kir. állami Verbőczy István Reálgimnázium összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. Összeáll. Baumgartner Alajos. (Bp., 1927)
Vajda Pál: A magyar repülés történetének életrajzi lexikona. Repülőgép-, repülőgépmotor-építők és -tervezők. (Repülés, 1971. 1.)
Csanádi Norbert–Nagyváradi Sándor–Winkler László: A magyar repülés története. (Bp., 1977)
Repülési lexikon. I–II. köt. (Bp., 1991)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).

 

neten: 

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301811# (Abody Előd feleségének gyászjelentése)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020