Abonyi Árpád
Abonyi Árpád

2021. január 23. Szombat

Abonyi Árpád

író, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

Csiba Árpád, nagyabonyi; Abonyi Csiba Árpád

Születési adatok

1865. szeptember 11.

Barsszentkereszt, Bars vármegye

Halálozási adatok

1918. július 25.

Budapest


Család

Szülei: Abonyi Csiba Bertalan, Fanny Mária.

Felesége: Schwartz Malvin.

Fia: Abonyi Csiba Emil (†1945. dec. 13. Bp.) miniszteri számellenőr.

Iskola

A kolozsvári református kollégiumban éretts. (1884), majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jog- és államtudományi karán tanult (1884–1887).

Életút

1887-től újságíró, író a Kolozsvári Közlöny (1896–1897) a kolozsvári Ellenzék és a Kolozsvár (1896-tól), majd Budapesten a Magyar Hírlap (1891–1910), az Ország-Világ (1896–1902), a Magyarország és a Pesti Hírlap belső munkatársa, szerkesztője (1896–1914).

Jogásznak, ügyvédnek készült, de első irodalmi sikerei után feladta jogi tanulmányait. Mint kezdő hírlapíró Füst c. novellájával pályadíjat nyert (1887). A hírnév c. első színművét a kolozsvári Nemzeti Színház adta elő (1887), később uo. mutatták be a Moor herceg (1887), ill. a György úr c. darabjait. Az 1890-es évektől elsősorban budapesti színházak játszották népszínműveit.

Novelláik, elsősorban drámai erejük révén, a 20. század elején igen nagy népszerűségnek örvendtek: különösen nagy sikert arattak az 1890-es évektől, az okkupáció után írt bosnyák elbeszélései, amelyek rendkívül értékes néprajzi leírásokat is közöltek. Rendkívül termékeny szerző volt, igen sok történelmi regényt és elbeszélést írt, köztük néhány, klasszikus ifjúsági művet, s az egyik első magyar fantasztikus regény szerzője. Ifjúsági művei (pl. Vitéz Balassa György, 1913) korabeli, festett vászonkötésben jelentek meg, és a 20. század eleji könyvművészet megbecsült kiadványai voltak.

Emlékezet

Bars vármegyei, nagyabonyi előnevű régi református nemesi családból származott. Barsszentkereszten született, Kolozsvárott tanult, Kolozsvárott, majd Budapesten élt és tevékenykedett. A fővárosban először a Józsefvárosban (VIII. kerület Kender utca 5.) majd a Lipótvárosban (V. kerület Vág utca 19.) élt. Otthonában hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik.

Eredetileg nagyabonyi Csiba Árpádnak hívták, írásait Abonyi Árpád, ill. ritkábban,  Abonyi Csiba Árpád néven jegyezte.

Elismertség

Az Erdélyi Irodalmi Társaság (1889-től), a Petőfi Társaság tagja (1891-től).

Elismerés

Mészáros-jutalom (A gyermek c. drámájáért, 1908).

Főbb művei

F. m.: színművei: A hírnév. Egyfelvonásos. (Kolozsvár, 1887. márc. 14.)
Moor herczeg. Dráma 4 felvonásban. (Kolozsvár, 1887. dec. 7.)
Nehéz sebek. Dráma 4 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1889. dec. 20.)
György úr. Vígjáték 5 felvonásban. (Kolozsvár, 1890. jan. 18.)
A Zách család. Történeti dráma 4 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1895. okt. 25.)
Skorpiók. Vígjáték 3 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1896. ápr.)
A kápolna. Színmű 3 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1898. ápr. 1.)
Radovics felesége. Színmű 3
felvonásban. (Nemzeti Színház, 1899. nov. 17.)
Kuruczvilág. Történelmi népszínmű 4 felvonásban. (Népszínház, 1900. aug.)
A mikolai bíró. Népies színmű a kurucz időkből 3 felvonásban. (Népszínház, 1901. szept. 28.)
A gyermek. Társadalmi színmű 3 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1908. márc. 20.)
Laczkovics kapitány. Társadalmi színmű 4 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1909. okt. 1.).

F. m.: regényei, elbeszélései: Fülöp házassága. Regény. (Szépirodalmi könyvtár. Bp., 1891)
A nagyasszony. Regény. (Szépirodalmi könyvtár. Bp., 1892)
Bosnyák képek. Elbeszélések. (Bp., 1893)
A. Á. novellái. I–II. köt. (Bp., 1894)
A mammuth. Regény. (Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1894)
A második férj. Regény. I–II. köt. (Az Athenaeum olvasótára. Bp., 1894)
A. Á. bosnyák novellái. Újabb sorozat. (Jeles Elbeszélők Kincsestára. Bp., 1896)
Jön a hajnal. Regény. (A magyar és világirodalom kincsestára. Bp., 1897)
A plivai várda. – Romantika. Két elbeszélés. (Legjobb Könyvek. Bp., 1898
4. kiad. 1918)
A haldokló gladiátor. Regény. (A magyar és világirodalom kincsestára. Bp., 1898)
Orvosok. Elbeszélések. I–II. köt. (A magyar és világirodalom kincsestára. Bp., 1899)
A század gyermekei. Tizenöt elbeszélés. (Szépirodalmi Könyvtár. Bp., 1900)
A pavlinói csoda. Regény. (Bp., 1901)
Három vitéz magyar baka meg egy káplár kalandjai. Fiatal barátainak írta A. Á. (Bp., 1901
2. kiad. 1909
3. kiad. 1917)
Férfiak. Tizenkét elbeszélés. (Egyetemes Regénytár. Bp., 1902)
A szabad ég alatt. Bársony Istvánnal és Benedek Elekkel. (Kis Könyvtár. Máramaros-Sziget, 1903)
Két leány regénye. A Fráterek és a Grabowszkiak. (Jeles Elbeszélők Kincsestára. Bp., 1904
2. kiad. 1908)
Miklós vitéz. Világverő Mátyás király első ágyúhőse. Regényes elbeszélés. Fiatal barátainak írta A. Á. (Bp., Magyar Könyvkiadó Társaság, 1905)
Rákolti György utazása a gambai császárságba. Az ifjúság számára írta A. Á. Mühlbeck Károly rajzaival. (Bp., Athenaeum, 1905)
Bisiczky mester. – Művészi fantázia. (Új Idők, 1905)
A havasok ura. Elbeszélés II. Rákóczi Ferenc korából. Fiatal barátainak írta A. Á. (Bp., Magyar Könyvkiadó Társaság, 1906
2. kiad. 1913)
Gyászos idők – hősi tettek. Történeti elbeszélések. A. Á.: A havasok ura. – Tóth Sándor: Az utolsó kuruc. Ill. Pataky László. (Bp., 1906)
Magyar fiúk Afrikában. Regényes elbeszélés képekkel. (Filléres Könyvtár. Bp., 1907
2. kiad. 1914)
Ősemberek. Fantasztikus regény. (Magyar írók arany könyvtára. 14. Bp., 1908)
A század gyermekei. Elbeszélések. (Bp., 1909)
A fehér asszony. Regény. (Bp., Pallas, 1909)
Vitéz Balassa György. Regényes elbeszélés 40 eredeti rajzzal. Album alakban, vászon díszkötésben is. (Bp., 1913)
Frida kisasszony. Elbeszélések. (Világkönyvtár. 28. Bp., 1914)
A vörös Regina. Regény. (Magyar Írók Könyvtára, 1–2. kiad. Bp., 1918)
Portyázó katonák. Egy „Streif-patrouille” kalandjai. Regényes elbeszélés. (Bp., Légrády, 1919).

Irodalom

Irod.: A. Á. meghalt. (Pesti Hírlap–Világ, 1918. júl. 26.)
Halálhír. (Az Est, 1918. júl. 27.)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MZS-R51?i=66&wc=92QB-BZS%3A40678301%2C51334101%2C1077269601&cc=1452460 (Abonyi Csiba Árpád halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-6JV?cc=1452460 (Abonyi Csiba Emil halotti anyakönyve)

Megjegyzések

Szinnyei: Magyar írók élete és munkái c. lexikonsorozatában eredeti neve tévesen Csia! Magyar Színházművészeti Lexikon: ugyanez a téves Szinnyei adat!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020