Abonyi Sándor
Abonyi Sándor

2020. október 28. Szerda

Abonyi Sándor

biológus, zoológus

Névváltozatok

1899-ig Altschul Sándor

Születési adatok

1881. május 6.

Földeák, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1930. október 21.

Budapest

Temetési adatok

1930. október 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Abonyi Ede, Juhász Mária. Testvére: Abonyi Lajos (1900–1978) állatorvos, biológus, kinológus.

Iskola

A makói református gimnáziumban éretts. (1899), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904), középiskolai tanári okl. szerzett (1905), a nápolyi Stazione Zoologicában tanult (1908), az Állatorvosi Főiskolán állatorvos-doktori okl. (1911), a Pázmány Péter Tudományegyetemen az állatszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1921).

Életút

A budapesti tudományegyetem Állattani Tanszékének tanársegéde (1901–1913), a József Műegyetem Állattani Tanszékének egy. adjunktusa (1913–1922); közben az Erzsébet Nőiskola és Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1920). Az I. világháborúban, mint tartalékos hadnagy a galíciai fronton harcolt; súlyosan megsebesült, orosz hadifogságban volt (1914–1920; 1920-ban tért haza). A Budapestre menekített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1920–1923) és a Pázmány Péter Tudományegyetemen az állatszövettan magántanára (1921–1923), a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1923–1924). Az Állatorvosi Főiskola ny. rk. tanára és a budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon a gazdasági állattan ny. r. tanára (1924–1930). Állatélettani és -anatómiai kutatásokkal, elsősorban alacsonyabb rendű állatok (pl. egysejtűek, csalánozók, ill. halak, rákok és kétéltűek) sejt- és szövettani összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. A selyemhernyók mesterséges táplálásával is kísérletezett.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Más adatok szerint a sírt 1965-ben felszámolták!

Elismerés

Margó Tivadar-díj (1903).

Főbb művei

F. m.: A házi méh – Apis mellifica L. – bélcsövének alak- és élettani leírása. Egy. doktori értek. is. 4 táblával. (Állattani Közlemények, 1903)
A házi méh bélcsatornájáról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
A szülők és a csírasejtek korának hatása az utódokra. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Az Amphibia-lárvák úszóvitorlájának szövet- és élettani fejlődéséről. – A mérges kígyók és mérgük. (Természettudományi Közlöny, 1907)
Az állatok biochemiai rokonsága. – A halak ezüstös csillogásának biológiai jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1908)
Adatok a tengeri csontos halak bélcsatornájának szövettanához. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910)
Az Amphibia-lárvák úszóvitorlájának kifejlődéséről. 1–2. (Állattani Közlemények, 1910)
A Limnadia lenticularis magyarországi előfordulásáról. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1910)
A leveleslábú rákok életmódja és a Limnadia lenticularis magyarországi előfordulása. – Az Apusok és Branchipusok phototropismusáról. (Állattani Közlemények, 1910)
A levéllábú rákok petéinek kikeléséről. (Állattani Közlemények, 1911)
Wesenberg–Lund planktonelmélete. (Természettudományi Közlöny, 1911)
A tengeri állatok ivadékgondozása. (A Tenger, 1912)
A sejt átörökítő alkotórészeiről. (Állattani Közlemények, 1912)
A csupasz levéllábú rákok Artemia [sóféreg] neméről. (Bp., 1913)
Kísérleti adatok az Artemia-nem megismeréséhez. 6 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
Kisebb emlős állatok gereznájának kikészítése házilag. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Az Entz-féle cytophanokról. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1925)
Az Apus cancriformis Schäffer hímjeiről a révfülöpi Balatoni Biológiai Állomás körzetében gyűjtött példányok alapján. (Archivum Balatonicum, 1926)
Az Orchestia cavimana – Heller – epizoáiról. 1 táblával. (A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái, 1928)
A Protohydra Leuckarti Greef szervezete és élete kamcsatkai előfordulása kapcsán. (Állattani Közlemények, 1928)
A repülőhalak repüléséről. (Természettudományi Közlöny, 1928)
Kísérletek a selyemhernyónak – Bombyx mori L. – műtápszerekkel való tenyésztésére. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930).

Irodalom

Irod.: A. S. (Állatorvosi Lapok, 1930)
Zimmermann Ágoston: A. S. (Állattani Közlemények, 1930)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Szerk. Fehér György és Kovács Gyula. (Bp., 1967)
A. S. (Természettudományi Társaság Évkönyve, 1931)
Lukács Dezső: A. S. születésének 100. évfordulójára. (Állattani Közlemények, 1981)
A. S. (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1992)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet és almanach. Szerk. Apróné Laczkó Katalin és Pitrik József. (Szeged, 1998).

Megjegyzések

1. MÉL I. téves születési év: 1880! 2. Mészáros M. János adatai szerint (Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírja) Abonyi Sándor sírját újraváltás híján felszámolták (1965-ben)!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013