Abonyi István
Abonyi István

2021. február 25. Csütörtök

Abonyi István

erdőmérnök

Névváltozatok

1943-ig Ruff István

Születési adatok

1913. augusztus 13.

Bezdán, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

2005. március 14.

Budapest

Temetési adatok

2005. március 19.

Budapest

Óbudai Temető


Család

Szülei: Abonyi István (= Ruff István, 1889–1968) kántortanító, Keller Terézia Irén.

Testvére: Abonyi András (= Ruff András, 1917–1945. dec. 23. Bp.) diplomata, a Miniszterelnökség Tájékoztatási és Kulturális Osztályának délszláv–magyar referense és Abonyi Teréz (= Ruff Terézia) gyógyszerész.

Felesége: 1939-től Hack Irén.

Gyermekei: Abonyi Ágnes (1941–), Abonyi István (1943–), Abonyi Irén (1946–) és Abonyi Endre (1949–).

Iskola

Elemi iskoláit Bezdánban, középiskoláit Zentán és Szabadkán végezte, Szabadkán éretts. (1931), a Zágrábi Egyetemen erdőmérnöki okl. szerzett (1936).

Életút

A Bezdáni Erdészetben ún. volontőr (1937–1938), a vocsini Guttmann Rt. erdőrendezője (1938–1939). Mosztárban, Bustyaházán és Tiszabogdányban, a helyi erdészeti hivatal helyettes vezetője (1939–1941), Bezdánban (1941–1942), Doroszlón erdőgondnok (1942–1944). Áttelepült Magyarországra, a Pécsi Erdőfelügyelőség és Igazgatóság főmérnöke (Dombóvárott, 1944–1951). A Mezőgazdasági Minisztérium (és jogutódjai) erdészeti munkaügyi csoportvezetője, ill. a különböző átszervezések után osztályvezetője (1951–1972), nyugdíjazták (1973).

Az Erdőkémia Vállalat és a Faipari Kutató Intézet nyugdíjas munkatársa (1974-től). Ausztráliában járt hosszabb erdészeti tanulmányúton (1981).

Erdészeti és faipari munkaügyi kérdésekkel, elsősorban az erdőgazdaságok és fagazdasági vállalatok anyagi ösztönzésével, munkatermelékenységi kérdéseivel foglalkozott. Erdészettörténeti tevékenysége is értékes, elsősorban a horvátországi erdőket, a trianoni döntés után Jugoszláviához került erdőgazdasági hivatalok múltját, ill. Bezdán és környéke gazdaság- és helytörténetét vizsgálta.

Részt vett a moszkvai (1957) és a prágai FAO-kongresszuson (1961).

Emlékezet

Budapesten (Óbuda, III. kerület Szilke utca 9.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A bérezés hatása a fakitermelési munka minőségére. (Az Erdő, 1957. 7.)
Alkalmazottak bérezése és premizálása. Dersi Gyulával. (Országos Erdészeti Főigazgatóság Munkaügyi Kiskönyvtára. Bp., 1959)
Az erdőgazdálkodás alapjai és a mezőgazdasági szakmunkák. I–II. köt. Felelős szerk. A. I. (Az Országos Erdészeti Főigazgatóság kiadványa. Bp., 1959)
Erdészeti munkaügyi ismeretek. (Az Országos Erdészeti Főigazgatóság kiadványa. Bp., 1963)
A munkanormák alkalmazása és az anyagi ösztönzés a komplex fakitermelésben. (Az Erdő, 1963. 10.)
A korrelációszámítás alkalmazása az erdőgazdasági munkanorma-készítés gyakorlatában. (Az Erdő, 1964. 5.)
Száz éves az erdészeti oktatás Horvátországban. – A vágásérettségi kor megállapítása a maximális fatömegtermelés érdekében. (Az Erdő, 1964. 7.)
Erdészeti üzemtan. Erdészeti technikumi tankönyv. Brandisz Mártonnal és Fekete Gyulával. (Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 1965
2. kiad. 1968
3. kiad. 1970 és utánnyomások)
A bérezés, a szociális és egyéb juttatások alakulása az erdőgazdaságokban a felszabadulás után. (Az Erdő, 1967. 11.)
Anyagi ösztönzés az új gazdaságirányítási rendszerben, különös tekintettel az erdőgazdasági bérezésre. (Az Erdő, 1968. 4.)
Anyagi ösztönzés és munkatermelékenység. (A fagazdasági vállalatok ökonómiai alapjai. Szerk. Keresztesi Béla és Márkus László. Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 1976)
Szülőföldünkre emlékezünk. Volt bezdániak az 1940 előtti Bezdánról. Szerk., összeáll. és részben írta. (Az Erdészeti Faipari Tervező és Szervező Iroda kiadványa. Bp., 1984)
Erdészhivatásom. (Erdészeti Kutatások, 1986)
Erdőérték-számítási elmélkedések és próbálgatások dr. Kraljic közgazdasági professzor nyomán. (Erdészeti Lapok, 1992. 11.)
Divald Adolf emléke. (Erdészeti Lapok, 1993. 3.)
Folytatható-e fűzhusánggal végzett őszi faültetés a Száva mentén? (Erdészeti Lapok, 1994. 2.)
A Felső-Rajna folyami árterületének erdei növényzeti és védelmi problémái Németországban. (Erdészeti Lapok, 1994. 4.)
Károlyi Árpád emléke. (Erdészeti Lapok, 1994. 12.)
Egy elveszett magyar királyi erdőhivatal: Bezdán. (Erdészettörténeti Közlemények, 1996)
Erdészeti együttműködés Horvátországgal. (Erdészeti lapok, 1997. 7-8.)
25 év után ismét Ausztráliában. (Erdészeti Lapok, 2000. 4.)
Szlovákia vadászata. (Erdészeti Lapok, 2001. 4.).

Irodalom

Irod.: A magyar diplomácia újabb vesztesége. Elhunyt Abonyi András. (Magyar Nemzet, 1946. jan. 4.)
Balla Ferenc–Balla István: Bezdán története. A jugoszláv katonai közigazgatás bevezetésétől a termelő parasztszövetkezetek felbomlásáig. 1944–1953. (Tóthfalu, 2001)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2005. márc. 18.)
Gyökerek és lombok. II. köt. Szerk. Pápai Gábor. (Bp., 2002)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2004. (Zug, 2004)
Pápai Gábor: A. I. (Erdészeti Lapok, 2005. 4.).

 

neten:

http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1565/06_egy_bezdani_magyar_diplomata.pdf (Balla Ferenc: Egy bezdáni magyar diplomata: Abonyi András)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6L9P-5S?i=86&wc=9279-829%3A40678301%2C57613001%2C1077274302&cc=1452460 (Abonyi András halotti anyakönyve)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021