Abonyi József
Abonyi József

2021. április 21. Szerda

Abonyi József

orvos, fogorvos, szerkesztő

Névváltozatok

1882-ig Pfeffer Simon József; Abonyi Simon József; Abonyi S. József

Születési adatok

1858. március 19.

Sárközújlak, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1914. augusztus 19.

Budapest

Temetési adatok

1914. augusztus 20.

Budapest

Rákoskeresztúr, Izraelita Temető


Család

Szülei: Pfeffer Simon, Handelsmann Johanna.

Felesége: 1. 1884-től Mangold Flóra Mercedes (†1919. ápr. Bp. Temetés: 1919. ápr. 15. Óbuda), Mangold Henrik (1828. okt. Vágújhely–1912. febr. 5. Balatonfüred) orvos, fürdőorvos, kir. tanácsos leánya. Nászútjuk során Olaszországban meglátogatták Turinban Kossuth Lajost.

Fia: Abonyi István (1886. aug. 18. Bp.–1942. jún. 5. Bp.) sakkozó. Elvált. 2. 1895. jún. 23.–1900. jún. 12.: Zaitschek Celesztina (†1900. jún. 12. Bp. Temetés: 1900. jún. 14. Kerepesi úti Izraelita Temető), Zaitschek Alajos (†1928. márc. 1. Bp.) gyártulajdonos, pénzintézeti vezérigazgató leánya.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait Magyarszigeten és Szatmáron végezte, a budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1882).

Életút

Oklevele megszerzése után a Szent Rókus Kórház gyakornoka (1882–1885), hosszabb külföldi tanulmányutat tett (1885). Hazatérése után budapesti gége- és foggyógyászati magánrendelőjének vezetője (1885–1914), egyúttal Iszlai József (1840–1903) egyetemi magántanár munkatársa; közben a fogtan, különös tekintettel a fogak anatómiai szerkezetére tárgykörből magántanári habilitációját kérte, de később visszavonta (Abonyi-ügy, 1899–1900).

„Fogorvoslászaton” kívül orr-, torok- gégegyógyászattal és szájsebészettel is foglalkozott, néhány orvostörténeti dolgozatot is írt. Különösen jelentős fogpótlástani tevékenysége, a hazai protetikai kutatások úttörője: elsők között készített fogsort kaucsukból gipsz és fémötvözetek mellett (és helyett).

A magyarországi fogászati szaknyelv egyik kialakítója, számos új szakkifejezés (pl.: műdarab, csapos fogak, fogszabályozás, foglenyomat, szájpadpótlás stb.) megalkotója, a fogászati érzéstelenítés (brometilnarkózis) kezdeményezője.

Emlékezet

Abonyi József Pfeffer József néven Sárköz-Újlakon született, valószínűleg édesapja halála után vette fel a Pfeffer Simon József nevet. Gyermek- és ifjúkoráról nem sokat tudni, 1877-től Budapesten élt, családnevét még orvostanhallgatóként magyarosította Abonyira (1882. ápr.). Igen jómódú kikeresztelkedett zsidó családból származott: a legnagyobb adófizetők (= virilista) rangsorában 1912-ben a 31. helyet foglalta el (a budapesti orvosok közül ő fizette a legnagyobb adót). Több belvárosi, ill. teréz- és erzsébetvárosi bérház tulajdonosa volt, az egyik Abonyi-házban (VII. kerület Nefelejcs utca 27–29.) működött a magánrendelője is. Utolsó lakcíme: Budapest IV. kerület (= Belváros) Magyar utca 52.

Abonyi József a századeleji fővárosi közélet egyik jelentős, közkedvelt személyisége, a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, ill. póttagja volt, magán-rendelőintézetében gyakran megfordultak híres és közismert budapesti polgárok (művészek, politikusok).

Abonyi József Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Temetésén, az Abonyi-házak sok száz lakója nevében egy iparos, Lang Jakab mondott búcsúztatót, kiemelve az elhunyt humanitását és „részvétteljes szívét”.

Elismertség

Az első hazai fogorvosegylet, a Budapesti Fogorvosok Egyletének alapító tagja. A Magyar Fogtani Társulat alelnöke, elnöke (1889–1905). A Magyar Fogorvosok Egyesületének alapító tagja (1905–1914).

Elismerés

A Ferenc József-rend lovagkeresztje (1912).

Szerkesztés

Az első magyar fogászati folyóirat, az Odontoskop laptulajdonos-szerkesztője (Iszlai Józseffel, 1897-től).

Főbb művei

F. m.: Kimutatás Iszlai József egyetemi magántanár ambulatóriumának működéséről. (Gyógyászat, 1884)
A
fogászat és műtéteinek rövid kézikönyve. Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. (Bp., Franklin, 1888
németül: Compendium der Zahnheilkunde für Studirende und Ärzte. Wien, 1899)
Az
altatószerekről, különös tekintettel a bromaethylre. (Orvosi compendiumok gyűjteménye. 4. Bp., 1891)
Rögtön ható fogszabályozás esete. (Orvosi Hetilap, 1891. 13.)
A műdaraboknak a szájban való újabb rögzítésmódjai. (Orvosi Hetilap, 1891. 26.)
A műfogászat rövid kézikönyve orvostanhallgatók és
gyakorló orvosok számára. 42 fametszettel. (Bp., Dobrowsky és Franke, 1892
németül: Compendium der Zahntechnik für Studirende und Ärzte. Stuttgart, 1892)
Kettős tömősimító. Bemutatás a Budapesti Orvosegyesületben. (Orvosi Hetilap, 1892. 16.)
A hídmunkák előnyei és
hátrányai. (Odontoskop, 1897)
A fogászat Hippokrates korában Orvostörténelmi tanulmány. (Orvosi Hetilap, 1898. 27. és 1899. 15., 16. külön egy füzetben: Bp., 1899
németül: Die Zahnheilkunde im Zeitalter des Hippokrates. (Wiener Zahnärztlicher Monatsschrift, 1899–1900)
A kaucsuk alkalmazása az orvosi gyakorlatban, különös tekintettel a fogászatra. 1–2. (
Orvosi Hetilap, 1899. 45–46.
németül: Der Kautschuk und dessen Anwendung in der ärztlichen Praxis. Correspondenz-Blatt für Zahnärzte, 1900)
A fogászat haladása 1899-ben. (Orvosi Hetilap, 1900. 15.).

Irodalom

Irod.: Pfeffer Simon – Sárköz-Újlak – V. éves orvostanhallgató izraelita ösztöndíja. (A Hon, 1882. márc. 25.)
Pfeffer Simon József sárközújlaki illetőségű budapesti lakos vezetékneve Abonyira magyarosíttatott. (Budapesti Közlöny, 1882. ápr. 23.)
dr. Abonyi József cs. és kir. tartalékos főorvos eljegyezte Mangold Flóra kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1884. nov. 16.)
dr. Abonyi József e hó 15-én vezeti oltárhoz Mangold Flóra kisasszonyt. (Budapesti Hírlap, 1885. febr. 10.)
Abonyiné Mangold Flóra: Látogatás Kossuthnál. Egy nászutazó menyecske naplójából. A Budapesti Hírlap eredeti tárczája. (Budapesti Hírlap, 1885. ápr. 19.)
Vajna Vilmos: A. J.: A műfogászat rövid kézikönyve orvostanhallgatók és
gyakorló orvosok számára. (Orvosi Hetilap, 1891. 50.)
Abonyi József kórházi rendelő orvos és honvéd főorvos jún. 23-án tartja esküvőjét Zaitschek Celesztina kisasszonnyal. (Budapesti Hírlap, 1895. jún. 19.)
Elhunyt Abonyi Józsefné Zaitschek Celesztina. (Pesti Hírlap, 1900. jún. 14.)
Abonyi József kitüntetése. A Ferenc József-rend lovagkeresztje. (Orvosi Hetilap, 1912. 12.)
Elhunyt Mangold Flóra Mercedes, Abonyi István sakknagymester édesanyja. (Az Est, 1919. ápr. 15.)
Elhunyt dr. Abonyi József, székesfővárosi gyakorló főorvos, aug. 19-én. (Budapesti Orvosi Újság, 1914. 36.)
Halálhír. (Pesti Napló–Pesti Hírlap–Világ, 1914. aug. 20.)
Eltemették Abonyi Józsefet. (Pesti Hírlap, 1914. aug. 22.)
Huszár György: Abonyi József, a hazai protetika úttörője. (Fogorvosi Szemle, 1980. 6.).

Irod.: Salamon Henrik: Visszaemlékezések. (Magyar Fogorvosok Lapja, 1925)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Huszár György: A magyar fogászat története. (Bp., 1965)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Péter Mihály: Az erdélyi fogorvoslás történetéből. (Marosvásárhely, 2006).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MZS-5RL?i=62&wc=92QB-BZ7%3A40678301%2C51334101%2C1077269001&cc=1452460 (Abonyi József halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301864 (Abonyi Józsefné Zaitschek Celesztina gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-HKL?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX8J1-1L4 (Fia, Abonyi Kolos István születési és keresztelési anyakönyve)

Megjegyzések

1. Lexikonok téves eredeti család neve: Weisz. Valójában Pfeffer Simonnak hívták! Orvostanhallgató korában magyarosított Abonyira.

2. Lexikonok téves halálozási adata: 1914. szept. 13.! A napilapok közlése szerint 1914. aug. 20-án temették el.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020