Abonyi István
Abonyi István

2021. szeptember 16. Csütörtök

Abonyi István

sakkozó, szakíró

Névváltozatok

Abonyi Kolos István Gábor

Születési adatok

1886. augusztus 18.

Budapest

Halálozási adatok

1942. június 5.

Budapest, Farkasrét

Temetési adatok

1942. június 7.

Budapest


Család

Nagyszülei: Pfeffer Simon, Handelsmann Johanna.

Szülei: Abonyi József (1858–1914) orvos, fogorvos, szerkesztő, Mangold Flóra Mercedes (†1919. ápr. Bp. Temetés: 1919. ápr. 15. Óbuda), Mangold Henrik (1828. okt. Vágújhely–1912. febr. 5. Balatonfüred) orvos, fürdőorvos, kir. tanácsos leánya.

Felesége: Bojár Anna Lujza (= Bojár Annus, 1894. szept. 15. Bp.), Bojár (Bergl) Sándor (1864–1924. nov. 13. Bp. Temetés: 1924. nov. 16. Farkasrét) mérnök, a Műszaki Világ szerkesztője és Beck Ludmilla (= Beck Lili) leánya.

Iskola

A budapesti VII. kerületi Barcsay utcai m. kir. állami gimnáziumban éretts. (Abonyi Kolos István néven, 1903), a budapesti tudományegyetemen jogot tanult (1903–1908), államtudományi végbizonyítványt szerzett (Abonyi Kolos István néven, 1908).

Budapest székesfőváros szolgálatába állt (1908-tól), a tanácsi VII. ügyosztály (1908–1911), az V. kerületi elöljáróság ideiglenes hivatalnoka (1911–1914). Állásáról lemondott, és csak a hazai sakkélet szervezésével foglalkozott. Sakkszervezői tevékenysége miatt később kormányfőtanácsossá nevezték ki (1926-tól).

Életút

Sakkozóként, Abonyi István néven, a magyar bajnokságon 2/3. (1907); részt vett a prágai (1908: 2/3.) és a hamburgi nemzetközi versenyen (1910: nem került döntőbe). Élete során több száz ötperces játszmát váltott, ezekben a villámjátszmákban a legjobb magyar versenyző (1921: Budapesten 1.; 1923: Bécsben 1.; 1924: Párizsban 2.). Magyarországon az elsők között tartott száz táblát meghaladó szimultánokat. Városok közötti levelező sakkmérkőzésen a magyar csapat vezetője (1936: Berlin: Magyarország–Németország 1,5:0,5; 1939/40: Riga: Magyarország–Lettország 1:1).

Sportvezetőként, Abonyi István néven a Budapesti Sakk-kör titkára, főtitkára (1911–1914), elnöke, ill. ügyvezető elnöke (1914–1940), egyúttal a Magyar Sakkszövetség alelnöke, ügyvezető elnöke (1921–1937). Szövetségi elnökként ő vezette a magyar válogatottat az I. (nem hivatalos) párizsi sakkolimpián (1924). A Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (Internationaler Fernschachbund, IFSB) alelnöke, ügyvezető elnöke (1935–1939).

Abonyi István Budapesten született, jómódú kikeresztelkedett zsidó családból, édesapja Abonyi József (= Pfeffer Simon) tekintélyes fővárosi fogorvos és az Abonyi-házak tulajdonosa volt. Az egyik ilyen házban (VII. kerület Nefelejts utca 27–29.) élt Abonyi István, aki középiskoláit a Barcsay utcai gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett államtudományi végbizonyítványt.

Tanulmányai befejezése után a fővárosban helyezkedett el mint díjnok, ideiglenes segédfogalmazó. Néhány évig a fővárosban hivatalnokoskodott, majd hátat fordított a közszolgálatnak és csak a hazai versenyszerű sakkozással foglalkozott. Már diákkorában részt vett kisebb jelentőségű versenyeken, majd 1907-ben ért el legjobb eredményét: a székesfehérvári II. nemzeti versenyen Forgács Leó mögött, Székely Jenővel holtversenyben a 2–3. helyen végzett. A székesfehérvári, a prágai és a hamburgi versenyekkel sakkozói pályafutása véget ért. A kortársak nem értették, hogy 1910-ben miért hagyott fel versenyzői karrierjével (egyes vélemények szerint talán súlyos – epileptikus – betegsége miatt) jóllehet a századelő egyik legerősebb játékosának tartották.

A Magyar Sakkszövetség évekkel később számára kiállította a mesteri címet – a verseny- és szimultáneredmények által is igazolt valószínűsített játékerő miatt. Az ötperces villámpartik legjobb magyar sakkozójának országosan ismert, legendásan kiváló és gyors szimultánjai az 1920-as–1930-as években a sakkozás népszerű propagandaeseményei voltak.

Emlékezet

Abonyi István Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: Belváros, IV. kerület Deák Ferenc utca 17.), a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán a Budapesti Sakk-kör nevében Örvényi Béla búcsúztatta, a Magyar Sakkszövetséget Sipőcz László ügyvezető elnök és Maróczy Géza nagymester, szövetségi kapitány képviselte.

A sakkirodalomban nevét őrzi az Abonyi-csel, ill. nevét vette fel a budapesti (zuglói) Abonyi Sakk-kör. Tiszteletére a Magyar Sakkszövetség Abonyi István-emlékversenyt rendezett (1947-ben), valamint a levelezési sakkban az értékszámrendszeren alapuló minősítés bevezetése után a Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (az IFSB utódja, az International Correspondence Chess Federation, ICCF) szintén Abonyi István-emlékversenyeket rendezett az új nemzetközi mesteri címek elnyerésére (1989-től).

Szerkesztés

A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1911–1916), felelős szerkesztője (1917–1919 és 1922), a Világ (1916), a Képes Krónika (1922–1923) és az Érdekes Ujság (1924) sakkrovatának vezetője.

Főbb művei

F. m.: Balla Zoltán: Modern sakk. A bevezetést írta A. I. (2. átd. kiad. Bp., Kultura, 1925)
A budapesti védelemről (is). (Magyar Sakkvilág, 1925. 12.)
Fejezetek a magyar sakktörténetből. Visszaemlékezés Jacobi Samura, Kiss Józsefre és Márki Istvánra. A játszmákat elemezte Exner Kornél és Maróczy Géza. (Kecskeméti tornakönyv. Kecskemét, 1928)
Maróczy Géza: Budapest székesfőváros nemzetközi sakkverseny Szén József emlékére, 1929. A bevezetést írta A. I. (Kecskemét, 1930)
Négy világváros sakkélete. (Magyar Sakkvilág, 1932. 1.)
Budapest 1 1/2 : Berlin 1/2. (A Magyar Sakkvilág Könyvtára. 10. Kecskemét, 1939).

Irodalom

Irod.: dr. Abonyi József cs. és kir. tartalékos főorvos eljegyezte Mangold Flóra kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1884. nov. 16.)
dr. Abonyi József e hó 15-én vezeti oltárhoz Mangold Flóra kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1885. febr. 10.)
Elhunyt Mangold Flóra Mercedes, Abonyi István sakknagymester édesanyja. (Az Est, 1919. ápr. 15.)
Elhunyt Bojár Sándor mérnök, a Műszaki Világ szekresztő-tulajdonosa. (Az Újság, 1924. nov. 15.)
Halálhír. (Függetlenség, 1942. jún. 5.–Magyar Nemzet, 1942. jún. 6.)
Vajda Árpád: Abonyi István. (Magyar Sakkvilág, 1942. 7.)
Vajda Árpád: A Budapesti Sakk-kör rövid története. 1. A vezértelen kor 1910-ig. (Magyar Sakkélet, 1964. 11.)
Vajda Árpád: A Budapesti Sakk-kör rövid története. 2. Abonyi István és kora. (Magyar Sakkélet, 1965. 2.)
Földeák Árpád: Száz éve született Abonyi István. A főtanácsos a magyar sakkozásért. (Sakkélet, 1986. 8.)
Bottlik Iván–Szilágyi Sándor: 100 éve rendezték a II. Nemzeti Mesterversenyt, avagy a második magyar férfibajnokság. (Magyar Sakkvilág, 2007. 9.)
Bottlik Iván: Ismeretlen magyar sakkfolyóirat 1900-ból. (Magyar Sakkvilág, 2013. 6.).

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Barcza Gedeon–Bilek István–Bottlik Iván: Magyar sakktörténet. 3. Az első magyarországi nemzetközi sakkversenytől a második magyar sakkszövetség megalakulásáig, 1896–1921. Szerk. Földeák Árpád. (Bp., 1989).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-HKL?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8J1-1L4 (Abonyi Kolos István születési és keresztelési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1D7-RRY?i=131&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AZ221-9K2M (Abonyi Kolos István házassági anyakönyve)

Megjegyzések

Magyar Életrajzi Lexikon téves születési adat márc. 18. !

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020