Abonyi István
Abonyi István

2024. április 17. Szerda

Abonyi István

sakkozó, szakíró

Névváltozatok

Abonyi Kolos István Gábor

Születési adatok

1886. augusztus 18.

Budapest

Halálozási adatok

1942. június 5.

Budapest, Farkasrét

Temetési adatok

1942. június 7.

Budapest


Család

Nagyszülei: Pfeffer Mór kereskedő, Kapli Hanni (= Kapl Johanna); Mangold Henrik (1828. okt. Vágújhely, Nyitra vm.–1912. febr. 5. Bp. Temetés: 1912. febr. 7. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) orvos, kir. tanácsos, Balatonfüred fürdőorvosa (1860–1912), az Ungarische Medizinich-Chirurgische Presse szerkesztője (1865–1878), Nobel/Nobl Karolina (†1924. júl. 14. Balatonfüred. Temetés: 1924. júl. 16. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető).

Szülei: Abonyi József (= 1882-ig Pfeffer Simon József, 1858. márc. 19. Sárközújlak, Szatmár vm.–1914. aug. 19. Bp. Temetés: Rákoskeresztúr, Izraelita Temető, 1914. aug. 20.): orvos, fogorvos, szerkesztő, Mangold Flóra Mercedes (1864. jan. 20. Balatonfüred–1919. ápr. 13. Bp. Temetés: 1919. ápr. 15. Óbuda).

Mangold Flóra testvérei: Mangold Béla Kolos (1859. dec 24. Felsőőrs, Zala vm.–1945 ápr. Bp.) divatáru-kereskedő, szaklapszerkesztő, a Színházi Élet Ádám c. férfidivat-rovatának vezetője és Mangold Gusztáv (1866. nov. 10. Pest–1939. jún. 29. Bp.) újságíró, szerkesztő.

Mangold Béla 1887-ben tért át Pannonhalmán a r. kat. hitre és vette fel a Kolos nevet. Abonyi István kikeresztelkedésekor szintén a Kolos nevet vette fel.

Felesége: Bojár Anna Lujza (= Bojár Annus; Harmat Sándorné, 1894. szept. 15. Bp.–1982. ápr. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1982. ápr. 23. Farkasrét), Bojár Sándor (= 1907-ig Bergl Salamon, 1863. jan. 19. Pápa, Veszprém vm.–1924. nov. 13. Bp. Temetés: 1924. nov. 16. Farkasrét) mérnök, a Műszaki Világ szerkesztője és Beck Ludmilla (= Beck Lili, 1871. dec. 7. Pilsen, Csehország–1943. Bp.) leánya.

Bojár Anna testvérei: Bojár Géza László (1895–1969. júl. Bp. Temetés: 1969. júl. 28. Farkasrét) építész, Bojár Klára (1897. jún. 6. Bp.) és Bojár Pál (1898. márc. 31. Bp.–1973. márc. 15. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás: 1973. márc. 21. Farkasrét).

Bojár Géza fia: Bojár Iván (1924. márc. 27. Bp.–1995. dec. 22. Bp.) művészettörténész, grafikus.

Iskola

A budapesti VII. kerületi Barcsay utcai m. kir. állami gimnáziumban éretts. (Abonyi Kolos István néven, 1903), a budapesti tudományegyetemen jogot tanult (1903–1908), államtudományi végbizonyítványt szerzett (Abonyi Kolos István néven, 1908).

Budapest székesfőváros szolgálatába állt (1908-tól), a tanácsi VII. ügyosztály (1908–1911), az V. kerületi elöljáróság ideiglenes hivatalnoka (1911–1914). Állásáról lemondott, és csak a hazai sakkélet szervezésével foglalkozott. Sakkszervezői tevékenysége miatt később kormányfőtanácsossá nevezték ki (1926-tól).

Életút

Sakkozóként, Abonyi István néven, a magyar bajnokságon 2/3. (1907); részt vett a prágai (1908: 2/3.) és a hamburgi nemzetközi versenyen (1910: nem került döntőbe). Élete során több száz ötperces játszmát váltott, ezekben a villámjátszmákban a legjobb magyar versenyző (1921: Budapesten 1.; 1923: Bécsben 1.; 1924: Párizsban 2.). Magyarországon az elsők között tartott száz táblát meghaladó szimultánokat. Városok közötti levelező sakkmérkőzésen a magyar csapat vezetője (1936: Berlin: Magyarország–Németország 1,5:0,5; 1939/40: Riga: Magyarország–Lettország 1:1).

Sportvezetőként, Abonyi István néven a Budapesti Sakk-kör titkára, főtitkára (1911–1914), elnöke, ill. ügyvezető elnöke (1914–1940), egyúttal a Magyar Sakkszövetség alelnöke, ügyvezető elnöke (1921–1937). Szövetségi elnökként ő vezette a magyar válogatottat az I. (nem hivatalos) párizsi sakkolimpián (1924). A Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (Internationaler Fernschachbund, IFSB) alelnöke, ügyvezető elnöke (1935–1939).

Abonyi István Budapesten született, jómódú kikeresztelkedett zsidó családból, édesapja Abonyi József (= Pfeffer Simon) tekintélyes fővárosi fogorvos és az Abonyi-házak tulajdonosa volt. Az egyik ilyen házban (VII. kerület Nefelejts utca 27–29.) élt Abonyi István, aki középiskoláit a Barcsay utcai gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett államtudományi végbizonyítványt.

Tanulmányai befejezése után a fővárosban helyezkedett el mint díjnok, ideiglenes segédfogalmazó. Néhány évig a fővárosban hivatalnokoskodott, majd hátat fordított a közszolgálatnak és csak a hazai versenyszerű sakkozással foglalkozott. Már diákkorában részt vett kisebb jelentőségű versenyeken, majd 1907-ben ért el legjobb eredményét: a székesfehérvári II. nemzeti versenyen Forgács Leó mögött, Székely Jenővel holtversenyben a 2–3. helyen végzett. A székesfehérvári, a prágai és a hamburgi versenyekkel sakkozói pályafutása véget ért. A kortársak nem értették, hogy 1910-ben miért hagyott fel versenyzői karrierjével (egyes vélemények szerint talán súlyos – epileptikus – betegsége miatt) jóllehet a századelő egyik legerősebb játékosának tartották.

A Magyar Sakkszövetség évekkel később számára kiállította a mesteri címet – a verseny- és szimultáneredmények által is igazolt valószínűsített játékerő miatt. Az ötperces villámpartik legjobb magyar sakkozójának országosan ismert, legendásan kiváló és gyors szimultánjai az 1920-as–1930-as években a sakkozás népszerű propagandaeseményei voltak.

Emlékezet

Abonyi István Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: Belváros, IV. kerület Deák Ferenc utca 17.), a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán a Budapesti Sakk-kör nevében Örvényi Béla búcsúztatta, a Magyar Sakkszövetséget Sipőcz László ügyvezető elnök és Maróczy Géza nagymester, szövetségi kapitány képviselte.

A sakkirodalomban nevét őrzi az Abonyi-csel, ill. nevét vette fel a budapesti (zuglói) Abonyi Sakk-kör. Tiszteletére a Magyar Sakkszövetség Abonyi István-emlékversenyt rendezett (1947-ben), valamint a levelezési sakkban az értékszámrendszeren alapuló minősítés bevezetése után a Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (az IFSB utódja, az International Correspondence Chess Federation, ICCF) szintén Abonyi István-emlékversenyeket rendezett az új nemzetközi mesteri címek elnyerésére (1989-től).

Szerkesztés

A Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1911–1916), felelős szerkesztője (1917–1919 és 1922), a Világ (1916), a Képes Krónika (1922–1923) és az Érdekes Ujság (1924) sakkrovatának vezetője.

Főbb művei

F. m.: Balla Zoltán: Modern sakk. A bevezetést írta A. I. (2. átd. kiad. Bp., Kultura, 1925)
A budapesti védelemről (is). (Magyar Sakkvilág, 1925. 12.)
Fejezetek a magyar sakktörténetből. Visszaemlékezés Jacobi Samura, Kiss Józsefre és Márki Istvánra. A játszmákat elemezte Exner Kornél és Maróczy Géza. (Kecskeméti tornakönyv. Kecskemét, 1928)
Maróczy Géza: Budapest székesfőváros nemzetközi sakkverseny Szén József emlékére, 1929. A bevezetést írta A. I. (Kecskemét, 1930)
Négy világváros sakkélete. (Magyar Sakkvilág, 1932. 1.)
Budapest 1 1/2 : Berlin 1/2. (A Magyar Sakkvilág Könyvtára. 10. Kecskemét, 1939).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források, megemlékezések: Pfeffer Simon – Sárköz-Újlak – V. éves orvostanhallgató izraelita ösztöndíja. (A Hon, 1882. márc. 25.)
Pfeffer Simon József sárközújlaki illetőségű budapesti lakos vezetéknevének Abonyira kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1882. ápr. 23.)
dr. Abonyi József cs. és kir. tartalékos főorvos eljegyezte Mangold Flóra kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1884. nov. 16.)
dr. Abonyi József e hó 15-én vezeti oltárhoz Mangold Flóra kisasszonyt. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1885. febr. 10.)
Mangold Henrik dr. királyi tanácsos, balatonfüredi fürdőorvos és neje, Nobl Karolina dec. 7-én ülik meg aranylakodalmukat. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Pesti Napló, 1908. dec. 1.)
Mangold Henrik dr. kir. tanácsos, volt balatonfüredi fürdőorvos meghalt. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, Pesti Napló, 1912. febr. 6.)
dr. Mangold Henrik gyászjelentése. (Pester Lloyd, 1912. febr. 6.)
Elhunyt dr. Abonyi József. (Pesti Napló–Pesti Hírlap–Világ, 1914. aug. 20.)
Eltemették dr. Abonyi Józsefet. (Az Újság–Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1914. aug. 22.)
Elhunyt dr. Abonyi József, székesfővárosi gyakorló főorvos, aug. 19-én. (Budapesti Orvosi Újság, 1914. 36.)
Mangold Flóra Mercedes asszony, Abonyi István sakknagymester édesanyja elhunyt. (Az Est–Pesti Hírlap, 1919. ápr. 15.)
dr. Mangold Henrikné királyi tanácsos özvegye Balatonfüreden elhunyt. (Az Újság–Magyarság–Pesti Hírlap, 1924. júl. 16.)
Elhunyt Bojár Sándor mérnök, a Műszaki Világ szerkesztő-tulajdonosa. – Bojár Sándor gyászjelentése. (Az Újság–Pesti Hírlap, 1924. nov. 15.)
Elhunyt Abonyi István kormányfőtanácsos, a Magyar Sakk Szövetség hosszú éveken át volt elnöke. (Függetlenség, 1942. jún. 5.–Magyar Nemzet, 1942. jún. 6.)
Vajda Árpád: Abonyi István. (Magyar Sakkvilág, 1942. 7.)
Mangold Béla Kolos 81 éves korában meghalt. (A Reggel, 1945. ápr. 30.)
Vajda Árpád: A Budapesti Sakk-kör rövid története. 1. A vezértelen kor 1910-ig. (Magyar Sakkélet, 1964. 11.)
Vajda Árpád: A Budapesti Sakk-kör rövid története. 2. Abonyi István és kora. (Magyar Sakkélet, 1965. 2.)
Bojár Géza építész, rendőrségi, bírósági és árvaszéki szakértő temetése f. hó 28-án lesz a Farkasréti Temetőben. (Magyar Nemzet, 1969. júl. 25.–Esti Hírlap, 1969. júl. 26.)
Elhunyt Bojár Pál. (Esti Hírlap–Magyar Nemzet, 1973. márc. 20.)
Harmat Sándorné Bojár Anna elhunyt. (Esti Hírlap–Magyar Nemzet, 1982. ápr. 16.)
Földeák Árpád: Száz éve született Abonyi István. A főtanácsos a magyar sakkozásért. (Sakkélet, 1986. 8.)
Bottlik Iván–Szilágyi Sándor: 100 éve rendezték a II. Nemzeti Mesterversenyt, avagy a második magyar férfibajnokság. (Magyar Sakkvilág, 2007. 9.)
Bottlik Iván: Ismeretlen magyar sakkfolyóirat 1900-ból. (Magyar Sakkvilág, 2013. 6.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Barcza Gedeon–Bilek István–Bottlik Iván: Magyar sakktörténet. 3. Az első magyarországi nemzetközi sakkversenytől a második magyar sakkszövetség megalakulásáig, 1896–1921. Szerk. Földeák Árpád. (Bp., 1989).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-99G9-F93J-T?cat=292437 (Abonyi Simon József és Mangold Flóra házassági anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8J1-1LH (Abonyi Kolos István születési anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKTF-G8N (Mangold Béla Kolos keresztelési anyakönyve, 1887)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QKDS-RD8X (Bergl Salamon és Beck Ludmilla házassági anyakönyve, 1893)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-GC9D (Bojár Pál születési anyakönyve, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZDB-3G25 (Mangold Henrik halotti anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MZS-5RL?i=62 (Abonyi József halotti anyakönyve, 1914, szülei neve itt: Pfeffer Simon, Handelsmann Johanna)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Z221-9KPZ (Abonyi Kolos István és Bojár Anna Lujza házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68SF-35VR (Mangold Flóra halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHS-SBJ?i=171 (Bojár Sándor halotti anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68S6-32L7 (Mangold Gusztáv halotti anyakönyve, 1939)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351807 (Bojár Pál gyászjelentése, 1973)

Megjegyzések

Magyar Életrajzi Lexikon téves születési adat márc. 18. !

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője