Ábrahám Ernő
Ábrahám Ernő

2024. június 19. Szerda

Ábrahám Ernő, danczkai

író, műfordító

Névváltozatok

Pattantyús-Ábrahám Ernő; P. Ábrahám Ernő

Születési adatok

1882. március 15.

Debrecen, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1945. május 7.

Budapest


Család

Dédszülei, anyai: Király József, ?; Berényi Gábor, Matolcsy Julianna (†1884. júl. 4. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vm. Temetés: 1884. júl. 6. Madarasi Sírkert).

Nagyszülei: Ábrahám Tivadar, Szabó Anna; Király József (†1880. jan. 3. Debrecen. Temetés: 1880. dec. 5. Debrecen, Csapó utcai Sírkert) köz- és váltóügyvéd, Debrecen város tanácsnoka, Berényi Julianna (†1903. okt. 14. Debrecen. Temetés: 1903. okt. 16. Debrecen, Kossuth Lajos utcai Temető).

Szülei: Ábrahám László (1843–1916. ápr. 26. Bp. Temetés: 1916. ápr. 28. Rákoskeresztúr) jogász, Debrecen város főügyésze, radistyáni Király Erzsébet (†1933. márc. 9. Bp. Temetés: 1933. márc. 11. Farkasrét).

Király Erzsébet testvérei: Király István (1857. nov. 28. Debrecen), nádasdi és zadjeli Schlachta Jánosné Király Róza (1862. ápr. 22. Debrecen–1939. dec. 28. Debrecen. Temetés: 1939. dec. 31. Debrecen, Köztemető), Király József (1863. dec. 17. Debrecen–1917. júl. 2. Debrecen. Temetés: 1917. júl. 4. Debrecen, Kossuth utcai Temető) politikus, a debreceni Függetlenségi Párt alelnöke, Debrecen város törvényhatósági bizottsági tagja, református presbiter, Király Dezső (1866. aug. 16. Debrecen–1933. nov. 17. Arad) honvéd huszár alezredes, Debrecen város gazdasági tanácsnoka, a Hortobágy főfelügyelője, és Király Júlia (1868. júl. 26. Debrecen–1935. dec. 23. Debrecen. Temetés: 1935. dec. 26. Debrecen).

Ábrahám Ernő több novellában állított emléket anyai dédapjának (Bús) Király Józsefnek és unokáinak, édesanyja, Király Erzsébet testvéreinek!

 

Testvére: Ábrahám Dezső (1875. júl. 10. Debrecen–1973. júl. 25. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1973. aug. 23. Farkasrét) politikus, jogász, miniszterelnök, ill. Szabó Istvánné Ábrahám Irma (1873. dec. 28. Debrecen–1945. márc. 15. Bp.) és Ábrahám Erzsébet (1884. júl. 7. Debrecen).

Ábrahám Irma férje: Szabó István (1864. ápr. 4. Rimaszombat, Gömör vm.) állami földműves-iskolai igazgató, majd gazdasági akadémiai r. tanár és igazgató, Szabó György (†1901. febr. 1. Rimaszombat. Temetés: 1901. febr. 3. Rimaszombat) Rimaszombat polgármestere (1870–1900) és Maléter Matild (1827. máj. 4. Jolsva, Gömör vm.) fia.

Maléter Matild testvérei közül: Maléter Vilmos (1819. máj. 17. Jolsva–1896. máj. 7. Bp. Temetés: 1896. máj. 9. Kassa) földbirtokos, a kassai városi törvényhatósági bizottság tagja a legidősebb és Maléter Rudolf (1841. ápr. 6. Jolsva–1906. júl. 7. Pécs, Baranya vm. Temetés: 1906. szept. 9. Jolsva) ügyvéd a legfiatalabb.

Maléter Rudolf fia: dr. Maléter István (1870. ápr. 17. Pécs–1933. dec. 16. Eperjes. Temetés: 1933. dec. 18. Eperjes) jogász, az eperjesi jogakadémia r. tanára.

Maléter István fia: Maléter Pál (1917. szept. 4. Eperjes, Sáros vm.–1958. jún. 16. Bp.) politikus, a harmadik Nagy Imre-kormány mártír-minisztere.

Iskola

A debreceni református kollégiumban éretts. (1900), a debreceni, majd a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, irodalmi sikerei után azonban abbahagyta jogi tanulmányait, s íróként, újságíróként működött.

Életút

A Debreceni Ellenőr (1899), a Debrecen (1900–1902), a Vasárnapi Ujság (1905–1916), a Budapesti Hírlap munkatársa (1905–1913), a Magyarország (1914–1918), majd gyermekmelléklete, a Hetedhétország szerkesztője (1919–1920), a Magyarság belső munkatársa (1934–1938).

Számos népszerű regényt, ifjúsági művet írt, néhány drámáját a Nemzeti Színházban is bemutatták. Novellái a Tisza menti népélet realista ábrázolásai, kisprózai műveiről – többek között – Szabó Dezső (1879–1945) írt elismerő kritikákat. Révészek (1926) c. drámája – eredetileg A Cél c. lapban jelent meg 1911–1912-ben – alföldi népballada, amelynek főhőse megöli testvérét azért, hogy megszerezze annak asszonyát. Művei balladai kompozíciójára erősen hatottak Móricz Zsigmond (1879–1942) paraszti sorsokat drámaian megjelenítő elbeszélései.

Ifjúsági írásai, meséi gyakran foglalkoznak a magyar romantikus történeti múlttal. Művei a magyar gyermekirodalom klasszikusai, korának rendkívül népszerű kiadványai voltak. Történeti munkái közül kiemelkedik az Árva királyfi c. trilógia keretén belül megjelent A csudaszarvas (1926), amely nem utolsó sorban Jaschik Álmos (1885–1950) grafikái révén az egyik legszebb magyar mesekönyv. A több bibliofil változatban is megjelent pompás kiadvány a magyar történelem meséskönyve, amely a magyar trón várományosának (az „árva királyfinak” készült 1926 húsvétján…) Az 1940-es években sorra kiadott művei már kevésbé voltak sikeresek, az amúgy is gazdag hazai lektűrirodalmat gazdagították. A II. világháború idején, látva a fasizmus előretörését, több napilapban a hitleri Németországot támadó publicisztikákat közölt.

Néhány meséjét Öregapó álnéven jelentette meg.

Főbb művei

F. m.: Kerek ég alatt. Elbeszélések. (A Budapesti Hírlap Újságvállalata kiadványa. Bp., 1907)
A kis kakas és egyéb történetek. (Benedek Elek Kis Könyvtára 134. Bp., 1910)
Hét szilaj csikó. Novellák. (Bp., Németh József kiadása, 1911)
Török császár fája. Mesék. (Filléres Könyvtár 346. Bp., 1914)
Az öreg Bús király csikói. Mesék. (Filléres Könyvtár 347. Bp., 1914)
Csillagok a Tiszában. Elbeszélések. (Az Élet Könyvei 9. Bp., Révai, 1917)
A kis szemők bárány és egyéb elbeszélések. Ill. Mühlbeck Károly. (Benedek Elek Kis Könyvtára 192–193. Bp., 1917
2. kiad. 1919)
A hollók fája és egyéb mesék. A meséket írta Á. E. A színes képeket Körösfői Kriesch Aladár, a könyvdíszeket Nagy Sándor rajzolta. (Bp., Táltos Kiadóvállalat, 1919)
Rozmarin. Mesejáték 1 felvonásban. (Ifjúsági színjátékok 40. Bp., Légrády, 1922)
Tengerke, Tűzkirályfi, Gyalma. Mesék. Rucsinszki Anna rajzaival. [Több kiadásváltozatban.] (Oriens meséi. 1. Bp., 1922)
Bábjáték. Gyermekszínjáték 3 képben. (Ifjúsági színjátékok 49–50. Bp., Légrády, 1923)
Volt egyszer… Nagyapó legszebb műveiből. Mesegyűjtemény. Összeáll. Farkas Emőddel. Ill. Balázsfy Rezső. (A Magyar Kereskedelmi Közlöny kiadványa. Bp., 1923)
Bús király. Legendák dédapámról. A címlapot Jaschikné Müller Mária rajzolta. Aranyozott gerincű kiadói félvászon kötés. (Táltos Könyvek 5. Bp., 1923
Érdekes regények röptében a világ körül. 2. kiad. 1942)
A Baliga gyerek. (Szent István Könyvtár. Bp., 1925)
Árva
királyfi. Trilógia. I. A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. Bibliofil kiadványváltozatban is: merített papíron, kézzel számozott példányokban, gerincén díszbordázott, aranyozott egészbőr-kötésben. Az előszót Apponyi Albert írta. (Bp., Pallas Könyvkiadó, 1926)
Bárd Miklós. Tanulmány. (Bethlen Gábor Könyvtár. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség kiadványa. Bp., 1938)
Mesekert. Gyermekmesék. Györgyfi György rajzaival, 3 színes képpel. (Bp., Athenaeum, 1941
2. kiad. 1943)
A fehér sólyom. Dzsingiz kán ifjúsága. Ifjúsági elbeszélés. (Nemzeti Könyvtár 68. Bp., 1942)
Csendes budai lakás. Elbeszélések. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
Mátyás szerelmes képírója. Elbeszélések. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
Pomulák és a reglama. Elbeszélések. (Százezrek Könyve. Bp., 1942)
Vadmadarak. Elbeszélések. (Napsugár Könyvek. Bp., 1942)
Huszár a mennyországban és egyéb mesék. (Százezrek Könyve. Bp., 1942
2. kiad. 1943 és utánnyomások)
Csicsátka úr házasodik. Elbeszélések. (Százezrek Könyve. Bp., 1943)
Leányszöktetés. – Dobog a puszta. Elbeszélések. (Százezrek Könyve. Bp., 1943)
Noé bárkája. Elbeszélések. (Százezrek Könyve. Bp., 1943)
Veszélyben a haza. Elbeszélések. (A Kis Újság Könyvesház. Bp., 1943)
A csudaszarvas. Jaschik Álmos képeivel és könyvdíszeivel. Új kiad. (Nemzeti Könyvtár. Magyar Mesék 4. Bp., Magyar Közlöny és Lapkiadó, 2012).

F. m.: színművei: Isten vára. Misztérium 4 felvonásban. (Nemzeti Színház, 1923. ápr. 20.)
Révészek. Dráma 2 felvonásban. (Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1926. dec. 10.).

F. m.: ford.: Hamsun, Knut: New Foundland zátonyain. Elbeszélések. Ford. Á. E. (Modern Könyvtár 259. Bp., Athenaeum, 1913)
Gotthelf, Jeremias: Elzi, a különös leány. Regény. Ford. Á. E. (Százezrek Könyve. Bp., 1943)
Poe, Edgar Allan: Vihar a tengeren. Regény. Ford. Á. E. (Százezrek Könyve. Bp., 1943)
Puskin: A pikk dáma. Regény. Ford. Á. E. (Százezrek Könyve. Bp., 1943)
Maistre, Xavier de: A végzetes dal. Regény. Ford. Á. E. (Budapesti Regények. Bp., 1944)
Maupassant, Guy de: Szerelem a sivatagban. Alumna, a homok leánya. Regény. Regény. Ford. Á. E. (Százezrek Könyve. Bp., 1944).

Irodalom

Irod. és családi források: Elhunyt polgármester. [Szabó György, Rimaszombat polgármestere elhunyt.] (Pesti Hírlap, 1901. febr. 5.)
Ábrahám László ügyvéd elhunyt. (Pesti Hírlap–Pesti Napló–Az Újság, 1916. máj. 5.)
Elhunyt radistyáni Király József, a debreceni Függetlenségi Párt alelnöke. (Az Újság–Pesti Hírlap, 1917. júl. 17.)
Szabó Dezső: Ábrahám Ernő. (Virradat, 1921. febr. 4.)
Früchtl Ede: Elkészült a század legszebb könyve. P. Ábrahám Ernő Árva királyfi trilógiája Jaschik Álmos rajzaival. (Nemzeti Újság, 1926. ápr. 2.)
Tragikus körülmények között elhunyt Aradon Király Dezső alezredes és Radistyáni Király Dezső gyászjelentése. (Aradi Közlöny, 1931. nov. 18.)
P. Ábrahám Lászlóné radistyáni Király Erzsébet, Ábrahám Ernő városi tiszti főügyész özvegye elhunyt. (Pesti Hírlap, 1933. márc. 11.–8
Órai Újság, 1933. márc. 12.)
Elhunyt radistyáni Király Júlia. (Magyarság, 1935. dec. 28.)
Meghalt P. Ábrahám Ernő. (Magyar Nemzet–Szabadság, 1945. máj. 9.)
Elhunyt dr. P. Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő, jogász. (Népszabadság, 1973. aug. 18.).

Irod.: lexikonok: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Kőhalmi Béla és Révay József. (Bp., 1947)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–III. köt. (Bp., 1940)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009)

 

neten:

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YY-DRG (Király Erzsébet születési anyakönyve, 1854)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-3R3 (Király István születési anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-21X (Király Róza születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YB-Y8C (Király József születési anyakönyve, 1863)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y1-8P5 (Király Dezső születési anyakönyve, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6Y1-GFD (Király Júlia születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BM-NKJ (Ábrahám Irma születési anyakönyve, 1873)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BM-63H (Ábrahám Dezső születési anyakönyve, 1875)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/137355 (Király József gyászjelentése, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-M2JS-V?i=29&cc=1858355 (Ábrahám Ernő születési anyakönyve, 1882)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/339647 (Özvegy Berényi Gáborné Matolcsy Julianna gyászjelentése, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6BS-688 (Ábrahám Erzsébet Ilona születési anyakönyve, 1884)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189449 (Maléter Vilmos gyászjelentése, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-YMJ8 (Ábrahám Irma és Szabó István Mihály házassági anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V92-19NV (Ábrahám Dezső és Rickl Piroska házassági anyakönyve, 1902)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/137411 (Király Józsefné Berényi Julianna gyászjelentése, 1903)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189443 (Maléter Rudolf gyászjelentése, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7Q-M8X?i=141&wc=92QN-L29%3A40678301%2C54933001%2C1077266502&cc=1452460 (Ábrahám László halotti anyakönyve, 1916)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/137369 (Király József halotti anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:687R-SMWG (Ábrahám Dezső és Rucsinszki Anna házassági anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8SLF-73W2 (Özvegy Ábrahám Lászlóné Király Erzsébet halotti anyakönyve, 1933)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/529752 (Schlachta Jánosné Király Róza gyászjelentése, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR1S-W16?i=42 (Ábrahám Ernő halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CBW-FDCR (Szabó Istvánné Ábrahám Irma halotti anyakönyve, 1945)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301916 (Ábrahám Dezső gyászjelentése, 1973)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője