Abonyi Árpád
Abonyi Árpád

2020. október 22. Csütörtök

Abonyi Árpád

író, újságíró

Névváltozatok

Csiba Árpád, nagyabonyi

Születési adatok

1865. szeptember 11.

Barsszentkereszt, Bars vármegye, Garamszentkereszti járás

Halálozási adatok

1918. július 25.

Budapest


Iskola

Kolozsvárott éretts., majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1887).

Életút

1887-től újságíró, író a Kolozsvári Közlöny (1896–1897) a kolozsvári Ellenzék és a Kolozsvár (1896-tól), majd Budapesten a Magyar Hírlap (1891–1910), az OrszágVilág (1896–1902), a Magyarország belső munkatársa, szerkesztője (1896–1914). Mint kezdő hírlapíró Füst c. novellájával pályadíjat nyert (1887). A hírnév c. első színművét a kolozsvári Nemzeti Színház adta elő (1887), később uo. mutatták be a Moor herceg (1887), ill. a György úr c. darabjait. Az 1890-es évektől elsősorban budapesti színházak játszották népszínműveit. Novelláik, elsősorban drámai erejük révén, a 20. sz. elején igen nagy népszerűségnek örvendtek: különösen nagy sikert arattak az 1890-es évektől, az okkupáció után írt bosnyák elbeszélései. Rendkívül termékeny szerző volt, igen sok történelmi regényt és elbeszélést írt, köztük néhány, klasszikus ifjúsági művet, s az egyik első magyar fantasztikus regény szerzője. Ifjúsági művei (pl. Vitéz Balassa György, 1913) korabeli, festett vászonkötésben jelentek meg, s a 20. sz. eleji könyvművészet megbecsült kiadványai voltak.

Elismertség

Az Erdélyi Irodalmi Társaság (1889-től), a Petőfi Társaság tagja (1891-től).

Elismerés

Mészáros-jutalom (A gyermek c. drámájáért, 1908).

Főbb művei

F. m.: színművei: A hírnév. (Bem.: Kolozsvár, 1887)
Moor herceg. Dráma. (Bem.: Kolozsvár, 1887)
Nehéz sebek. (Bem.: Nemzeti Színház, 1889. dec. 20.)
Gyöngy úr. (Bem.: Kolozsvár, 1890. jan. 18.)
A Zách család. Dráma 4 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1895. okt. 25.)
Skorpiók. Vígjáték 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1896)
A kápolna. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1898. ápr. 1.)
Kurucvilág. Történelmi népszínmű 4 felvonásban. (Bem.: Népszínház, 1899)
Radovics felesége. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1899. nov. 17.)
A mikolai bíró. Népies színmű 3 felvonásban. (Bem.: Népszínház, 1901. szept. 28.)
A gyermek. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1908. márc. 20.)
Laczkovics kapitány. Színmű 4 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1909. okt. 1.)
regényei, elbeszélései: Fülöp házassága. Regény. (Szépirodalmi könyvtár. Bp., 1891)
A nagyasszony. Regény. (Szépirodalmi könyvtár. Bp., 1892)
Bosnyák képek. Elbeszélések. (Bp., 1893)
A. Á. novellái. I–II. köt. (Bp., 1894)
A mammuth. Regény. (Bp., 1894)
A második férj. Regény. I–II. köt. (Bp., 1894)
A. Á. bosnyák novellái. Újabb sorozat. (Jeles Elbeszélők Kincsestára. Bp., 1896)
Jön a hajnal. Regény. (A magyar és világirodalom kincsestára. Bp., 1897)
A plivai várda. – Romantika. (Legjobb Könyvek. Bp., 1898
4. kiad. 1918)
A haldokló gladiátor. Regény. (A magyar és világirodalom kincsestára. Bp., 1898)
Orvosok. Elbeszélések. I–II. köt. (A magyar és világirodalom kincsestára. Bp., 1899)
A század gyermekei. Tizenöt elbeszélés. (Szépirodalmi Könyvtár. Bp., 1900)
A pavlinói csoda. Regény. (Bp., 1901)
Három vitéz magyar baka meg egy káplár kalandjai. Fiatal barátainak írta. (Bp., 1901
2. kiad. 1909
3. kiad. 1917)
Férfiak. Tizenkét elbeszélés. (Egyetemes Regénytár. Bp., 1902)
A szabad ég alatt. Bársony Istvánnal, Benedek Elekkel. (Kis Könyvtár. Máramaros-Sziget, 1903)
Két leány regénye. A Fráterek és a Grabowszkiak. (Jeles Elbeszélők Kincsestára. Bp., 1904
2. kiad. 1908)
Miklós vitéz. Világverő Mátyás király első ágyúhőse. Regényes elbeszélés. Fiatal barátainak írta A. Á. (Bp., 1905)
Bisiczky mester. – Művészi fantázia. (Új Idők, 1905)
A havasok ura. Elbeszélés II. Rákóczi Ferenc korából. Fiatal barátainak írta A. Á. (Bp., 1906
2. kiad. 1913)
Gyászos idők – hősi tettek. Történeti elbeszélések. A. Á.: A havasok ura. – Tóth Sándor: Az utolsó kuruc. Ill. Pataky László. (Bp., 1906)
Magyar fiúk Afrikában. Regényes elbeszélés. (Filléres Könyvtár. Bp., 1907
2. kiad. 1914)
Ősemberek. Fantasztikus regény. (Magyar írók arany könyvtára. 14. Bp., 1908)
A század gyermekei. Elbeszélések. (Bp., 1909)
A fehér asszony. Regény. (Bp., 1909)
Vitéz Balassa György. Regényes elbeszélés 40 eredeti rajzzal. (Bp., 1913)
Frida kisasszony. Elbeszélések. (Világkönyvtár. 28. Bp., 1914)
A vörös Regina. Regény. (1–2. kiad. Bp., 1918)
Portyázó katonák. Egy „Streif-patrouille” kalandjai. Regényes elbeszélés. (Bp., 1919).

Megjegyzések

Szinnyei: eredeti neve tévesen Csia! és Magyar Színházművészeti Lexikon: ugyanaz a téves Szinnyei adat!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013