Ábrahám János
Ábrahám János

2020. október 23. Péntek

Ábrahám János

író, szerkesztő, folklorista

Születési adatok

1931. január 17.

Aranyosrákos, Torda-Aranyos megye

Halálozási adatok

1996. május 22.

Budapest


Család

Szegény sorsú szülők hatodik gyermeke volt.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, Tordán és Kolozsvárott végezte. A nagybányai vegyészeti szakiskolában éretts. (1952).

Életút

A bukaresti (1952–1954), majd a kolozsvári rádió szerkesztője (1954–1965), üzemi vegyész (1965–1969), a Brassói Lapok munkatársa (1970–1980), a kolozsvári moziüzemi vállalat igazgatója (1980–1990). Pályafutásának kezdetén elbeszéléseket, kisebb prózai munkákat és szociográfiákat írt. Az 1980-as években több népszerű tudományos ismeretterjesztő művel jelentkezett, amelyek elsősorban az emberiség modern krónikájával, az űrkorszakkal, az általa homo cosmicusnak nevezett ember problémáival foglalkoztak. Néhány erdélyi művelődéstörténeti, ill. több film- és technikatörténeti dolgozatot, valamint filmmel kapcsolatos publicisztikát is közölt (elsősorban a Korunk c. folyóiratban). Egyik legismertebb könyve a német fasizmus és a II. világháború történetét feldolgozó ismeretterjesztő történelemkönyve (Vér és vas, 1976). Utolsó műve, a Picula (1994–1999) egészen különleges vállalkozás: az erdélyi cigányok sajátos életmódját, szokás- és hiedelemvilágát mutatja be egy Torda-Aranyos vármegyei cigányprímás sorsán keresztül. Háromrészes nagyregényét befejezte ugyan, de váratlan halála miatt csak az első „tekercs” megjelenését élhette meg.

Emlékezet

A Picula c. művének emlékezetes könyvbemutatója Kolozsvárott volt (a regényből Krasznai Paula színésznő olvasott fel részleteket, a Röser Kávézóban, 1995. nov. 2-án). A műből, már megjelenése előtt néhány fejezet a romániai magyar irodalmi folyóiratokban is ismertté vált; majd az európai cigány költők antológiája (Madarak aranyhegedűn. Szerk. Bari Károly. Bp., 1996) közölt újabb részleteket. Budapesten, a SOTE Urológiai Klinikáján hunyt el, hamvait Kolozsvárra vitték, s a Kismezői Temetőben helyezték örök nyugalomra.

Elismerés

Romániai Munka Érdemrend (1965).

Főbb művei

F. m.: Részegnek minden nóta szép. Novellák. A bevezető tanulmányt Bálint Tibor írta. (Forrás. Bukarest, 1969)
Mit tudnak Misztótfalusi Kis Miklósról Misztótfaluban? (Korunk, 1970)
Mindennapi munkánk. (Bukarest, 1969)
Homo faber. Reflexiók a munkáról. (Bukarest, 1972)
Vér és vas. Tanulmány a II. világháborúról. (Bukarest, 1976)
Földszintes atomkor. Tanulmány. (Bukarest, 1979)
Micsoda majális. Elbeszélések. A borítót Feleki Tibor tervezte. (Kolozsvár-Napoca, 1979)
Az első román játékfilm. – A filozófus rendező Ingmar Bergmann. 1–2. (Korunk, 1986)
A mozgó kép. (Korunk, 1987)
Égi úton. Képzeletben, gépmadárral, űrhajóval. (Bukarest, 1987)
A mozi mítosza. – Film és technika. (Korunk, 1988)
A film lehetőségei. Film a filmről. (Korunk, 1989)
Fáraók népe. (Korunk, 1990)
Ember a légtengeren túl. űrkrónika. (Bukarest, 1990)
Pereputty, avagy a szép családi album. Regényrészlet. (Látó, 1991)
Strapáljuk magunkat. Részlet a Picula című regényből. (Korunk, 1991)
Picula. Dumás beszély glaszodél-hangadó masinára. I–III. köt. (Székelyudvarhely, 1994–1999)
A múzsa nélküli művészet. (Korunk, 1994)
Nősül a prímás. Elbeszélés. – Édes Jézus, légy vendégünk. Elbeszélés. (Látó, 1995)
Az „istenkereső poéta.” (Székely útkereső, 1995)
A filmvilág atyja. – A nagy komédiás. (Korunk, 1996)
Zsák a foltját. (Győzni humorral. Humoreszkek. Szerk. Dávid Gyula. Stockholm, 1996)
Márai Sándor és a film. (Helikon, 1996)
ford.: Lenin a romániai értelmiség tudatában. Ford. Kormos Gyulával, Sz. Nagy Gézával. (Kolozsvár, 1970).

Irodalom

Irod.: Czakó Gábor: Á. J.: Részegnek minden nóta szép. (Kortárs, 1972)
Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? I–II. köt. Szerk. Simon Anita, Tál Mariann. (Csíkszereda, 1996–1997)
Balázs Imre József: A hercegprímás ezüstgombos sétapálcája. Á. J.: Picula. (Korunk, 1999).

Megjegyzések

RÚL I. eltérő halálozási adat: 1996. máj. 24.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013